Egyideje rengeteget beszélünk arról, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia (lényegében a generatív AI) a tartalomkészítést és az ahhoz kapcsolódó szakmákat, de lényegesen kevesebb szó esik arról, hogyan hat ez a keresésre és a keresési találatokra. Az elmúlt 15+ évben megszokhattuk, hogy a tartalmakkal egyszerre kell kiszolgálnunk az olvasót és a Google algoritmusát. A SEO szabályainak figyelembevétele nélkül már jó ideje nem lehet felkerülni a Google “dobogós helyeire”. A Google rendszeresen frissíti algoritmusait, próbálja a “minőségi tartalmakat” a felszínre jutni, az elmúlt évben azonban a SEO folyamatos finomodása mellett valami radikális változás történt: friss adatok szerint a felhasználók 70 százaléka már a hagyományos keresők találatainál jobban hisz a generatív AI-któl kapott válaszoknak. A Gartner szerint 2026-ra már 25 százalékkal eshet vissza a hagyományos keresők forgalma.
Mi a Generative Engine Optimization (GEO)?
A Generative Engine Optimization (GEO) egy új technika, aminek célja a digitális tartalom láthatóságának maximalizálása. A hagyományos SEO-val ellentétben – ami a keresési találatok oldalán (SERP) való rangsorolásra összpontosít -, a GEO a generatív AI-motoroknak szól. Ezek a felhasználói lekérdezésekre közvetlenül a webes tartalomból gyűjtenek információkat. A nagy nyelvi modelleket (LLM) használva próbálnak értelmet adni az összegyűjtött információknak, és összefüggő, releváns válaszokkal adni.
Így működik egy generatív motor:
A felhasználói kérdés interpretálása. (Fontos figyelni, ahogy az AI összefoglalja a kérdésedet, mert előfordulhat, hogy már itt félrecsúszik a keresés).
A felhasználóra vonatkozó személyes adatok, például a preferenciák vagy a beszélgetési előzmények felhasználása.
A lekérdezésre vonatkozó releváns válaszok keresése.
A dokumentumokból származó információk szintetizálása egy egyszerű válaszba.
GEO, vagy SEO – mi a különbség?
A GEO és a SEO (szerencsére) sok tekintetben hasonlítanak egymásra, sok közöttük az átfedés, hiszen mindkettő a releváns, hiteles tartalmakat keresi. Az alapvető különbség, hogy míg a SEO egy ideális találati rangsor összeállításáról szól, a GEO viszont a tartalom AI általi felfedezhetőségére összpontosít. Különösen fontosnak tűnik itt a (Google) AI Overviews, ami a hagyományos találatok (SERP) felett jeleníti meg az adott keresésre az AI által adott válaszokat.
A jól bevált, alapvető SEO taktikák továbbra is érvényesek:
Általános kulcsszókutatás: ez kiterjed a hagyományos kulcsszavakra, a “long tail” kulcsszavakra, a teljes mondatos keresésekre és az AI számára összefüggésekbe helyezett mondatokra.
Egységes tartalomstratégia: Továbbra is érvényben van a Google E-E-A-T iránymutatása, ennek szellemében olyan releváns, minőségi tartalmat kell készíteni, egyaránt megfelel az AI platformok és a keresők igényeinek.
Technikai optimalizálás: továbbra is fontos az oldalak gyors betöltődése, a mobilmegjelenés, az adatok strukturálása és a természetes nyelv feldogozása.
A hasonlóságok mellett érdemes szem előtt tartani a különbségeket is. Ezek három csoportra oszthatók:
Fókusz: A GEO a tartalom AI általi felfedezhetőségére összpontosít, míg a SEO a SERP-helyezés javításáról szól. Míg a SEO általában a Google és a Bing kapcsán merül fel, generatív motorból rengeteg létezik, így fontos emlékezni rá, hogy a különböző motorok különböző tulajdonságok alapján határozzák meg a forrásaikat.
Hangsúly: A SEO elsődleges technikái olyan tényezőket hangsúlyoznak, mint a kulcsszavak, backlinkek. A GEO technikái ezzel szemben a struktúrára helyezik a hangsúlyt. Az AI munkája könnyebb, ha világos, tömör, könnyen szintetizálható részleteket tud előhívni, ezért a generatív keresés inkább a szerkezetre helyezi a hangsúlyt.
Kimenet: A SEO és a GEO közötti legfontosabb különbség a motorok kimenete. A GEO a tartalmat a mesterséges intelligencia motorok számára optimalizálja, amelyek kimenetként egy szöveges összefoglalót állítanak elő. A SEO ezzel szemben a tartalmat a hagyományos keresőmotorok számára optimalizálja, amelyek kimenete a források rangsorolt listája (találati lista).
Hogyan optimálhatod a GEO-ra a szöveged?
A jó hír, hogy aki otthon van a SEO-ban, annak könnyebb lesz a dolga, mivel a GEO sok mindenben egybeesik a SEO-val.
Biztosítsd, hogy a szöveged könnyen olvasható és érthető legyen. (Ez A GEO-tól függetlenül is ajánlott.)
Használj hiteles forrásokat, idézeteket és statisztikákat, hogy hitelesebb legyél. (Sajnos vannak tartalmak, ahol ilyenek nem állnak rendelkezésre.)
Úgy strukturáld az írásod, hogy igazodjon a generatív motorok által használt mintákhoz. (Na, ezeket jó lenne ismerni!) Addig is a SEO-ban megszokott tagolást – bekezdések, közcímek – érdemes alkalmazni.
A GEO és a SEO jövője
Bár a minálunk domináns Google és a Bing keresők komoly versenytársat kaptak, a “hagyományos”, kulcsszóalapú keresés továbbra is fontos szerepet játszik. Ennek megfelelően ezután is foglalkozni kell a “hagyományos” keresőoptimalizálással.
A Generative Engine Optimization (GEO) nem egy új trendet képvisel, hanem egy evolúciós folyamat eredménye. A GEO rákényszeríti a tartalomkészítőket, az eddiginél strukturáltabb, olvashatóbb és hitelesebb szövegek gyártására.
A keresőoptimalizálás nagyjából 20 éve vált sokak által követett taktikává. 20 év alatt rengeteget tanulhattunk. Ezzel szemben a generatív AI-k tömeges elterjedése még csak két éve kezdődött. Az itt leírtak tehát viszonylag kevés tapasztalaton és jelentős spekuláció alapulnak. A GEO alakulásának követésére folyamatos figyelemre van szükség!
Ezt a cikket nem a ChatGPT, hanem én (Pécsi Ferenc) írtam. Az itt leírtak nem valami égi sugallaton alapulnak, hanem igyekeztem a legjobb forrásokat használni A legfontosabbak:
Egyre több MI funkció megjelenése a közösségi oldalakon
Ez az előrejelzés több közösségi médiás felületen is bekövetkezett.
A Meta hirdetési felületén AI kép- és szöveggenerálási funkció jelent meg, az AI eszközeiket az Advantage + hirdetésekbe összevonták. A Meta Imagine funkciója (képgenerálás) már megjelenik a Facebook, Instagram, Messenger felületén is.
A LinkedInen is számos AI funkció jelent meg. Marketingesek számára a legfontosabbak a következők: posztírás, profilfejlesztés, inMail írás, Accelerate AI funkciók hirdetésekben (optimalizálás, kreatív-, célcsoport-, büdzsé-, szövegjavaslatok).
A TikTok a Symphony Stúdióban gyűjtötte össza AI funkcióit, mint például az ötletelést, videó-, avatarkészítés, keresőszó javaslatokat, fordítási és rengeteg optimalizálási funkciót.
A felhasználók egyre inkább a kisebb közösségi oldalak felé fordulnak
Az NMHH 2024-es legfrissebb kutatásából látható, hogy Magyarországon a nagyobb, “hagyományos” közösségi oldalak felhasználószámai 2023-hoz képest visszaestek, míg a fiatalabb közösségi oldalak, mint például a TikTok, Reddit fehasználószámai nőttek. Itt kell megemlíteni a LinkedIn felhasználók számának növekedését is, ami 2024-re elérte azt a számot, hogy már magyar nyelven is elérhető ez a felület. A legfrissebb külföldi hír ebben a témában, hogy a felhasználási feltételek változása miatt tömegek kezték elhagyni az X-et (korábbi nevén Twittert), miközben napok alatt 1,5 millióval nőtt a BlueSky chat platform felhasználóinak száma.
Ezen a területen nem áll rendelkezésre magyar adat, így két trend bekövetkezését csak angol nyelvű forrásból tudom bemutatni. A blogcikkek hossza minimálisan csökkent 2024-ben 2023-hoz képest.
A tartalmak előállításához a mesterséges intelligencia használat pedig jelentősen nőtt 2023-hoz képest.
Összegzésként elmondható, hogy a 2024-re megfogalmazott öt előrejelzésből három teljesen egy valamennyire valósult meg. A 2025-ös előrejelzéseimet olvasd el a Kreatív oldalán!
Az elmúlt másfél év a ChatGPT-ről (és versenytársairól) szólt. A mesterséges intelligencia hirtelen közel került hozzánk, felhasználókhoz – naponta merülnek fel az AI-alapú chatbot és a virtuális asszisztens programok újabb és újabb alkalmazási területei. (Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban ezeket a nagy nyelvi modelleken (LLM) alapuló alkalmazásokat itt AI néven fogom említeni. Mindenki helyettesítse be a kedve szerint a ChatGPT, a Copilot, a Gemini a Claud, Perplexity neveket, azok különböző változatait.
Szövegírás az AI segítségével
A “ChatGPT-forradalom” (2022. november) kitörése után nagyon hamar kiderült, hogy az AI segítségével gyorsan és egyszerűen írhatók szövegek. Igaz, hogy ezek elég iskolás megfogalmazásúak, gyakran tárgyi tévedéseket is tartalmaznak, viszont gyakorlatilag ingyen előállthatók.
Az AI-val írt szövegek minősége a programnak adott utasításoktól (promptolás) függ. Ha az utasítások érthetőek, kellően részletesek, akkor a szöveg jobb lesz. (Olyan ez, mint a marketingben a brief. Ha világos, érthető, egyértelmű a feladatleírás, több esély van a jó eredményre.) A probléma az, hogy ahogy az úri szabó, úgy az AI is hozott anyagból dolgozik. Az AI esetében ez a neki előzőleg megtanított anyagot jelenti. Hiába tehát a legjobb, legrészletesebb prompt, ha a választ az AI nem tanulta meg, nem fogja tudni.
Mi a baj az AI-val írt szövegekkel?
A ChatGPT és társai az “abból főz, ami van” elvet követik. Óriási mennyiségű szöveget tanítanak meg nekik, ebben keresnek megfelelő mintázatokat, így állítják elő a szövegeket. (Lényegében minden szó után eldöntik, hogy az általuk ismert szövegek alapján melyik szónak kell következnie.) Az AI tehát kész sémákat alkalmaz, új gondolatokat, összefüggéseket nem képes kitalálni. A legalaposabb promptolás után is azért unalmasak (és könnyen felismerhetők) az AI-val írt cikkek, blogposztok. Persze az ilyen szövegeknek is megvan a maga helye. AI-val kitűnően meg lehet írni bármilyen sablonszöveget, amihez nem kellenek új gondolatok. Egy adott sémán alapuló szerződést. Egy munkaköri leírást. Egy szabályzatot. Egy egyszerű (nem újszerű) termék leírását. Használhatatlan lesz viszont minden rétegtémában (nem tud miből meríteni), az újdonságokról szóló cikkekben, ott, ahol véleményt kell megfogalmazni, összefüggéseket feltárni. További – jól ismert – probléma, hogy az AI ugyan néha közli, hogy csak egy mesterséges intelligencia és nem tud az adott kérdésre válaszolni, sokszor kezd “hallucináln”, önálló értelmetlen válaszokat produkálni. Veszélyes dolog ez, mert ezeket a válaszokat csak az adott témában járatos emberek veszik észre.
A Google “bünteti” az AI-val írt szövegeket?
Amikor 2023. első félévében megszaladt az AI-val készült tartalmak mennyisége, terjedni kezdett a hír, hogy a Google “bünteti és ezért hátrább sorolja keresési találataiban a mesterséges intelligenciával készült tartalmakat. Igazából szó sincs erről, a Google – ahogy tette eddig is – a gyenge tartalmakat küldi a sor végére. A tisztán AI-val generált tartalmak túlnyomó többsége pedig ilyen.
A GOTCH SEO cég érdekes kísérletet hajtott végre. Néhány népszerű témára (kulcsszóra) AI-val tartalmakat generált, majd megvizsgálta, hogyan szerepelnek a Google keresési találataiban. (Sehogy) Néhány Google találati olalt az Originality.ai programmal megvizsgálva azt találták, hogy az első 83 találatban egyátlalán nem szerepel AI-val készített tartalom.
Amikor a GOTCH SEO emberei részben, vagy telejsen átírták a korábban egyáltalán nem indexelt szövegeket, rövid idő alatt jó pozícióba kerültek a találati listán. (Érdemes elolvasni az egész cikket.)
Ha tehát valaki a jobb SEO pozíció érdekében gyártja tonnaszámra a gépi tartalmakat, akkor keserű csalódás fogja érni.
Mi az a “minőségi tartalom”?
Nem szeretnék esztétikai vitákba bonyolódni, ezért csak nézzük azt, mi a Google szerint a minőségi tartalom. A Google korábban az E-A-T ( Expertise, Authoritativeness, Trustworthiness – szakértelem, tekintély, megbízhatóság) mércét használta, azóta ezt az Experience (tapasztalat) hozzáadásával E-E-A-T-re bővített. (Az E-E-A-T kritériumokról részletesebben itt olvashatsz.))
Ha tehát a Google a hitelességet, megbízhatóságot, szakértelmet stb. keresi az AI-val gyártott szövegekben, azokat nyilván nem fogja megtalálni. Az eredmény: mehetnek a sor végére!
Természetesen a Google-nél sem emberek, hanem mesterséges intelligencia ellenőrzi és rangsorolja a tartalmakat, figyeli a fenti elvek megvalósulását. Bár előfordul, hogy tisztán AI-val készült tartalmak is átcsúsznak a szűrőn, az esetek nagy részében nem ez történik.
Hogyan dolgozzunk együtt az AI-vel?
Be kell látni, hogy az üres szövegeket, amikben nincs gondolat, nincsenek összefüggések, következtetések sem az olvasók, sem a Google nem szereti. Az AI önállóan minőségi szövegek írására (még) nem képes.
Használd arra a ChatGPT-t amiben jó. Írass vele témaötleteket, cím-variációkat, vázlatot. Használhatod egyes “töltelék” (valami ismert dolgot leíró) bekezdések készítésére.
Ismerek embereket, aki elsőre rettenetes szövegeket írnak, majd többszöri átírás után kitűnő cikk jön ki belőlük Az ilyen tartalomkészítők póbálkozhatnak azzaal, hogy az első változatot – megfelelő, részletes promptokkal – AI segítségével állítják elő.
Esetleg tekints úgy az AI-ra, mint egy gyakornokra. Ne várd, hogy azonnal tökéletes szöveegket ír majd. Fogd a “piros ceruzát” és kezdd el keméyen szerkeszteni a szöveget. Ha marad belőle néhány jó mondat, máris megérte!
Most minden az AI-ról szól. Ez csak egy átmeneti állapot, nemsokára jönnek az emberi képességekkel összemérhető (vagy meg is haladó) AGI-k. Addig azonban szükség van az emberi tartalomkészítőkre. (Ez a cikk 100%-ban emberi munkával, AI segítsége nélkül készült.)
A ChatGPT megjelenésével a a mesterséges intelligencia berobbant a köztudatba. Ahogy sok szakmában, úgy a marketingben is elkezdték vizsgálni, hogy tudják használni ezt az eszközt munkájukban. A Metánál hirtelen a mesterséges intelligencia fejlesztések kerültek előtérbe, a metaverzum háttérbe szorult. A Google alapítói ismét megjelentek a vállalat napi munkájában és a cég piros riasztást is kiadott mivel a keresési szolgáltatása nagy versenytársat kapott az Open AI-Microsoft porondra lépésével..
Bevallom, először én is eléggé megijedtem: a keresőoptimalizálás halálát vizionáltam, aztán kicsit jobban beleásva a témába magam ma már azt gondolom, hogy a keresőoptimalizálás azért megmarad, de jelentősen átalakul. Remélem, hogy a mesterséges intelligencia (MI) által készített tartalmakban a forrásmegjelölés általános gyakorlat lesz, ha máshogy nem, jogi szabályozással. A Bard, a Google MI-ja ezt a gyakorlatot követi. Logikusan, hisz így is védi keresőszolgáltatását.
A mesterséges intelligencia nem egyenlő a Chat GPT-vel. Rengeteg mesterséges intelligencia alapú program áll már most is a marketingesek rendelkezésére, ami megkönnyíti, egyszerűsíti a tartalomkészítést a videós tartalmaktól a szövegírásig. Ebben a cikkben azokat a tartalomtípusokat mutatom be, amiket szerintem magyarul is elő lehet állítani mesterséges intelligencia segítségével. Mielőtt belekezdenénk, összeszedtem az ilyen tartalomkészítés előnyeit, hátrányait.
MI-vel támogatott tartalomgyártás előnyei
– Gyors: a kívánt tartalom szinte azonnal megjelenik.
– Költséghatékonyság: MI eszközökkel a tartalomgyártás költségei csökkenthetők, kevesebb emberi munkára van szükség használatukkal.
– Nincs fennakadás: az MI segít új tartalomötletek generálásában és egy adott témában vázlatot ad, elkészíti a tartalom 0. verzióját.
– Egyszerű adatgyűjtés: segít benne, listázza a témában fontos tényadatokat, ezért kevesebb idő kell a kutatásra.
Az MI-vel támogatott tartalomgyártás hátrányai
– Fennáll a plagizálás veszélye: a jelenlegi szoftverek többsége nem adja meg a tartalom forrását, ezért nem tudható, milyen mértékű a tartalomátvétel és hogy az kitől származik.
– A kizárólag így készített tartalmat a Google hátrébb sorolja: a kulcs az új EEAT modellnek történő megfelelés, amiről ebben a cikkünkben olvashatsz.
– Hullámzó minőségú tartalom: attól függően, hogy mennyire nehéz, populáris a tartalom változhat a generált tartalom minősége: B2C területen jobban, B2B területen kevésbé jól használható.
– Több szerkesztést igényel: minél összetettebb a feladat, annál nagyobb emberi erőforrást igényel a tartalom kiigazítása (social poszt esetében kevesebb korrekció szükséges, míg egy blogcikk megírásánál, akár teljes átírás is szükséges, ami sokszor megkérdőjelezi hogy érdemes-e ilyenre használni).
Tartalomfajták, amik előállítására jól használható az MI
Szöveges tartalmak előállítása
-Tartalmi brief, vázlat készítése: Kérd meg az MI-t hogy készítsen az adott témára egy cikkvázlatot. Használhatot a ChatGPT-t vagy a Quora Sage AI-ját a Poe alkalmazásban erre a célra.
– Kész blogcikk összefoglalójának megírása: Másold be az elkészült blogcikket és kérd, hogy foglalja össze 3-4 mondatban miről szól a cikk. Használhatot a ChatGPT-t vagy a Quora Sage AI-ját erre a célra.
– Kész tartalom közösségi médiás posztjának megírása: Másold be az elkészült cikk szövegét és kérd meg, hogy készítsen egy posztot az adott csatornára. Használhatot a ChatGPT-t vagy a Quora Sage AI-ját erre a célra.
– Videós, podcast tartalom összefogalalójának (Youtube, podcast leírás) social posztjának megírása: Ez a feladat picit összetettebb, de rengeteg idő takarítható meg vele, hisz nem kell végighalgasd az adott videót, podcastot. Használd az alrite.io alkalmazást, hogy elkészítsd az anyag leiratát, majd az elkészült szöveget másold be a ChatGPT-be vagy Sageba és kövesd az előző pontokat.
– Címötletek készítése: kérj ötletek egy témára, hogy minél többen kattintsanak jövőbeli cikkedre. Használhatod a ChatGPT-t vagy a Quora Sage AI-ját erre a célra.
– Hírlevél szövegezésére: Itt fontos, hogy megadd a célcsoportodat, mi a célod a hírlevéllel, milyen terméket szeretnél promotálni és a stílust, amiben szeretnéd, hogy az email elkészüljön. Használhatod a ChatGPT-t vagy a Quora Sage AI-ját erre a célra.
-Email tárgyának megírása: az előbbiekhez hasonlóan kérhetsz több email tárgy javaslatot hírleveleidhez.
– Google hirdetési szöveg írása: a karakterlimiteket is meg kell adnod, ha használható hirdetési szövegeket szeretnél, a célcsoportot, és a terméket, amit hirdetni szeretnél.
Képi tartalom előállítása
– Egyedi képek készítése: használd a Midjourneyt egyedi képi tartalmak előállítására.A Canvaban is van ilyen alkalmazás már. A prompt felépítése a következő kell legyen egy példán illusztrálva:
– Meglévő képekről tárgyak eltávolítása: Ha egy képen szeretnél egy tárgyat, személyt eltüntetni erre is van lehetőség. Már a Canvának is van ilyen funkciója és ebben segít a Cleanup.pictures alkalmazás is.
SEO címkék készítése
– Title tag, meta description megírása: a kulcsszó és a cikk témája megadásával generálhatsz title tageket és meta leírásokat MI segítségével. Példa: Generálj X egyedi, legfeljebb 60 karakteres title taget a következő szöveghez. Ezeknek leíró jellegűnek kell lenniük, amire szívesen kattintanak az emberek és tartalmazniuk kell a “kulcsszó” kifejezést
Generálj Z egyedi, legfeljebb 150 karakteres meta leírást a következő szöveghez. Ezeknek cselekvésre kell felhívniuk, és tartalmazniuk kell a „Fő kulcsszó” kifejezést: ….”
– Heading írása: a szöveg megadásával kérhetsz H2 alcímkéket. Példa: Javasolj H2 alcímeket az alábbi tartalomhoz.
Prompt finomhangolása
A fenti példákból is látható, hogy nem mindegyik szövegjavaslat használható. A finomhangoláshoz ezeket a szempontokat gondold át, fogalmazd meg, hogy használható javaslatokat kapj:
– Tudd mit szeretnél az MI-től: mit csináljon meg
– Fogalmazd meg mi az MI szerepe: pld. Közösségi média menedzserként
– Írd le milyen legyen a hangétele: pld közvetlen, hivatalos
– Ha kell pontosítsd a feladatot: legyél minél konkrétabb
– Kérj alternatívákat: adjon még több javaslatot
– Pontosítsd a karakterlimiteket.
Összefoglalás
A nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligenciák a felhasználható kisebb minták miatt magyarul még nem tart ott hogy teljesen lecserélje a szövegírók munkáját, azonban kis feladatokra, különösen populáris témákban jól használható részfeladatok egyszerűbb szövegek megírására. Aki kicsit is ért az íráshoz, az egyelőre könnyen rájön, melyik szöveg készült mesterséges intelligencia segítségével.. A technológia ugyanakkor hihetetlenül gyorsan fejlődik, így valószínű nem fog sok idő eltelni, hogy ezeken a területeken javuljon az MI, akkor már használható lesz komplexebb szövegek megírására is. Izgalmas időszaknak néz elébe a szövegíró, marketing szakma…
Mindenhol, mindenki a ChatGPT-ről beszél. Hirtelen sok milliónyi AI-szakértő került elő a semmiből. Az emberek egymásra licitálva sorolják, mekkora lehetőségek rejlenek az újfajta, bárki által használható mesterséges intelligenciában.
Sokunkat persze most nem az izgat, hogy lehet-e szonettet írni, vagy húsvéti tojást festeni, hanem hogy mi lesz ezután, működik-e a ChatGPT a marketingben? A hirtelen ránk zúduló cikkekből, nyilatkozatokból hirtelen az az érzésünk támadhat, hogy a marketinges szakma is hirtelen a leginkább veszélyeztetett területek közé került. Vajon úgy járunk, mint az ügyfélszolgálatok, ahonnan a chatbotok egyre inkább kiszorítják az embereket?
Miért éppen a ChatGPT?
Az emberi nyelven beszélő (?) mesterséges intelligencia persze nem új dolog, de eddig leginkább csak a bugyuta megjelenési formáival találkozhattunk. (ilyen például a Telekom Wandája, “aki” gyakran inkább akadály, mint segítség).
A köztudatba 2022. november 30-án berobbant ChatGTP – amellett, hogy óriási médiatámogatást kapott, azért váltott ki ekkora érdeklődést, mert “szerethető”. Közönséges, emberi nyelven tehetünk fel neki kérdéseket és épkézláb, értelmes (vagy annak tűnő) válaszokat kapunk. A korrekt szerkezet, a meggyőző szöveg azonban megtévesztő. (Sokan be is dőlnek neki.) A Chat GPT mesterséges intelligenciája nem azonos az emberi intelligenciával.
Hogyan “gondolkodik” az AI?
Sokakkal ellentétben én nem vagyok szakértő a témában. Nem értek a matematikához, a programozáshoz és a nyelvészethez sem. Átrágtam magam viszont egy nagyobb dózis szakszerű (vagy annak tűnő) cikken, amikből a következőket értettem meg:
A GPT-3.5-be (ez a jelenleg széles körben elérhető ChatGPT alapja) irdatlan mennyiségű szöveges tartalmat töltöttek fel az internetről. Ebből az adatbázisból a szavak valószínűségi eloszlása alapján a mestersége intelligencia képes új szövegeket alkotni. A kapott anyagot azután még egyéb módszerekkel kicsit “elsimítják”, “humanizálják”. (Időközben megjelent már a GPT 4 is, ami a szakértők szerint tízszer fejlettebb, mint az előző változat. A rossz hír az, hogy az előző változatokkal ellentétben ez nem érhető el ingyenesen, bárki számára.)
A chatGTP “intelligens”, jól fésült szövegei nem valamiféle gondolkodás, csak a mintázatok felismerése, a statisztika, valószínűség eredményei.
Sablonokból építkezünk
A kész elemekből, sablonokból való építkezés egyáltalán nem új dolog számunkra. Az emberi működésnek alapvetően két szintje létezik. Az egyik az “automatikus”, amikor nem törjük a fejünket a következő lépésen. Miután megrágtuk az ételt lenyeljük. Amikor gyalogolunk, egyik lábunkkal a másik elé lépünk stb. A másik a tudatosság szintje, amikor marketingstratégiát készítünk, vagy két ismeretlenes egyenletet oldunk meg.
A beszéd és az írás egyszerre mindkét szinten működik. Anyanyelvünkön nem törjük a fejünket minden szón, hanem általában paneleket, kész mintázatokat használunk. (Ezt saját szövegeimben és mások írásait szerkesztve, nyilatkozatait hallgatva is észlelem: gyakran ki lehet találni, hogy egy írott, vagy szóban elhangzó szövegben mi lesz a következő szó – próbáld ki, jó játék!)
A ChatGPT a betáplált, nagy mennyiségű szöveg és a szorgalmas (gépi) tanulás következtében nagyon jól képes utánozni ezt az automatikus működést. Egy ilyen rendszer azonban csak azt fogja tudni, amit “megetettek” vele. Képes lesz egy új Shakespeare szonettet írni (mert ismeri a meglévőket), de nem fog helyettem egy LinkedIn magyar nyelvű posztot írni, mert az én írásaim – nagy fájdalmamra – nem szerepelnek az adatbázisában.
A ChatGPT tehát rengeteg tudásanyaggal rendelkezik, de működése korlátozott: A háttértudás, a rejtett összefüggések, a megszokottól való eltérés, vagyis az emberi gondolkodás egyelőre még a mi privilégiumunk marad.
Mire képesek a “robotok”?
A robotizáció – ide tartozik valahol a ChatGPT is – nem a vezetői állásokat, hanem a munkavégzés alacsonyabb szintjeit fogja bedarálni. Egy fejlett robot fáradhatatlanul és tévedhetetlenül szállítja a raklapokat a A pontból B pontba, válogatja az alkatrészeket, vagy fúrja a lyukakat egy lemezbe, de (egyelőre) nem helyettesíti a művezetőt, a projektmenedzsert, vagy a tervezőmérnököt.
A ChatGPT az ügyesen generált szövegek miatt okosabbnak látszik, de hiba lenne többet belelátni, mint ami benne van. A mesterséges intelligencián alapuló chatbotok lehetőségeit jól mutatja az ügyfélszolgálatok sorsa is. A harmadik világba kiszervezett ügyfélszolgálatos munkák egyre nagyobb részét veszi át a mesterséges intelligencia. A chatbotok nagy hatékonysággal és fáradhatatlanul képesek válaszolni azokra a kérdésekre, amiknek a mintázatát felismerik.
Ha az ügyfél problémáját nem sikerül ezen a szinten megoldani, továbbítják azt a következő szintre, ahol – jó esetben – már “valódi”, hozzáértő ügyintézők válaszolnak a kérdésekre.
ChatGPT a marketingben
A marketing célja, hogy az emberek viselkedésében (vásárlási döntéseiben) a megbízó számára kedvező elmozdulásokat érjen el. Minden más csak az ezt segítő taktika. Ez ugyan jól hangzik, de valljuk be, hogy a napi marketinges munka jelentős része nem agyalás, hanem favágás. A webáruházak egyszerű termékeinek a leírásai, az rutinszerű közösségi posztok, a hírlevelek összeállítása, milliomodik “listázós” blogposzt megírása mérsékelt szellemi kihívást jelent, viszont ezeket is meg kell csinálnia valakinek. (A ChatGPT programokat (kódot) is tud írni, de ez az egyszerű szövegírásnál egy szinttel magasabb feladat és nem tartozik a marketing feladatkörébe.) Eddig ez a junior marketingesek, a social media gyakornokok és más, a marketinges hierarchia alján tevékenykedő munkatársak feladata volt. Itt jut szerephez a ChatGPT a marketingben. Ha ezeket a kulimunkákat most átveszi, ezek az emberek munka nélkül maradnak. Igen, olcsóbb lesz az alapszintű tartalmak gyártása, viszont megbomlik a céges/ügynökségi ökoszisztéma, nem lesznek, akik a tartalomgyártás mellett/közben beletanulnak az ügynökségi munkába és idővel szép lassan feljebb lépkednek.
Hol a ChatGPT helye a marketingben?
Nagyon félreértik a helyzetet azok, aki úgy látják, hogy a marketinges szövegírás teljesen gépesíthető.
Nem fogom most megismételni, amit több tucat cikkben olvastam, inkább leírom saját tapasztalataimat.
A legfontosabb a kérdés, a feladat pontos megfogalmazása. Hülye kérdésre az AI is hülye választ ad. Megkérdeztem például, hogy a kutyák, vagy a macsák-e a jobb marketingesek. Válaszul a ChatGPT írt egy szép esszét, amiben ugyan épkézláb mondatok voltak, csak éppen semmi értelme nem volt. (Gyorsan hozzáteszem, hogy sokkolóan sokan vannak, aki a Google-ban sem tudnak egy erős keresőkérdést megfogalmazni.)
Próbára tettem, hogy a program egy hosszabb szövegben találja meg, mi annak a témája és mik a kulcsszavak. Az eredmény nagyjából használhatatlan volt.
Kértem, hogy írja meg egy kiválasztott iparág történetét. 20 másodperc alatt elkészült, de nagyon elnagyolt munka volt. Pillanatok alatt találtam két weboldalt, ahonnan összeszedtem a valóban hasznos anyagot.
Mindennek az oka egyszerű: A ChatGPT abból dolgozik, amit megtanítottak neki. A program csak a szavak, mondatok helyességét elemzi, a betáplált sok millió weboldal tartalmát nem képes szűrni. Ha kritikátlanul elfogadod az AI-készítette szövegeket, orosz rulettet játszol. (Ha alaposan ellenőrzöd a forrásokat, az összefüggéseket, ott tartasz, mintha egy gyakornokkal irattad volna a szöveget.)
Van viszont, amire jól használható a ChatGPT.
Pillanatok alatt összeállít egy listát az elmúlt 50 év filmjeiből. (Könnyen teszi, hiszen a már meglévő, hasonló listákból dolgozik.
Témákat javasol egy gépipari bloghoz. (Semmi meglepő, de az eszébe jut az is, ami nem triviális.)
Elkészíti a termékleírást az 1000, erősen hasonló termékhez.
Beszélni ChatGPT magyar?
Ha magyarul kérdezed, a ChatGPT nemcsak felismeri a nyelvet, de (jó esetben) magyarul is válaszol. Lehet azonban, hogy ebben a válaszban nem lesz köszönet!
Az OpenAI (a Chat GPT sokat emlegetett “anyukája”) angol nyelven tanítgatta a programot, a tartalmak, amik alapján a program “beszél” angol nyelvű.. Amikor magyarul kérdezed, azt a program angolra fordítja, elvégzi a feladatot, majd a választ magyar nyelven adja meg. (Néha nagyon hasonló szinten ahhoz, ami a kínai áruk magyar nyelvű leírásában olvasható.)
A programot lehetne magyarul is tanítani, de kérdés, hogy ezt ki, miért, hogyan, milyen pénzből tenné meg? Egyelőre marad az angol. Tapasztalatom szerint legjobb angolul kérdezni és az angol nyelvű választ valamilyen külső eszközzel lefordítani.
Mit érnek a ChatGpt-vel készített szövegek?
A ChatGPT iránti fokozott lelkesedésükben néhányan már a Google kereső halálát vizionálják. Erről egy mondás jut az eszembe: Nagy a különbség aközött, mikor a gazdag elszegényedik és a szegény meggazdagszik. A Google egyelőre jól van, a ChatGPT-vel felerősített Bing is csak néhány napig maradt “szenzáció”, saját mesterséges intelligencián alapuló, “emberi nyelven” beszélő alkalmazása, a Bard még csak az USA-ban és a UK-ben debütál, de idővel elér ide is.
Az viszont már most látszik, hogy a Google felismeri és nem “szereti” a tisztán mesterséges intelligencia által gyártott szövegeket, így a keresési találatok végére, vagyis a senki által nem nézett oldalakra száműzi azokat.
A Google már régóta nagyon komolyan, komplex módon vizsgálja a tartalmak minőségét – természetesen ezt a munkát is A.I. végzi.)
A Google E-E-A-T modellje
Az eddig alkalmazott E-A-T modellbe mos bebiggyesztettek még egy E betűt, (E-E-A-T) vagyis a szakértelem, a hitelesség, a megbízhatóság mellé bekerült a tapasztalat is. Mesterséges intelligencia (egyelőre) nem képes ilyet generálni. Magyarán: a semmiből keletkezett, hiteles szerző nélküli, hirtelen felhúzott oldalon megjelenő szövegek értéke pontosan arányos a befektetett munkával.
Ennek ellenére a ChatGPT a marketingben is alkalmazható. Segítségével lehet tartalmakat készíteni, de azok emberi ellenőrzés, szerkesztés, kiegészítés nélkül nem használhatók.
A kizárólag Chat GPT-vel generált emberi beavatkozás (a háttér ellenőrzése, szerkesztés, kiegészítés) nélküli szövegek jól felismerhetők.
A feladat összefoglalása. “A Chat GPT a marketingben témára ezt írta: “A mesterséges intelligencia folyamatos fejlődésével nem meglepő, hogy a vállalkozások új módszereket keresnek arra, hogyan használhatják fel ezt a technológiát marketingtevékenységeik javítására.” Ebben a túlbonyolított mondatban lényegében nincs semmi információ.
“Tárgyalás (kifejtés) rész: Itt minden olyan témában, ami nem adatokból. tényekből áll, intenzív mellébeszélés következik, hiszen – emlékezzünk – a program csak az elvárható szavakat teszi egymás mellé.
Befejezés: Itt megint az általános iskola fogalmazás óráin – létezik még ilyen – megtanult bugyuta összefoglalás következik.
Céges marketinges vagy? Kezeld komoly fenntartással, ha valaki olcsón, nagy mennyiségű tartalmat kínál neked. Valószínűleg ilyen, lényegében ingyen előállított ChatGPT-szövegért akar tőled pénzt kérni. “Tölteléknek” talán jó lesz, de valós Google forgalmat, érzékelhető, tartós forgalmat, leadeket ne várj tőle!
Meddig tart a 3 nap?
A mondás szerint minden csoda 3 napig tart. A ChatGPT iránti felfokozott érdeklődés mindenképpen hasznos. Felgyorsította, pénzzel pumpálta fel az AI-fejlesztők munkáját, felkeltette olyanok érdeklődését is, akiket korábban nem foglalkoztatott a téma.
Google keresések a “ChatGPT” kulcsszóra világszerte az elmúlt 90 napban
Forrás: Google Trends
A program sok az oktatástól a művészetekig sok új ötletet generált. A Napokban megjelent a program továbbfejlesztett változata, a GPT 4, ami tovább finomítja a nyelvi alapú mesterséges intelligencia működését.
A ChatGPT tehát fejlődik, viszont a körülötte kialakult felhajtás vélhetőleg hamarosan csökkenni fog.
Gartner Hype Cycle
Forrás: Wikipedia
A jól ismert Gartner hype-ciklus szerint a technológiai újdonságok iránti hisztérikus érdeklődés (hype) rövid szakasza után tetőzés következik. utána túlzott kiábrándulás, majd szép lassan a helyére kerülnek a dolgok. Szerintem mi most még a “hype” szakaszban tartunk, de a Google keresések jól mutatják, hogy lassan csillapul az “aranyláz”. Az elmúlt hónapokban sokan elhitték (vagy szerették volna elhinni), hogy a ChatGPT minden problémánkat megoldja. Nem fogja, de ez nem jelenti sem azt, hogy ez nem egy nagyszerű találmány, sem azt, hogy itt a fejlődés vége.
Sokan kérdezik, hogy szeretni kell a ChatGPT-t, vagy félni kell tőle. A ChatGPT a marketingben gyorsan megtalálja a helyét. Ha “agyas” munkát végzel, nem azzal foglalkozol, hogy kész sablonokat egymás mellé rakosgass, nincs mitől félned!
Sok vállalati marketingesnek okoz fejfájást a LinkedIn céges oldal. A “multi” cégeknél “kintről” szólnak, itthon meg a főnök elégedetlenkedik: nincs elég követő. Tagadhatatlan, hogy rosszul néz ki, ha egy ismert, nagy cég LinkedIn oldalát csak 214-en vagy akár 328-an követik, de igazából nem ez a lényeg.
A nagy követőszám ugyan jól mutat, de nem jelent túl sokat. Amikor az ember egy LinkedIn céges oldal tetején rákattint a “+ Follow” gombra, inkább a szimpátiáját, támogatását fejezi ki, de általában eszébe sem jut, hogy rendszeresen visszatérjen és nézegesse az oldalt. Ritka viszont az olyan felhasználó, aki később “kiköveti” az oldalt. (Ezt a lehetőséget nem is olyan könnyű megtalálni, hiszen először a Following gombra kellene kattintanod, majd egy felugró ablakon az Unfollow gombra. Szerinted hányan teszik ezt meg?)
(Én a céges LinkedIn oldalakat “fordítva” szoktam nézegetni. Ha látom valakinek a személyes profiljában, hogy egy számomra ismeretlen cégnél dolgozik, rákattintok a cég logójára, majd a céges oldalon megnézem mennyien dolgoznak itt, ebből mennyien vannak a LinkedInen, van-e közöttük ismerősöm, hányan követik az oldalt, ha vannak, milyenek a posztjaik…)
Ha rendelkezel admin joggal, megnézheted a havi “Visitors” és “Followers” értékeket. Előre figyelmeztetlek: valószínűleg nagyon kiábrándító számokat fogsz itt találni. Még egy 1000 feletti követővel rendelkező oldal esetében is alacsony lesz a havi látogatószám, vagy a követőszám növekedése.
Sovány vigaszul szolgálhat a Competitors menüpont: itt láthatod, hogy versenytársak Total followers és New followers számai sem jobbak.
Hogyan szerezz követőket a Linkedin céges oldaladra?
Megértem, hogy nem tudod/mered elmagyarázni mindezt az itteni vagy külföldi főnökeidnek, vagyis továbbra is nagy a “követőszerzési nyomás”. Ne aggódj, adok néhány tippet.
1. LinkedIn céges oldal követők meghívása az admin felületről. Ha admin jogosultságod van, akkor LinkedIn céges oldal Admin tools legördülő menüjében az Invite connections menüpontra kell kattintanod. A LinkedIn nyilván el akarta kerülni, hogy idegeneket zaklass, ezért csak saját LinkedIn hálózatodból hívhatsz meg embereket. Közülük néhány alapvető kategória (lakhely, munkahely, ipargág) szerint szűrhetsz.
A LinkedIn 250-ben korlátozza a havi meghívások számát, ha tehát 5 százalékos konverzióval számolunk (pozitív várakozás), akkor havi 12-13 új követőre számíthatsz. Hány év alatt is jön így össze az első 1000 követő? A legtöbb cégnél egy “junior” HR-es, vagy marketinges munkatárs kezeli a LinkedIn céges oldalt. Ők jellemzően kevesebb, mint 300 kapcsolattal rendelkeznek, ezek egy része nem releváns a cég számára. Ők tehát saját kapcsolataikkal még az egyhavi meghívás-kvótát sem tudják kitölteni.
Jó megoldás, ha néhány olyan munkatárs is admin jogot kap a céges oldalhoz, akinek nagyobb és relevánsabb LinkedIn hálózata van. Ilyenek általában a gyakorlott értékesítők, a kereskedelmi vezető, ügyvezető. (Igen, van, ahol még az ügyvezető is szívesen vállalkozik arra, hogy hetente kiküldjön néhány tucat meghívót.)
2. Az előző pontban leírt módszer alacsony konverziójának egyik oka, hogy ezek a meghívók személytelenek. A címzett My network menüje alatt megjelenő “XY meghív, hogy kövesd a ZW oldalt” típusú szöveg csak keveseket hoz izgalomba. További probléma, hogy itt a csoport- és hírlevélmeghívókkal is versenyezni kell. Az eredményt (gyenge konverzió) az előző pontban már láthattuk.
“Kedves Béla, tudom, hogy téged is izgat a téma, ezért javaslom, hogy kövesd a Nagy Kalap Kft. gombatermesztéssel foglalkozó LinkedIn oldalát, ahol rendszeresen foglalkozunk a legújabb táptalajokkal, a kártevők elleni védekezéssel és a gombatermesztés robotizációjával“ – utána a céges LinkedIn oldalra mutató link.
Nem jobb így? Ilyen üzenetet az Admin felületről nem lehet küldeni, viszont vannak más, jobb megoldások. A a cég nagyobb kapcsolati hálóval (300+) rendelkező munkatársai 1. szintű kapcsolataiknak a LinkedIn üzenőfelületén keresztül, személyes megszólítással küldik ki az üzenetet.
3. Fizetett hirdetésben is lehetne követőket toborozni, csak kissé (?) magas lenne az egy követőre jutó megszerzési költség. Sokkal jobb ötletem van: Győzd meg a nagyobb (500+) eléréssel rendelkező kollégákat, hogy saját profiljukból küldjenek ki egy, a céges oldal követésére buzdító posztot. (Esetleg meg is írhatod nekik a poszt szövegét – persze nem kötelező használatra.)
Ne várj csodákat, ezek a posztok sem hoznak tömegesen követőket a céges oldalnak, de biztos lesznek néhányan, akiknek sikerül felkelteni az érdeklődését. Természetesen ehhez az kell, hogy 1) legyenek értékes tartalmak az oldalon (ne csak céges önreklám) 2) a posztban legyen leírva, miért is érdemes követni az oldalt.
Céges oldalak támogatása véleményvezérekkel
Tudjuk jól, hogy a legtöbb ember számára a szakértők, szakemberek, szakmai véleményvezérek hitelesebbek, mint a cégek. Ha ilyen véleményvezérek osztják meg a LinkedIn céges oldal posztjait, azok több emberhez fognak eljutni, mint ha csak az organikus látogatásokra várnánk.
Ha egy cégnél csak tíz munkatárs vállalkozik rá, hogy véleményvezérként megosztja a céges oldal posztjait, szerény 300 kapcsolat / fővel számolva máris 3000 fős (elméleti) eléréshez jutottunk. Ha ezek a posztok csak a véleményvezérek kapcsolati hálójának 10 százalékát érik el, akkor is nagyobb lesz az elérésük, mint egy átlagos céges oldalé, és hitelesebb információként fogadja el a közönség a tartalmat.
Megosztásra alkalmas tartalom kell
Sok cég követi el azt a hibát, hogy csak céges híreket posztol. (Kiállítás, díjak, eredmények stb.) Ez az a fajta tartalom, amivel nagyon gyorsan el lehet riasztani a követőket.
Ha a posztok az iparágról, szakmai újdonságokról, érdekességekről szólnak, a véleményvezérek örömmel vállalják fel a posztokat, a követők pedig szaporodni fognak. Ha minden harmadik-negyedik poszt után kerül be egy kiállítás, kitüntetés, azzal senkinek sem lesz baja. (Igen, ez a tartalommarketing egyik alapszabálya.)
Sokan nem fognak örülni annak, amit itt leírtam. Nincs csodamódszer a követőszám azonnali növelésére. A céges LinkedIn oldal egy-két céges hírtől nem fog működni. Dolgozni kell vele, talán nem is a junior szinten. Aki viszont megfogadja a tanácsaimat, messze meg fogja előzni a versenytársait!
Ha szoktál horgászni, könnyen megérted hogy működik az inbound marketing.
A horgász beszór a vízbe egy nagy adag etetőanyagot. Mikor erre odagyűlnek a halak, szépen közéjük dobja a horgát (lehetőleg az etetőanyagnál is vonzőbb csalival), majd vár a kapásra.
A sok hal közül könnyebb kifogni egyet, mintha csak vaktában próbálkozna a tóban.
Azokat a halakat, amik nem ütik meg a megfelelő méretet, szigorúan vissza kell dobni. (Ez a marketingben a lead scoring.)
Az inbound marketinggel persze nem halakat, hanem vásárlásra kész leadeket akarunk kifogni, amihez “etetőanyagként” nagy mennyiségű, tartalmat használunk. Ha erre azt kérdezed, hogy mindez nem hasonlít-e a tartalommarketinghez, a válaszom egyszerű: nemcsak hasonlít, hanem az inbound marketing a tartalommarketing egy formája.
Az inbound marketinget Brian Halligan a HubSpot társalapítója “találta fel”, még 2005-ben, leginkább talán azért, hogy megkülönböztesse cégét a már 100 éves, de csak akkoriban önálló nevet kapott, és egyre divatosabbá váló tartalommarketingtől. A két taktika közötti legfontosabb kölönbség talán az, hogy miközben a tartalommarketing céljai többfélék, az inbound marketing mindig a leadgenerálásról szól.
Színre lép a B2B inbound marketing
Sokáig úgy gondoltam, hogy az inbound marketing a B2C marketing eszköze, ahol rengeteg tartalommal nagyon sok embert (potenciális vevőt) szórunk meg. A sok üzenet és a rájuk kaptt rengeteg reakció csak megfelelő automatizációs szoftver segítségével dolgozható fel. (“Véletlenül” a HubSpot éppen ilyen szoftvert fejlesztett ki.)
Ahhoz persze, hogy leadeket szerezzünk, megfelelő eszköztárra van szükség. A B2B inbound marketingben is főszerephez jutnak az online űrlapok, a céloldalak (landing pages), a CTA-k – természetesen mindez az egyes vevőkarakterekre (buyer persona) szabva.
A B2B inbound marketing sajátosságai
A B2B marketingben a potenciális vevők érzelmeire igyekszünk hatni, hogy ezzel elmozdulást idézzünk elő a viselkedésükben. Ez az érzelmi hatás leginkább erős tartalommal váltható ki, az eredmény pedig valamilyen, számunkra kedvező elmozdulás. Ez jelentheti a márkaismertség erősítését, a bevonódás növelését, az ügyfélmegtartást, a potenciális vevők edukálását, de jelentheti a leadek gyűjtését is. Ezzel el is jutottunk a B2B inbound marketinghez. Itt, mivel kevesebb potenciális vevő felel meg a felállított vevőkarakternek, kevesebb embert kell a tartalmakkal elérni, mint a B2C inbound marketingben. Ebből következik, hogy B2B inbound marketing egyszerűbb eszközökkel, bonyolult automatizáció nélkül is működtethető.
Célok a B2B inbound marketingben
Ahogy az inbound marketingben általában, úgy a B2B inbound marketingben is az alap a célok meghatározása, és teljesülésük mérése. Ha például a kitűzött cél az MQL leadek 10 százalékos növelése 6 hónapon belül, ahhoz megfelelő mutatószámokat (KPI) szükséges társítani. Ilyen lehet a webhely látogatóinak a száma, a PDF e-könyv letöltőinek száma, a blog olvasásával töltött idő, a hírlevél feliratkozások stb.
Így működik a B2B inbound marketingügynökség
A B2B inbound marketing “gépezetet” nem tudja működtetni egy hagyományos, gyors, rövid kampányokban gondolkodó ügynökség, ehhez másfajta tudás és – ami még ennél is fontosabb – másfajta gyakorlat szükséges.
Az inbound marketing “üzemanyaga” a tartalom. A B2B cégek jellemzően kis létszámú marketingszervezettel működnek, ahol nincsenek felkészülve a tartalomkészítésre. Az inbound marketingügynökség a megbízóval szoros együttműködésben készíti el az inbound stratégiát, majd ennek megfelelően tudja folyamatosan gyártani és publikálni a tartalmakat.
A B2B inbound marketingügynökség – méretétől függetlenül – a következő feladatkötöket látja el.
Tervezés, célzás. Ahogy a horgász is pontosan meghatározza, hova akarja eljuttatni az etetőanyagot, az inbound marketingesnek is pontosan tudnia kell mivel és hogyan veszi célba a közönséget. (A hagyományos és az inbound marketing közötti különbségek közé tartozik, hogy az utóbbi nem célcsoportban, hanem sokkal szűkebben célozva, pontosan kidolgozott ügyfélkarakerekben (buyer persona) gondolkodik.
Tartalomkészítés. A B2B inbound marketingügynökség rendelkezik azzal a tartalomkészítési szaktudással és kapacitással, ami a B2B cégeknél nincs meg. A ,meghatározott céloknak megfelelően a tartalomtípusok széles körét képes előállítani határidőre, a kívánt mennyiségben.
Tartalomterjesztés. Az ügyfélkararakterek médiafogyasztási szokásai és a vásárlói út ismeretében a B2B inbound marketingügynökség szakemberei a megfelelő időben a megfelelő helyre képesek eljuttatni a tartalmakat. (Vannak jól bevált gyakorlatok, de még sincs két azonos ügyfél. Egyiknek a LinekdIn fontosabb, a másiknak az email marketing.)
Mérés, elemzés. A tartalommarlketinghez hasonlóan az inbound marketing sem egyszeri kampány, hanem folyamatos tevékenység. Ebből adódik, hogy minden ciklus (tervezés – tartalomkészítés – terjesztés) után mérni kell, illetve elemezni kell az eredményeket.
Milyen az ideális B2B inbound marketingügynökség?
Ideális B2B marketingügynökség sajnos nem létezik. Vagyis minden cég számára mást jelent az “ideális” megoldás. A megbízó cég és a B2B inbound marketingügynökség kapcsolata szempontjából kétféle együttműködést különböztetünk meg:
Teljesen kiszervezett B2B inbound marketing.
Ebben az esetben a tartalomkészítéstől a tartalomterjesztésen át a mérés-elemzésig mindent az ügynökség szakemberei végeznek. (A tervezésben általában a megbízó szakemberei is részt vesznek.) Ez a fajta együttműködés legalább 6 hónapos (de inkább hosszabb) időtávon lehet eredményes. Az ügyféllel a folyamatos a kapcsolattartás mellett havi találkozón beszélik meg az eredményeket. A teljesen kiszervezett B2B inbound marketing esetében egy hosszabb távra megkötött szerződés és a havi fizetés a leginkább megszokott keret. Ezt a megoldást leginkább azok a cégek választják, ahol minimális létszámú (vagy nem is létezik) a marketing csapat.
A szervezetbe integrált (beszervezett) marketingügynökség
Nagyobb vállalatoknál előfordul, hogy a szervezet még a hagyományos rendszer szerint dolgozik. Itt segíthet, ha egy időre a digitális marketingben, vagy kifejezetten a B2B inbound marketingben tapasztalatot szerzett szakembereket vonnak be, akik tanácsadóként segítik a marketingszervezetet. Ilyenkor a kimondott cél az “agyelszívás”, a beszervezés (insourcing) révén szerzett tudás integrálása a szervezetbe. A módszer alapfeltétele, hogy 1) legyen elég idő a napi feladatok mellett a tanulásra, 2) a belső munkatársak akarjanak új dolgokat tanulni. Ez a fajta együttműködés jellemzően néhány hónapra szól.
Összegzés
A B2B cégek többsége nem rendelkezik elegendő marketinges erőforrással, Miközben a digitális marketing sokféle feladatot állít eléjük, a legtöbben a lead generálást helyezik az előtérbe. Az inbound marketing kitűnő taktika ennek a leadigénynek a kielégítésére.
A digitális marketing, azon belül a B2B inbound marketing kitűnően kiszervezhető, így a minimális marketinges szervezettel rendelkező cégek is megfelelő eszközökhöz és tudáshoz juthatnak. Az inbound marketing eredményei jól mérhetők, így a B2B inbound marketingügynökséget igénybe vevő cég könnyen meggyőződhet róla, hogy jól hasznosul-e a pénze. Érdekli a B2B inbound marketing? Tapasztalt, komoly referenciákkal rendelkező B2B inbound marketingügynökséget keres? Vegye fel velünk a kapcsolatot!
Egyre több időt töltünk digitális felületeken, ezért a cégek online kommunikációja is egyre aktívabb. Ezt a trendet a Covid-19 járvány csak még jobban felgyorsította, ezért egyre több cég szervezte ki digitális marketingjét.
Azok a cégek, melyek megbíznának digitális marketingügynökséget, rendszerint már foglalkoznak online marketinggel, amit eddig belső erőforrásból oldottak meg. Egy idő után azonban ezek a cégek olyan szintre kerülnek, hogy már több szakértelem kell a sikerhez, így elkezdenek körbenézni a piacon, hogy milyen ügynökséghez fordulhatnának.
Ezeknek a cégeknek szeretnék az alábbi poszttal segíteni!
(Ha már korábban találkoztál hasonló listával, az nem véletlen. Mostani összeállításunk egy 2 évvel ezelőtti lista friss eredményekkel aktualizált változata.)
Egy beszállító kiválasztása mindig hosszú folyamat. A legfontosabb kérdés, hogy mennyire bízik meg az adott cég leendő partnerében. Ezt a kialakuló emberi kapcsolatok minősége nagyban befolyásolja. A keresési folyamat elején a rengeteg egyéb csatorna mellett a Google keresésnek is nagy szerep jut. Én éppen ezt az aspektust vizsgáltam: megnéztem, hogy a Google melyik ügynökségeket tekinti Magyarországon a leginkább ajánlható cégeknek.
Ha szeretnéd egy összefoglaló táblázatban látni, hogy a Google szerint mely ügynökségek kerültek be a top 12–es listába az alább bemutatott ismérvek mentén, akkor itt letöltheted azt.
Módszertan
Kutatásomat 2022 augusztus elején végeztem el. A kutatás módszertanán nem változtattam.
Megvizsgáltam, hogy a Google “szemével” mely cégek jelennek meg az első találati oldalon a “digitális ügynökség”, a “digitális marketingügynökség” és ahogy sokan hibásan rákeresnek, a “digitális marketing ügynökség” keresőszavakra. Ehhez a Moz keresőszó-kutató alkalmazását hívtam segítségül, annak érdekében hogy legyen egy “független” eredmény, kiszűrjem a Google által “rám szabott” találati eredményeket (amúgy ennek a célnak a Google inkognitó módban történő keresése is megfelelhet). Mindhárom kulcsszónál az első találati oldal listáját néztem a 80-20-as szabálynak megfelelően. (Az első tíz organikus találat az átkattintások 80%-át elviszi.) A fizetett hirdetéseket és a local pack megjelenéseket (amely cégek az organikus találatok között is szerepeltek) nem vettem figyelembe. A három első oldalas találati lista így nézett ki a Googlen:
A három listát összefésültem. Végül az átfedések miatt egy 12 darabos cégjegyzéket kaptam. Egy ügynökség, a Digitális Magyarország Ügynökség kikerült a listából, mivel az más területen tevékenykedik, nem marketingügynökség. A megmaradt 12 ügynökséget vizsgáltam a nyilvánosan elérhető adatok alapján. Az információkat a cégek weboldalairól és közösségi médiás oldalairól gyűjtöttem össze, valamint az elérhető vállalati alapadatokat is összehasonlítottam. A következő jellemzőket vizsgáltam:
cég irodáinak elhelyezkedése
ügynökség alapításának éve
cég 2021-es árbevétele
utolsó létszámadat
az ügynökség milyen típusú megbízókra fókuszál
a megbízók körét milyen cégek adják
az ügynökség hogyan pozicionálja magát
mi a cég szolgáltatásainak köre
az ügynökség közösségi médiás csatornáinak száma
a közösségi médiacsatornák követőinek száma
május hónapban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma.
Miért a Googlet választottam rangsorolási tényezőnek?
A Google 2015-ben, majd 2018 augusztusában frissítette irányelveit a keresésekben használt minőségi értékelési rendszeréről (Search Quality Evaluation Guidelines). Ez az útmutató összefoglalja, hogy lehet a Google keresésekben előrébb kerülni egy weboldalnak. Két szempontrendszert mutat be az útmutató: az egyik az EAT,a másik az YMYL (“your money your life” weboldalak minősítésének feltételei). Az ügynökségek esetén az EAT-s szempontrendszer a meghatározó.
Eszerint ahhoz hogy egy weboldal minél jobban szerepeljen a keresőkben szakértőnek (Expertise), hitelesnek (Authoritative) és megbízhatónak (Trustworthy) kell lennie. Ezeket a következő jellemzők befolyásolhatják:
Az adott iparág információs igényének megfelelő minőségű és mennyiségű tartalom megjelenítése, mely kellően kielégíti a látogatók igényeit.
Az oldal erős, pozitív reputációjú a témáit illetően.
Az oldalon megfelelő mennyiségű információ található.
Az oldal kellő mennyiségű kiegészítő információt tartalmaz, ami támogatja az élvezeti értéket, növeli a felhasználói élményt.
A weboldal felépítése támogatja az információk minél könnyebb megtalálását.
A weboldal folyamatosan frissül.
Minél inkább szakértő, hiteles és megbízható egy oldal, annál inkább minőségi, így annál inkább előrébb kerül a találati listán. Vagyis a Google által elvégzett minőségi rangsorolás alapján a kialakult toplistán szereplő ügynökségek szakértők, megbízhatók, hitelesek iparágukban.
Ahhoz hogy egy ügynökség előrébb kerüljön a Google keresőjében nyilván keresőoptimalizáláshoz is értenie kell. Mivel digitális ügynökségekről beszélünk, ez alapkövetelmény, hogy ezek a cégek értsenek ehhez a területhez, amit utána partnereiknek is árulnak.
Ez a két, fentiekben vázolt érvrendszer alapján a keresési toplista valós képet mutat a digitális ügynökségekről.
A 2019-es top 12-es listából 3 ügynökség maradt bent a listában: a ContentPlus, Marketing21 és a Moringo, mig egyedül a ContentPlus szerepel a listában a 2017-es indulása óta.
Lássuk tehát ki került be a top 12-es új magyar digitális ügynökségi listába ABC sorrendben:
360 Marketing
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2018.
A cég 2021-es árbevétele: 34,5 millió HUF
Utolsó létszámadat: 3 fő
Megbízói fókusz: B2C és B2B iparág. Magyar márkák, egy-két nemzetközi cég mellett.
Megbízók köre: Magyar márkák, egy-két nemzetközi cég mellett.
Pozicionálás: Tervezés és végrehajtás egy kézből.
A cég szolgáltatásainak köre: Stratégiai marketing, webfejlesztés, SEO, hirdetéskezelés, oktatás. A szolgáltatások körét itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 2 (Facebook, Instagram).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 192.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 0.
Brandre Fel
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2022
A cég 2021-es árbevétele: –
Utolsó létszámadat: –
Megbízói fókusz: Magyar cégek.
Megbízók köre: Magyar cégek, néhány kisebb nemzetközi megbízó.
Pozicionálás: Akik egyedi kommunikációt szeretnének.
A cég szolgáltatásainak köre: Fotózás, videózás, webfejlesztés, SEO, online marketing, grafikai tervezés, PPC marketing. A szolgáltatások körét itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 2 (Facebook, Linkedin).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 118.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 1.
ContentPlus
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2017
A cég 2021-es árbevétele: 43 millió HUF
Utolsó létszámadat: 5 fő
Megbízói fókusz: B2B multinacionális cégek, erős magyar brandek.
Megbízók köre: Nemzetközi cégek, erős magyar márkák B2B és B2C iparágakból..
Pozicionálás: A nemzetközi BBN marketingügynökség magyarországi partnere. Márkaépítés és leadgenerálás nemzetközi hátérrel, helyi ismeretekkel elsősorban B2B iparágakban tevékenykedő cégek számára online és offline.
A cég szolgáltatásainak köre: Pozícionálás, arculat, portfólióstratégia, hirdetésmenedzsment, szövegírás, eseménymarketing, UX dizájn, videó-, fotókészítés, webfejlesztés, martech választás, automatizálás, analítika, PR, inbound, tartalommarketing, ABM, márkanagykövet, influencer marketing, social marketing, social selling. A szolgáltatások részletes bemutatását itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 4 (Facebook, Linkedin, Youtube, Pinterest).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 1192.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 4.
A cég szolgáltatásainak köre: Weboldal, webáruház készítés, webdesign, SEO, honlapszövegírás, Google hirdetések. A szolgáltatások körét itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 2 (Facebook, Instagram).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 191.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 0.
Digital Network Agency
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2019
A cég 2021-es árbevétele: 36 millió HUF
Utolsó létszámadat: 2 fő
Megbízói fókusz: Magyar médiacégek, műsorok.
Megbízók köre: Magyar márkák.
Pozicionálás: Olyan cégeknek, akiknek van víziójuk, s a végrehajtásban kell segítség.
A cég szolgáltatásainak köre: Közösségi média, fizetett hirdetések, SEO, stratégia, UX, dizájn-koncepció, márkaépítés, eseménymarketing. A szolgáltatások körét itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 3 (Facebook, Linkedin, Instagram).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 455.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 3.
Hellooo
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2012
A cég 2021-es árbevétele: 33,5 millió HUF
Utolsó létszámadat: 1 fő
Megbízói fókusz: Elsősorban webshoppal rendelkező magyar KKV-k.
A cég szolgáltatásainak köre: Webfejlesztés, SEO. A szolgáltatások körét itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 2 (Facebook, Instagram).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 339.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 0.
Intren
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2008
A cég 2021-es árbevétele: 2,361 milliárd HUF
Utolsó létszámadat: 44 fő
Megbízói fókusz: Multinacionális cégek, erős magyar brandek.
Megbízók köre: Nemzetközi cégek, erős magyar márkák.
Pozicionálás: Adatvezérelt digitális ügynökség.
A cég szolgáltatásainak köre: Hirdetésmenedzsment, SEO, webanalítika, tartalom és social média, webfejlesztés. A szolgáltatások körét itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 3 (Facebook, Linkedin, Youtube).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 1748.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 8.
Marketing21
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2018.
A cég 2018-as árbevétele: 200,5 millió HUF.
Utolsó létszámadat: 12 fő
Megbízói fókusz: Kisebb, nagyobb magyar márkák.
Megbízók köre: Kisebb, nagyobb magyar márkák és pár nemzetközi márka.
Pozicionálás: A 21. század online marketingügynöksége.
A cég szolgáltatásainak köre: Marketing-tanácsadás, weboldalkészítés, dizájn, online hirdetés, webshop marketing, keresőoptimalizálás, közösségi média marketing, webanalítika, tartalommarketing, Wazehirdetés, B2B marketing. A szolgáltatások teljes listáját itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 2 (Facebook, LinkedIn).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 831.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 8.
Meraki
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2016
A cég 2021-es árbevétele: 301 millió HUF
Utolsó létszámadat: 20 fő
Megbízói fókusz: Multinacionális cégek és magyar márkák.
Megbízók köre: Nemzetközi cégek és magyar márkák.
Pozicionálás: Digitális úttörők, akik digitális marketing-szolgáltatásokat nyújtanak a startupoktól a nagyvállalatokig mindenkinek és akár segítik a külföldi piacra lépést is.
A cég szolgáltatásainak köre: Audit, stratégia, weboldalkészítés, grafika, tartalommarketing, SEo, digitális kampányok, videómarketing. A szolgáltatások körét itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 3 (Facebook, Linkedin, Youtube).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 1056.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 9.
Moringo
Irodáinak elhelyezkedése: Szeged
Ügynökség alapításának éve: 2008.
A cég 2018-as árbevétele: 156,5 millió HUF.
Utolsó létszámadat: 2 fő
Megbízói fókusz: KKV cégek.
Megbízók köre: Regionális KKV cégek.
Pozicionálás: Kreatív reklámügynökség.
A cég szolgáltatásainak köre: Marketing, szoftver, webfejlesztés, design. A szolgáltatásokról bővebben itt.
Közösségi médiás csatornák száma: 2 (Facebook, Instagram).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 406.
Júliuusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 0.
Selector
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2010
A cég 2021-es árbevétele: 99 millió HUF
Utolsó létszámadat: 5 fő
Megbízói fókusz: Magyar cégek.
Megbízók köre: Magyar cégek, egy-két nemzetközi márka.
Pozicionálás: Gondosan válogatott digitális megoldások.
A cég szolgáltatásainak köre: UX kutatás, design, weboldalkészítés, közösségi média, PPC kampánykezelés, lead generálás, keresőoptimalizálás, konverzióoptimalizálás, marketing automatizáció, webanalitika. A szolgáltatások körét itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma: 3 (Facebook, Linkedin, Instagram).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 1846.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 11.
Vantgard Digital
Irodáinak elhelyezkedése: Budapest
Ügynökség alapításának éve: 2021
A cég 2021-es árbevétele: 7 millió HUF
Utolsó létszámadat: 1
Megbízói fókusz: Magyar cégek.
Megbízók köre: Kisebb magyar cégek, egy-két nemzetközi márka.
A cég szolgáltatásainak köre: Marketing tanácsadás, tréningek, webfejlesztés, weboldal készítés, arculat- és grafikai tervezés, SEO, szövegírás, tartalomkészítés, termék- és imázsfotózás, kampánytervezés, PPC menedzsment, webshop mentoring, Facebook, Instagram kommunikáció, influencer marketing. A szolgáltatások körét itt találod.
Közösségi médiás csatornák száma:4 (Facebook, Linkedin, Instagram, Pinterest).
Közösségi médiacsatornák követőinek száma: 474.
Júliusban a közösségi médiacsatornákon megjelent posztok, frissítések száma: 9.
Használati útmutató
A kialakult listát mindenki saját igényei alapján szűrheti meg, aszerint például, hogy multinacionális céget képvisel, erős magyar márkát, vagy kis, közepes céget. Van akinek fontos lehet az alapítás éve, a pénzügyi stabilitása a cégnek. Az ügynökségek pozícionálásából olyan értékeket kereshetsz, ami fontos céged számára egy ügynökség kiválasztásakor. A szolgáltatási körből láthatod, melyik cég mire fókuszál inkább, mely digitális szolgáltatásai az erősek. A közösségi médiás statisztikák pedig jó indikációt adhatnak milyen erős az adott ügynökség ezeken a kommunikációs csatornákon.
Ha szeretnéd egy összefoglaló táblázatban látni a Google szerinti top 12 ügynökséget a bemutatott ismérvek mentén, akkor itt letöltheted a listát.
Összefoglalás
Az eredményekből látható, hogy sok olyan cég is bekerült a listába, melyek nyilvánosan elérhető eredményei nem olyan erősek. Lehet ugyanakkor, hogy ezek a cégek más cégnév alatt is számláznak, s az is lehet, hogy a Google toplistájába olyan ügynökségek is bekerültek, amelyek üzletileg kevésbé, de seo és felhasználói élmény szempontjából erősek. A nagyobb, állandó klientúrával rendelkező cégek kevesebb figyelmet fordítanak a keresőmarketingre. Azt se szabad elfelejteni, hogy azok a cégek is kimaradtak a toplistából, akiknek magyar nyelven nem elérhető az oldala, hiszen magyar keresőszavakat használtam a sorrend kialakításakor.
Azt is tudni kell, hogy a Google keresője állandóan változik, így könnyen lehet hogy 1-2 héttel később már más találati eredmények jöttek volna ki a három keresőszóra.
Megvannak tehát a korlátai ennek a toplistának is, ugyanakkor az eredményeket helyén kezelve egy jó összehasonlító képet kaphatsz erről a 12 toplistás cégről.
Idei első posztunk – hagyományainkhoz híven – az előttünk álló év várható trendjeit mutatja be úgy, hogy közben visszatekint a 2021-es évre. A szokásoknak megfelelően most is kíméletlenül elemeztem a tavalyi előrejelzéseket, megvizsgáltam, mennyire valósultak azok meg.
Akik követik blogunkat, biztos észrevették, hogy az eddig az évek során használt címet megváltoztattam. Eddig mindig digitális marketingtrendekről beszéltem, idéntől egyszerűen marketingtrendekről. Ennek két oka is van. Úgy gondolom már nem érdemes megkülönböztetni digitális és offline marketinget. Egy marketing létezik, mindkét terület elfoglalta a mixben a helyét. A másik, hogy cégünk is fejlődik. Már nem csak digitális marketing ügynökségként pozícionáljuk magunk. Mi is egy egészként tekintünk a marketingkommunikációra.
A 2021-es digitális marketing-előrejelzések értékelése
A COVID-19 járvány hatása 2021-ben is velünk marad, a digitális marketing szerepe radikálisan tovább növekszik idén is
Ezen trend alatt 3 altrendet is meghatároztam. Ezeket vizsgálom meg most.
1.1. Új céges podcast csatornák indulnak, a webinárok velünk maradnak
A podcast felfutása 2021-ben is folytatódott. Az IAB audio munkacsoportja kiadta Podcast Insight Hungary 2021 kiadványát. Két telekomunikációs cég is belépett a piacra és olyan felületeket (Podcast Pioneers, Podcast.hu) hoztak létre, ahol tartalomgyártók jelenhetnek meg így a keresés is biztosított lesz. A webinarok velünk maradtak 2021-ben (szerintem ez így marad 2022-ben is), az élő események késő tavasszal indultak csak be.
1.2. Az e-commerce jelenlét és a digitális sales (B2B-ben) nélkülözhetetlen eszközei lesznek az értékesítésnek
1.3. Az agilitás továbbra is fontos előny marad, melyet hatékony martech eszközök bevezetésével is támogatni lehet
Talán ez az a pont tavalyi előrejelzésemben, melynek megvalósulása kevésbé bizonyítható. Csak reménykedem, hogy ez így történt és nem nőtt tovább digitális lemaradásunk…
2. A cégeknek fel kell készülniük egy sütik nélküli marketing világra
Ezen a területen nem érzem a cégek igyekezetét. Itt is, mint minden más területen az utolsó pillanatokra marad a tűzoltás a cégek jelentős részénél. Végül is még lehet egy évük is van a cégeknek, mert a Google harmadik feles sütik blokkolása 2022 és 2023-ban folyamatosan valósul meg… 🙂
3. A weboldal-sebesség megjelenik a cégeknél mint digitális marketing KPI
Partnereinknél ez az igény eddig nem jelentkezett. Úgy gondolom a weboldal-sebesség a tényleges forgalmat hozó weboldalaknál lett fontos, ahol profitot veszít egy lassabb weboldal miatt a cég.
Összegzésként elmondható, hogy a 2021-es előrejelzéseim körülbelül 50%-ban valósultak meg. 2 trend megjelenése hosszabb időbe telik.
2022-es marketingtrendek
1. Egyre több hazai cég jelenik meg a metaverzumban
A Facebook októberben jelentette be új nevét a Metát, ami nemcsak névváltozást jelent, hanem egy új közösségi élményt, ami a metaverzumra (decentralizált, kriptovalutára épülő 3D-s virtuális valóságra) épül. A metaverzum ugyanakkor nem is jelenti a jövőt az NFT-k és internetes játékoknak köszönhetően már létezik, ráadásul hihetetlen pénzeket költenek emberek rajta. (Idén összesen 392 millió dollár áramlott ide.) A cégek már felismerték a metaverzum marketing értékét is: luxus divatmárkák adtak ki például virtuális kollekciókat, NFT-kbe csomagolt egyedi termékeket értékesítenek, vagy művészeket támogatnak amiknek eladásából befolyó pénzeket társadalmi felelősségvállalás keretein belül ajánlanak fel alapítványoknak. Úgy gondolom 2022-ben egyre több hazai cég is megjelenik a metaverzumban marketinges aktivitásokkal.
Hogyan gondolkodj?
A célcsoport igényeiből indulj ki mindig: mennyire találhatók meg ebben a térben a vásárlóid, mennyire tekinthető “love brandnek” a márkád, mennyire támogatja céged purposét a metaverzumba való megjelenés, milyen reális céljaid lehetnek ezzel? Pár ötlet, amit át kell gondolj az itt történő megjelenés stratégiájával kapcsolatban.
2. Az on demand audiós tartalmak népszerűsége tovább növekszik és interaktívvá válik
Jelenleg a Podcastok magyarországi hallgatótábora körülbelül 800 ezer főre tehető. A Clubhouse sikerén felbuzdúlva a Facebook és Twitter (Spaces néven) is megjelent saját audiós szobáival, ahol a tartalomgyártók a követőikkel beszélgethetnek játszhatnak le audiós tartalmakat. 2022-ben várhatóan a LinkedIn is lépni fog ezen a területen. Ezek a szolgáltatások (a Clubhouse kivételével) egyenlőre még nem elérhetők Magyarországon, de megjelenésükkel arra számítok, hogy sok podcast gyártó jelenik meg ezeken a platformokon, így interaktívvá válik az on demand audio is.
Hogyan gondolkodj?
Cégként , márkaként olyan podcastokban érdemes megjelenni, amiknek célcsoportja beleesik a cég célcsoportjába. Amennyiben saját podcast csatorna indításán gondolkozol, figyelembe veheted azt a lehetőséget, hogy ezen tartalmak eljuttatása könnyebb lesz a közösségi csatornák ezen funkcióinak Magyarországon történő megjelenésével, hisz ott már létezik egy követőtábora a cégnek.
3. A hibrid, online események 2022-ben is velünk maradnak
2022 még a koronavírus járványtól lesz hangos, ha az erejét el is veszítheti az év végére a vírus, a nyári időszak kivételével nem érdemes csak offline eseményben gondolkozni, mivel azzal látogatókat veszíthetünk.
Hogyan gondolkodj?
A járvány időszaka teljesen átformálta az eseményrendezés piacot. Ma már teljesen máshogy gondolkoznak az emberek a céges rendezvényekkel kapcsolatban. Csak olyan eseményekre mennek el, ahol az élmény nem kapható meg online vagy fontos az emberi kapcsolat. Tudásalapú események sokkal sikeresebbek lehetnek az online térben, ráadásul sokkal biztonságosabban is tervezhetőek.
3. A PR szerepe erősödik a CSR aktivitások száma tovább nő
A pandémia szomorúan örvendetes fellendülést hozott és hoz a cégek társadalmi felelősségvállalási tevékenységében. Ez a trend az elkövetkező évben is így marad. A fogyasztók sokkal érzékenyebbek lettek ezekre az aktivitásokra. Elvárják a márkáktól, hogy egy-egy számukra is fontos ügy mögé álljanak.
2021 év végén megjelent magyarországon a PR szövetség gondozásában a PR trendriport. Ez is azt mutatja, hogy a PR szakma pozícionálni szeretné magát a kommunikációs piacon. Most jutott el a nyugati szintre Magyarországon is ez a terület, mely a hosszú távú márkacélok támogatásában már jelentősen kiveszi a részét.
Hogyan gondolkodj?
Amennyiben fontos a márkaismertség, a márkád megfelelő pozícionálása a cég purposének támogatása ezek az aktivitások nélkülözhetetlenek céged számára. Megfelelő budgetet kell allokálni ezekre a tevékenységekre is, mégha ezek megtérülése hosszú távú csak.
Összegzés
Négy marketingtrendet gyűjtöttem össze ebben a posztban, amik 2022-ben meghatározók lesznek. Úgy gondolom, ha beépíted ezeket az eszközöket, taktikákat marketingkommunikációdba 2022-ben, versenyelőnyre tehetsz szert konkurenciádhoz képest: növelheted a márkaépítés, leadszerzés hatékonyságát.
A LinkedIn organikus felületének használata itthon is egyre népszerűbbé válik az üzleti körökben (jelenleg 1.2 millió regisztrált felhasználó), viszont a platformon futtatott hirdetések még egészen gyerekcipőben járnak, attól függetlenül hogy minél több beszélgetést hallok és látok a témában.
Azt tapasztalom, hogy egyre több céget és szakembert foglalkoztatnak a platform előnyei, hátulütői és természetesen az, hogy mégis milyen hirdetések teljesítenek a legjobban.
Ebben a cikkben, több millió forintos LinkedIn büdzsé kezelése során szerzett tapasztalataimmal igyekszem segíteni abban a kérdésben, hogy milyen tartalmak működnek a leghatékonyabban a hirdetések formájában.
A cél szentesíti az eszközt
Ha bárki elindítja az első LinkedIn hirdetését, az egyik első dolog amivel szembesülni fog, hogy a megszokottakhoz képest már az elején az “egekbe ugranak” a kattintási (CPC) és leadszerzési (CPL) költségmutatók. Ez önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz munkát végeztünk a kampány felépítés során, szimplán más szabályok érvényesek a Facebookhoz vagy Google-hez képest.
A hirdetések természetéből adódik, hogy akár több eurót is meg kell fizetnünk egy kattintásért aminek több oka is van. Röviden arról van szó, hogy a részletes célzási lehetőségek miatt a B2B közönségeink “krémjét” érhetjük úgy el digitálisan, mint ahogy azt sehol máshol. Ennek persze megvan az ára amit euróban mérünk.
Ezek alapján már-már következtethetünk, hogy leginkább a leadgeneráló tartalmakat éri meg a LinkedIn-en hirdetni. Olyan tartalmakat, ahol a kampány befejezése után, üzletileg nem maradunk “üres kézzel”.
Így a fő konverzió nélküli, úgynevezett “awareness” tartalmakat sok esetben mellőzik a cégek, hiszen például egy blogposzt hirdetéséhez elég költséges 2-5 eurót kattintásonként megfizetni.
Eladó, tessék, vigyék!
Biztos vagyok benne, hogy fel tudsz idézni egy olyan esetet amikor a városban odaléptek hozzád és szerették volna ha megveszed az adott parfümöt, zoknit, telefont (bármit is).
Mondhatjuk, hogy viszonylag alacsony értékű termékről lehetett szó de nagy valószínűséggel visszautasítottad még úgy is az ajánlatot, nemde?
Mit gondolsz, ez a technika akkor hogyan működik digitálisan egy több ezer eurós értékű termék vagy szolgáltatás esetében? Bár szökőévente egyszer kétszer sikerülhet, abban egyetérthetünk, hogy ez nem egy hatékony üzleti stratégia. Nincs ez másképp a LinkedIn hirdetéseknél sem.
Így az a cég amelyik ismeretlen közönségnek akar közvetlenül eladni, az nagyon hamar magas költségekkel fogja szemben találni magát. Ez szimplán azért van, mert ezek az ajánlatok túl nagy elköteleződést igényelnek attól a célközönségtől, amelyiknek nincsen előzetes kapcsolata a céggel.
Milyen típusú tartalmakra fókuszáljunk akkor?
Leghatékonyabban az úgynevezett “middle of funnel” tartalmak működnek amik az értékesítési tölcsér közepén helyezkednek el. Ezek ideális esetben értéket biztosítanak a célközönségnek, miközben a cég is be tudja azonosítani az érdeklődőket (leadeket) a kampány után.
Példaként, hoztam néhány ajánlat típust amiket én javaslok:
– Letölthető, általában edukációs anyag
– Webinar
– Kvíz (aminek a végén leadek szerzésére van lehetőség)
– Demo (leginkább ha feliratkozás után egyből megnézhető, foglalás nélkül)
– Próbaverzió (iparágtól függően)
Arra viszont nagyon fontos figyelni, hogy ezeknek az ajánlatoknak vagy anyagoknak a kidolgozása során ne csak önmagában a lead generálásra fókuszáljunk. Hiszen a másik monitor előtt ugyanúgy egy személy ül akinek elvárásai és céljai vannak, így könnyen érezhetővé válik ha egy ajánlat csak a cég egyoldalú próbálkozása a havi kvóta teljesítése érdekében.
Leadszerzés és más semmi?
Bár túlnyomó többségben a leadgeneráló kampányokra érdemes felépíteni a LinkedIn hirdetési stratégiát, én alapvetően arra buzdítom a cégeket, hogy a havi büdzséjükből szánjanak 3-5% ot a bizalom, kapcsolat és a brand építésre. Technikailag ezek a hirdetési platformon belül az “Engagement” kampányokat jelentik.
Míg a leadgeneráló hirdetések rövidebb távon biztosítanak eredményeket, hosszabb távon kifizetődővé válik üzleti szempontból is ha egy olyan ismert márka ajánlataival találkozik a közönséged amivel már előzetesen pozitív tapasztalatai vannak (pl: blog, podcast).
Ennek eredményeként pedig idővel alacsonyabb kattintási, leadszerzési költségeket és magasabb átkattintási arányokat (CTR) tapasztalsz majd a kampányaid során.
Csatlakozva nagyon sok szakember sorába, én sem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos része a folyamatnak a tesztelés ezeknél a hirdetéseknél. Azt javaslom, hogy ne állj meg 1-2 tartalom és ajánlat-típusnál, ha van lehetőséged kísérletezz hogy milyen köntösben mutatod be ezeket a közönségednek.
Bár a LinkedInen a költségek magasabbak, egy alacsonyabb hirdetési büdzsével is el lehet jutni arra a pontra, hogy felismerjünk mintákat és meghatározzunk olyan beállításokat amik jobb eredményhez vezetnek. Ebben az esetben azonban több időre és nagyobb türelemre van szükség.
Bízom benne, hogy ezzel a cikkel irányt tudtam mutatni neked azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú tartalmakra helyezd a hangsúlyt amikor következőnek a LinkedInen hirdetsz. Ha pedig kérdésed merülne fel a témával kapcsolatban, akkor fordulj hozzám bátran.
“Facebook vagy LinkedIn? Mikor a Facebook és mikor a LinkedIn? Nem drága a LinkedIn? Hallottunk már a LinkedInről, de nálunk biztosan nem fog működni. A Facebook B2C területen használható, ezért nekünk nem jó… ” Számtalan mondat, és reggelig tudnám sorolni, amiket már B2B marketingstratégia-készítés, vagy egy előzetes tárgyalás alatt hallottunk az elmúlt években. Ugyanakkor minden kérdezőnek a maga módján igaza van.
Tapasztaljuk, itthon van még egyfajta hezitálás, vagy várakozás a tartalommegosztás különböző módszereiről. Pedig hidd el, nem maga a tartalomkészítés a a legnehezebb feladat. A tartalomdisztribúció sokkal nehezebb falat. Nem is megy mindenkinek. Elmondom neked, jellemzően milyen típusú cégekkel találkozunk:
Van tartalmuk, de fogalmuk sincs hogyan terjesszék, de erre rájöttek gondolkoznak a megoldáson. Ennél egy fokkal nehezebb feladat, amikor fel sem merül ez a probléma, mert majd “úgyis terjed majd magától a blog”… Na persze.
Van tartalmuk, alkalmaznak bizonyos taktikákat is, de vagy nem mérik, vagy most kezdik el mérni a megtérülést, vagy keresik az egyéb módszereket.
Nincs tartalmuk, ezáltal nincs terjesztés sem, de érzik és tudják hogy lépniük kell. Ez az egyik leghálásabb feladat, hiszen együtt lehet építkezni, “csodát tenni”. De csodák nincsenek, csak kemény munka 🙂
Jelen blogposztomban igyekszem bemutatni hogyan illeszd be stratégiádba a közösségi médiás PPC hirdetéseket, hogyan használd azt céged B2B kommunikációjában hatékonyan. Mindegy, hogy a felsorolt 3 típusból éppen hol tartotok.
LinkedIn hirdetések B2B-ben
Egy korábbi blogposztomban részletesen bemutattam a Microsoft tulajdonában lévő LinkedIn hirdetési rendszerét. Habár történtek apró változások azóta, az alap felállás megmaradt:
nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen magyarul hirdetni,
a hirdetési rendszer felállítása könnyű, de néhány beállítási részen, – pl. a számlázás – könnyű elcsúszni (ÁFA-nem ÁFA…),
alapvetően drága, és ahogy többen hirdetnek itthon, úgy egyre jobban drágulni is fog.
Mi történt azóta?
Betört a LinkedIn Story, ami megnyitotta a lehetőségeket a lazább tartalmak készítése előtt, bár itthon még finoman szólva sem indul be igazán ez a tartalomfajta. A hirdetési opciók közé felkerült a conversation ad, amivel egy alap chatbot szinten tudsz kommunikálni a vágyott leadekkel, illetve elindult az engagement retargeting, amivel a tartalmaid iránt érdeklődőket (videót megnézőket, leadgeneráló formodra kattintókat de nem kovertálókat ) tudod retargetálni. Hasznos, és okos funkciók, de hogyan illesztheted be stratégiádba?
LinkedIn hirdetési stratégia
Tartalomalapú, B2B fókuszú, digitális marketinggel foglalkozó cégként természetesen gyártunk tartalmakat. Elég sok fajta típust. Készült a kezeink alatt infografika, content hub (tudásközpont), videó, kvíz, kalkulátor, esettanulmány, e-book és sok minden más. Szerencsés esetben a vásárlói út minden részébe tudunk tartalmat illeszteni – ezekből szemezgethetsz:
Hirdetési stratégiádnak is ezt a vásárlói utat, s az ott használható tartalmak hirdetését kell követnie.
Ismerkedés szakasza
Legkézenfekvőbb, ha szponzorált tartalommal kicsit előmelegítesz. Lehet a márkád bármilyen szexi, okos, népszerű, nem biztos hogy a te céged jut először a potenciális vásárlód eszébe. Ha nem lenne fontos itt hirdetned, nem látnék SAP-, Microsoft- és Google hirdetéseket sem a LinkedInen – pedig látok. Jellemző tartalomtípusa a blogposzt, az infografika és a video. Utóbbi azért is lehet nyerő, mert B2B-ben még mindig félve használják.
Tájékozódási szakasz
A vásárlói út ezen részében járó B2B vásárlók már eldöntötték a vásárlási szándékot, éppen feltérképezik a lehetséges beszállítók körét. PR cikkek, szakmai írások, white paper-ek, hírlevélre feliratkoztatás (LinkedInen azért a siker mérsékelt lesz) is szóba jöhet itt. Mutasd be itt a te céged, legyél a szakma legjobbja, legyél hivatkozási alap.
Értékelési szakasz
Itt az idő, meg kell győznöd a felhasználót, hogy tőled kérjen ajánlatot. Vagy már kért is? Akkor főleg ajánlom, hogy lássa céged tartalmait rendszeresen. Egy jól irányzott, targetált (retargetált! -lsd felül) testimonial-nál nem ismerek jobbat. Van kalkulátorod? Itt használd!
Megtartási szakasz
A legjobb ügyfél a megmaradó ügyfél – ugye? Nagy cégeknél jellemző, hogy azután is retargetálnak (matched audience módszertannal) a tartalmaikkal, ha már vettél tőlük. Zseniális gondolat! Élj vele: cross-selling és up-selling – iparágtól függően természetesen. Ha van content hub-od, érd el hogy loyális vevőid olvassák, iratkoztasd fel őket hírleveleidre.
A Linkedin kampány menedzser gazdag analitikai eszköztárral rendelkezik
Jól láthatod, minden egyes szakaszban használhatod a LinkedIn hirdetési rendszerét céljaid elérésében. Drága? Igen, jellemzően 3-10 EUR is lehet egy átkattintás (iparág, és hirdetési cél függő). Cserébe 80-90 %-ban azok a cégek, és azok az emberek fogják látni a tartalmadat, akiket te szeretnél, te választottál. Már nem is olyan drága, ugye?
Facebook hirdetési stratégia B2B-ben
“Nem működik B2B-ben”. Gondolják sokan, ami jó hír, hisz ha versenytársaid is így gondolják, messziről elkerülik. Mi azt látjuk, ha nem is minden iparágban, de ezekben biztosan fogsz releváns célközönséget találni ezen a csatornán is:
HR
IT
logisztika, supply chain
könyvelés, pénzügy
marketing, sales
kkv döntéshozók, tulajdonosok
Célzás:
Ha fenti területek döntéshozóira szeretnél lőni, megoldható, de jóval nehezebb feladat mint a LinkedInen (lsd. hirdetési útmutató posztom, link fentebb). A Facebook, a LinkedInnel ellentétben nem tartalmaz szakmai múltra, iskolára, jelenlegi munkahelyre vonatkozó adatokat, ahogyan nem lehet a csoportokra sem hirdetni (kivétel ha az a tiéd). Mit használj mégis kampányaid során? A Facebook hirdetési rendszerében alapvetően a fenti iparágak képviselőit Facebookon belüli ténykedésük, és retargeting, illetve hasonmás közönség alapján érheted el.
A fentebb bemutatott tartalomtípusokat bemutató grafika alapján így építenénk fel egy cég B2B kommunikációját a Facebook segítségével:
Ismerkedés szakasz
A klasszikus márkaépítés, awareness. Blogposztokat, könnyedebb videókat érdemes ebben a szakaszban használni. Fontos, hogy ne akarj eladni. A Facebookra az emberek szórakozni járnak, nem információért vagy szakmai szakcikkekért , de ha találkoznak érdekes, releváns tartalommal, meg fogják nézni, hiszen nem jellemző, hogy B2B tartalmakkal találkozznak. Egyfajta célmutató lehet az elérés és a megjelenés. Mivel a Facebook nagyon levette az organikus oldalak követőinek elérési számait, az ide kerülő tartalmakat futtasd meg követőid között is – hálásak lesznek érte.
Tájékozódási szakasz
Letölthető tartalmadat itt hirdesd meg. Nyugodtan mehet hideg és előmelegített közönségnek is. Bízom benne, hogy van Facebook-pixel, és LinkedIn Insight tag is az oldaladon. Ezek segítségével tudsz ugyanis remarketing hirdetéseket létrehozni.
Értékelési szakasz
Ebben a szakaszban már nem javaslom a hideg közönség használatát. A LinkedInhez hasonlóan itt is kalkulátorokkal, ügyfélvéleményekkel, testimonial videókkal tudsz hatni a vásárlás ebben a szakaszában járó felhasználókra, de jó eredményeket érhetsz el -ha az oldaladon rendszeresek a tartalmak-, ha a nem értékesítési célú organikus posztokat is megfuttatod kicsit.
Megtartási szakasz
Követőid között egy idő után ott lesznek elégedett vásárlóid is. Hozz létre nekik exkluzív tartalmakat, mutasd meg egyéb szolgáltatásaid is, légy emberi, hagyd hadd lássanak be a céged működésébe. Néha-néha egy promóciós célú hirdetést is indíthasz rájuk.
LinkedIn vagy Facebook hirdetés-előnyök és hátrányok
B2B-ben mi alapvetően a LinkedInt ajánljuk, de az elmúlt évek tapasztalata alapján néhány iparágban kivételesen jól célozhatók a perszónáid a Facebookon is. A legjobb stratégia, ha vegyíted a módszereket, taktikákat, és mindent mérsz.
A közösségi hálózatok alapelve az “ingyenesség”. Persze szó sincs róla, hogy ingyen használhatnánk őket. Pénzt ugyan nem fizetünk értük, viszont odaadjuk az adatainkat.
Természetesen a LinkedIn is az adatainkból él. Azok alapján működteti rendkívül hatékony, és ennek megfelelően “prémium” árazású hirdetési rendszerét, de emellett még fizetős csomagokat is kínál azoknak, akik úgy érzik, hogy nekik kevés az ingyenes alapcsomag. Ezek a LinkedIn Premium csomagok.
Ezeket a prémium csomagokat kínálja a LinkedIn
Nincs könnyű helyzetben az ember, ha át akarja tekinteni a LinkedIn fizetős kínálatát. (Ezért is határoztam el az összefoglaló megírását.) Bár korábban létezett, most nincs egyetlen felület sem, ahol egymás mellett tudnánk áttekinteni a csomagok tartalmát.)
Gyorsan elárulom: A LinkedIn jelenleg 4+1 fizetős csomagot kínál:
Premium Career (több helyen csak Career), az álláskeresőknek
Sales Navigator, az értékesítőknek,
Recruiter Lite, a fejvadászoknak,
Premium Business, az előző 2 kategóriába nem tartozó üzletembereknek,
+ 1 LinkedIn Learning azoknak, aki képezni szeretnék magukat.
LinkedIn Premium Career
Az álláskeresést támogató csomag havidíja 31,47 (nettó) euró. Nem megfizethetetlen, ráadásul nem kell éves szerződést kötni. Kérdés, hogy mire jó?
“Közvetlenül üzenhetsz a fejvadászoknak” – ígéri a LinkedIn. Ehhez mindössze 3 inMailt ad. (Az inMail arra jó, hogy olyan valakinek is írhass, aki nem az ismerősöd. 3 db inMail sajnos semmire sem elég.
Applicant Insights – Ennek segítségével megnézheted, milyen a többi jelölt egy általad megpályázott állásnál. Ez hasznos funkció, de csak a LinkedIn rendszerén keresztül meghirdetett (tehát pld.a személyes profilokban, vagy a céges oldalakon posztként megosztott állásokra nem) és ott megpályázott állásokra érvényes. (Magas ára miatt itt leginkább a nagy cégek hirdetnek.)
“Private Browsing” – Úgy tudod mások profilját nézegetni, hogy nem tudják, ki volt az. Szerintem ez kifejezetten káros. Az értékesítők bevált módszere, hogy éppen azért nézik meg valakinek a profilját, hogy felhívják magukra a figyelmet. Az álláskeresés értékesítés, ahol te magad vagy az értékesítő és a “termék” is. (Ha valamiért mégis szükséged lenne erre a funkcióra, átmenetileg az ingyenes változatban is bekapcsolhatod.)
Interview Preparation – Ez egy új funkció, amihez még nem fértem hozzá. Gyanítom, hogy az amerikai piac sajátosságai szerint alakították ki.
Who’s Viewed Your Profile – Az ingyenes verzióban csak az utolsó 5 profilt láthatjuk, a Premium Career csomagban viszont – a többi fizetős csomaghoz hasonlóan – az utolsó 90 nap valamennyi profilmegtekintését láthatjuk. Valóban hasznos funkció, hiszen az álláskeresési kampány eredményessége itt jól látható, illetve az érdeklődőkkel a kapcsolat felvehető.
Top Applicant Job – Megmutatja, melyik állásoknál lennél a lista élén. Ez megint csak a LinkedIn álláshirdetési rendszerére vonatkozik, de nem veszi figyelembe a céges oldalaokon, vagy a HR-esek személyes profiljában közzétett állásokat.
Online Video Courses – Egyszerű árukapcsolás. Nem hinném, hogy néhány “beszélő fej” videó különösen segítene az elhelyezkedésben. (A Linkedin Learninggel később részletesebben is foglalkozom.)
Nagyon fontos, hogy a Career csomaghoz ugyanaz a lebutított kereső jár, amit az ingyenes változatnál használunk. Arról sajnos nincs információm, hogy a keresőt intenzíven használó álláskeresőt letitja-e a rendszer “kereskedelmi mennyiségű” keresés miatt.
Kell-e neked a LinkedIn Premium Career csomag?
Ha van rá pénzed, éppenséggel elköltheted erre, de tudnod kell, hogy a linkedines álláskeres annál sokkal több, mint ami ez a csomag sugall.
Hasznos lehet viszont ez a csomag, ha felsővezetőként külföldön keresel állást, mert így több, számodra releváns álláshirdetéshez férsz hozzá.
LinkedIn Premium Business
Erről a csomagról nem sok mindent lehet írni. 47,22 euró (nettó) havi díjért kapsz 15 inMailt és néhány nem túl izgalmas szolgáltatást. (Teljes keresés itt sincs.)
Kinek kell a Business csomag?
Tapasztalatom szerint erre a csomagra azok a vezetők fizetnek elő, akik szeretik, hogy a profiljukban megjelenik a Premium jelvény. (Utóbbit egyébként megkapod a Learning csomaggal is, ráadásul lényegesen olcsóbban.). Másra nem is nagyon alkalmas. A rossz ár/érték arány miatt ezt a csomagot nem javaslom.
LinkedIn Sales Navigator
Nehéztüzérség értékesítőknek. A Sales Navigator egy, a LinkedInre (és annak adatbázisaira) épülő önálló felület. Nagyon jó lehet itt vevőjelölteket (lead) keresni, gyűjteni, céghez (account) kötni. Részletes, összetett kereséseket végezhetsz, amiket el is menthetsz. (Ezek a keresések, vagyis szűrések később is frissülnek, így értesítést kapsz, ha felbukkan egy értékes lead.)
Nem akarom hosszasan sorolni, a lényeg az, hogy az SN valóban jól átgondolt, jól működő eszköz. A havi 62,96 eurós (nettó) előfizetési díj első pillantásra elég húzósnak tűnhet, de itt is érvényes a szabály: ha nem használod, kidobott pénz, ha használod megtérül. Nagy értékesítési szervezetek megfontolhatják a Sales Navigator Team megvásárlását, ami 82,08 euró / fő /hó díjért rugalmas együttműködési lehetőséget kínál a sales csapat tagjainak.
Tréningjeinken mindig elmondjuk, hogy 1) a Sales Navigator elsősorban B2B leadek keresésére való 2) akkor fog működni, ha valaki rendszeresen (legalább heti 2-5 órát) komolyan foglalkozik vele.
A Sales Navigatort sokan azonosítják a social selling (újabban modern selling) módszertanával. Nyilván nagyon jó, ha valakinek a rendelkezésére áll egy ilyen eszköz, de megléte nem a social selling feltétele. Az leginkább egy szemlélet, ami akár az ingyenes LinkedInnel is alkalmazhatsz értékesítési arzenálodban.
Ez a Linkedin legrégebbi és legtöbb bevételt termelő csomagja. Bár akadnak profi fejvadászok, akik állítják, hogy a Recruiteren kívül is van élet, ez az a csomag, ami kényelmessé és hatékonnyá teszi a vállalati toborzók életét.
Az SN-hez hasonlóan itt is külön flhasználói felületet kapunk, illetve a LinkedIn teljes eszköztár áll a felhasználó rendelkezésére. A jelöltek kereséséhez a LinkedIn összes szűrője bevethető, a korlátlan számú keresés végezhető, a találatok elmenthetők illetve a munkatársakkal megoszthatók.
A havi (nettó) 115.55 euróba kerülő csomag persze csak azoknak éri meg, akik folyamatosan használják azt. (Ha tehát olyan cégnél dolgozol, ahol évi 4-5 embert kell felvenned, mindenképpen lebeszélnélek egy ekkora kiadásról.)
Kell-e neked Recruiter Lite?
Ha egy olyan, nagyobb cégnél, szervezetnél dolgozol, ahol 1) folyamatosan kerestek embereket 2) olyan diplomás munkavállalókat kell elérni, akik fenn vannak a LinkedInen, akkor mindenképpen beszéld rá a főnöködet, hogy fizessen elő erre a csomagra.
A “Lite” elnevezésből kitalálhattad, hogy a LinkedIn kínál még további megoldásokat is. A Recruiter és a Recruiter Professional Services leginkább olyan vállalatoknak valók, ahol egész csapat dolgozik a toborzáson. Ez a csomag a LinkedIn önkiszolgáló rendszerén keresztül nem érhető el, az értékesítőkkel kell felvenni a kapcsolatot, ami általában nem az alacsony árra szokott utalni. A három csomag főbb tulajdonságai itt hasonlíthatók össze.
LinkedIn Learning
A Linkedin 2015-ben vásárolta meg a Lynda.com videós oktatási platformot. Azóta jelentősen kipofozta, bővítette a kínálatot, most pedig minden lehető módon tolja előre az azóta Linkedin Learning névre átkeresztelt platformot.
A LinkedIn Learning az álláskeresési stratégiától a digitális transzformációig számtalan témában kínál tananyagokat. Ezekben egy-egy szakértő az olvasógépre meredve osztja az észt. Néhány percenként megszakítják a videót, hogy ellenőrző kérdéseket tegyenek fel. Véleményem szerint ezt a módszert azoknak a félanalfabéta amerikai szakembereknek találták ki, akik képtelenek elolvasni és feldolgozni egy könyvet. Én kíváncsiságból megnéztem néhány előadást, de soha nem adnék pénzt ilyesmiért. (Időről időre a LinkedIn felajánl ingyenes képzéseket, de nekem nagyon nem vált be ez a fajta tanulás, így nem is élek vele.)
Több ismerősömtől is hallottam hogy a cége (jellemzően “multik”) kötelezték munkatársaik egy körét bizonyos számú LinkedIn Learning kurzus elvégzésére. Nagyon rossz ötletnek tartom, ha ilyen módon kívánják letudni dolgozóik képzését.
Kell-e neked a LinkedIn Learning?
Nekem nem tetszik, de ettől még te szeretheted. Az viszont egyáltalán nem szimpatikus számomra, hogy egyes, túlságosan üres fizetős csomagokat ezekkel a kurzusokkal próbálták kivattázni.
Remélem, hogy összefoglalómmal megkönnyítettem az eligazodást a LinkedIn Premium csomagjai között. A jó hír, hogy ingyen ki is próbálhatod valamennyi csomagot. Egy naptári évben egy csomagot választhatsz, amit azután 30 napig használhatsz. (Ehhez meg kell adnod a bankkártyád adatait is.) FONTOS, hogy ne feledkezz el időben leiratkozni, különben a LinkedIn könyörtelenül leemel a számládról 1 havi díjat. Ez elég fájdalmas és bosszantó – tapasztalatból mondom.
Idei első posztunk – hagyományainkhoz híven – az előttünk álló év várható trendjeit mutatja be.
2020. egyikünk számára sem volt szokványos év.. Érvényes ez a kijelentése a digitális marketingre is.. Visszatekintésemből, melyben az egy évvel ezelőtti előrejelzéseim elemzem, láthatod majd, hogy sok minden máshogy történt, a jövendölések nem mindig jöttek be.
2020. elején egy 4 pontból álló előrejelzést fogalmaztam meg. A következő bekezdésekből megtudhatod, hogy ezek mennyire váltak be.
A 2020-as digitális marketing-előrejelzések értékelése
1. A “niche” közösségi oldalak szerepe növekszik a marketingben
Az állítás ilyen formában teljesen igaz, de az előrejelzésnek volt egy nem kimondott, második gondolata is, az hogy a nagy közösségi oldalak szerepe nem fog tovább növekedni, ami viszont nem jött be :). 2020-ban minden közösségi oldal felhasználószáma növekedett. Tavaly az emberek digitális térben töltött ideje exponenciálisan megnőtt a pandémia, a lezárások miatt. A legnagyobb platform, a Facebook felhasználói köre is rég nem látott mértékben közel 6 százalékkal gyarapodott (a NapoleonCat platformról nyert adatok szerint).
Mivel mindenki a különböző közösségi oldalakon lógott, a potenciális felhasználóidat hatékonyan itt tudtad elérni. Aki növelte jelenlétét ezeken a platformokon, az sikeres tudott lenni 2020-ban.
A niche közösségi oldalak is egyre több lehetőséget biztosítanak a cégek megjelenésére. A TikTok például nemrég indította el Magyarországon is a hirdetési szolgáltatását. A LinkedIn sok újítást vezetett be 2020-ban: megjelent a Stories,a live videó, reakciógombok, a poll (szavazás) funkció, a céges oldalak számára elérhető my company és event fülek megjelenése, követők megtekintésének lehetősége, sok event köré épülő funkció, kapcsolatok meghívásának lehetősége, hogy kövessék a céges oldalt.
Év végén indult Magyarországon a Hundub közösségi oldal, mely a nagyra nőtt nemzetközi közösségi oldalak alternatívája szeretne lenni cenzúramentesen, ahol ígéretük szerint mindenki saját maga választja meg mit szeretne, nem az algoritmusok döntik el mit lát.
A digitalizáció ugyanakkor létrehozott új, Magyarországon eddig még nem elérhető niche közösségi oldalakat is, mint az hangalapú Clubhouset, (ahol hasonló érdeklődési körű emberekkel lehet “szobákban” beszélgetni, amely beszélgetések a szoba bezárultával törlődnek) vagy a helyi közösségekre építő Nextdoort (ahol irányítószám szerinti helyi közösségekhez lehet csatlakozni és a közösség helyi dolgait megvitatni, infókat megtudni mi, hol kapható, mennyiért lehet ingatlant eladni, javaslatokat kérni kik a jó szolgáltatók, válogatni eladó ingatlanokból, vagy értékesíteni azokat, javítani a környék biztonságát). Az első applikáció egyelőre meghívás alapú és csak az iPhone-t használók számára érhető el, teljesen a pandémia adta helyzetre jött létre, megteremtve annak lehetőségét, hogy hasonló érdeklődési körű emberekkel beszélgethessünk, a másik közösségi oldal pedig kiváló lehetőséget nyújtott a kis cégek számára, hogy a helyi közösség támogatásával túléljék a pandémia okozta kihívásokat. Ez történt a Nextdoor magyar megfelelőjével, a Mi Utcánk közösségi felülettel is, ahol a felhasználószám a pandémia hatására szintén megnőtt, s már 50 000 fő felett van.
2. Tartalommarketingben témaalapú szakértői szerep kialakításával lehet versenyelőnyre szert tenni
Ez az előrejelzés sem igazolódott be 100 százalékosan. Azzal hogy több ember jelent meg a digitális térben, s még hosszabb időt töltöttek ott a felhasználók a tartalmak elérésének hatékonysága nem csökkent. A cornerstone, egyedi és klasztertartalmak elérése még jobban nőtt, de az elérhető felhasználószám növekedésével hagyományos tartalmakkal is sikeresen el lehetett a célcsoportot érni.
3. A tartalomterjesztésben az egyén fontosságát egyre több cég ismeri fel
A cégek ennek felismerésére se voltak annyira rákényszerítve 2020-ban a fentebb már többször leírt megnövekedett digitális jelenlét miatt. Ugyanakkor ezen technikák iránti érdeklődés jelentősen nőtt 2020-ban. Elég csak az influencer marketingre gondolni, amire keresések 60-70 százalékkal nőttek.
4. A komplex analitikai eszközök (mint például a Google Data Studio) használata egyre nő – amivel versenyelőnyre lehet szert tenni
Ez az előrejelzés megvalósult. A Google Data Studio iránti magyarországi keresések száma például jelentősen növekedett 2019-hez képest.
Összegzésként elmondható, hogy a 2020-as előrejelzéseim a megváltozott környezetben megvalósultak ugyan, de a digitális jelenlét jelentős növekedése miatt szinte minden digitális marketinges megoldás, eszköz, csatorna fejlődött a tavalyi évben.
2021-es digitális marketingtrendek
1. A pandémia hatása 2021-ben is velünk marad, a digitális marketing szerepe radikálisan növekszik tovább idén is
Ha előre tekintünk a 2021-es évre, hasonló környezetre készülhetünk mint 2020-ban. A pandémia teljes egészségügyi megoldására csak a 4. negyedévre készülhetünk. A félelem alól teljes fellélegzés csak 2022 elejétől jöhet el.
Így az emberek digitális térben töltött ideje 2020-hoz képest is tovább fog nőni. A 2020-ban elindult digitális katalizátorok, trendek tovább folytatódnak idén is.
1.1. Új céges podcast csatornák indulnak, a webinárok velünk maradnak
2020 e két tartalomtípus éve volt Magyarországon. Rengeteg podcast csatorna indult, új podcast ügynökségek, céges podcastok jelentek meg, szponzorok is beálltak csatornák mögé. 2020-ban aki tehette webinárokat indított, mivel üzleti és vevőtalálkozók szervezésére, kiállításokon, konferenciákon történő találkozásra nem volt lehetőség, rizikós volt ilyenek szervezése. Ez a trend így marad 2021-ben is. Az élő események legfeljebb ősszel térhetnek vissza.
1.2. Az e-commerce jelenlét és a digitális sales (B2B-ben) nélkülözhetetlen eszközei lesznek az értékesítésnek
2020-ban sok cég indította el e-commerces csatornáját, és sok B2B cég fordult a digitális sales /social selling technikájához. Ahhoz hogy a 2021-es évet azok a cégek is minél kisebb veszteséggel túléljék, melyeknekmég nincs lehetőségük, hogy valamilyen digitális csatornán értékesíthessenek, nem érdemes tovább halogatniuk az e-commerces jelenlétet. Mivel a személyes találkozók lehetősége még mindig korlátozott lesz 2021-ben, továbbra is a B2B területen dolgozó cégek hatékony taktikája lehet a social selling..
1.3. Az agilitás továbbra is fontos előny marad, melyet hatékony martech eszközök bevezetésével is támogatni lehet
2020-ban már elkezdődött Magyarországon is az a trend, hogy a cégek minél jobb és hatékonyabb digitális eszközöket vezetnek be, melyek támogatják marketingjüket. A mesterséges intelligencia, az adatalapú támogatás, automatizáció nélkülözhetetlen eszköztára lesz a marketingnek. Egyre több cég használja majd ki ezeket a martech eszközök által nyújtott előnyöket.
Hogyan gondolkodj?
Ragadj meg minden lehetőséget, és invesztálj digitális jelenlétedbe! E-commerce jelenlét, a digitális sales (B2B területen) technikák alkalmazása és martech eszközök minél szélesebb használata fontos piacmegtartó tényezők lesznek. A martech eszközök kiválasztásához, vonj be szakértőket, ügynökségeket, akiknek nagyobb tapasztalatuk van ezen platformok használatában.
2. A cégeknek fel kell készülniük egy sütik nélküli marketingvilágra
Az Apple 2021 elején vezeti be IOS 14-es rendszerét, amiben megváltozik az applikációk hirdetési hozzájárulásnál alkalmazott opt-outos gyakorlata opt-inre:: a felhasználóknak nem “kiugrani” tudnak a személyre szabott hirdetésekből, hanem jelezniük kell, ha személyre szabott hirdetésekkel megkereshetők. Ez azt jelenti, hogy az Apple készülékeket használók közösségi médiás applikációkon keresztül kevésbé hatékonyan érhetők el hirdetésekkel (bizonyos beállítások és feltételek kellenek az eléréshez)
A Google 2022-re tolta el a 3-dik feles sütik blokkolását a Google Chromeban a (Safari és a Firefox már régóta alkalmazza ezt a gyakorlatot). Mivel a Chrome piacrészesedése 70%-os itthon ez is sok változást hoz a hirdetési és mérési rendszereknél. 2022-től beköszönt a sütik nélküli világ.
Hogyan gondolkodj?
Amennyiben 8-nál több eseményt mértél Facebook pixeleddel, újra kell gondolni hirdetési stratégiád, hogy Apple mobileszközöket használókat továbbra is hatékonyan elérj. Csökkenhet a webhelylátogatókból álló egyéni célközönségeid mérete is. A tennivalókról és a változásokról részletesebben ebből a cikkből tájékozódj!
A 3-dik feles sütik blokolásának egyre több böngészőben történő megjelenésével a különböző mérési, követési, hirdetési rendszerekben a szerver oldali, kevert megoldásokat kell használni. Ez a Facebook esetében a Conversion API-ra történő áttérést, a Google Analytics esetében a az Analytics 4-re történő áttérést jelenti. Ezeket érdemes minél hamarabb beállítani weboldaladhoz, applikációdhoz, hogy felkészülj a változásokra.
A sütikblokkolással a saját felhasználói adatbázis fontossága még fontosabb lesz a jövőben, amik martech eszközök használatával biztosíthatók. Erre érdemes minden cégnek nagy hangsúlyt fektetni 2021-ben is.
3. A weboldalsebesség megjelenik a cégeknél mint digitális marketing KPI
A Core Web Vitals mutatók azt mutatják, hogy valós használati adatok alapján mennyire gyors egy oldal. A jelentés három mutatón alapul:
– LCP (largest contentful paint), azaz legnagyobb vizuális tartalomválasz
– FID (first input delay), azaz első interakciótól számított válaszkésés
– CLS (Cumulative Layout Shift), azaz elrendezés összmozgása
A jelentés megjelenik a weboldalhoz kapcsolt Search Console riportokban is, ezért jól követhető lesz, fontos SEO KPI-já válik.
Hogyan gondolkodj?
A weboldalak különböző technikai paraméterein érdemes javítani, így például a harmadik feles scriptek eltávolításán, tárhely javításán, lazy load biztosításán, javascript kódok minimalizálásán, cache programok használatán. Javasolt a weboldalak AMP változatát is elkészíteni, mert azok automatikusan biztosíhatják a Google szerint, hogy egy oldal jó értékeket érjen el ebben a jelentésben. Ez a lépés az AMP oldalak számát is növelni fogja, ami egybe esik a Google nem titkolt szándékával, hogy növelje az AMP oldalak jelentőségét.
Összegzés
Három főbb digitális marketingtrendet gyűjtöttem össze ebben a posztban. Úgy gondolom, ha digitális marketinged 2021-ben ezeknek az eszközöknek, taktikáknak használatával bővíted, versenyelőnyre tehetsz szert konkurenciádhoz képest: növelheted marketinged, leadszerzésed hatékonyságát.
Idei utolsó posztjainkban szeretném összekötni a kellemeset a hasznossal, aminek jegyében ügynökségünk munkatársainak kedvenc karácsonyi receptjeit osztom meg hozzájuk kapcsolódó B2B digitális marketinges receptekkel. Egy előétel, leves, főétel, desszert elkészítését írjuk le, majd mindegyik fogáshoz társítunk egy hozzá illő digitális marketingtaktikát, aminek hozzávalóit és végrehajtásának fortélyait is leírjuk. Kellemes karácsonyi ünnepet kívánunk minden olvasónknak!
Peti kedvence: mákos bejgli & digitális marketing mérése, monitoring
Arasd le a sikert egy kitűnő desszerttel, zárd le a marketingciklust aktivitásaid elemzésével! Ajánlat az ünnepi asztalra és digitális marketing mérésre a következő:
Mákos bejgli
Hozzávalók:
Töltelékhez:
40 dkg darált mák
30 dkg kristálycukor
2 evőkanál méz
1 citrom
1 alma
10 dkg mazsola
2 evőkanál sárgabarack lekvár
2 evőkanál tejföl
Ízlés szerint fahéj
1-1,5 dl forró víz
Tésztához:
40 dkg liszt
15 dkg zsír
2 db tojás
7 dkg cukor
1 mokkáskanál só
2 dl tejföl
2,5 dkg élesztő, tej hozzá
Elkészítési idő: 4 óra
Elkészítés:
A töltelék hozzávalóit keverd össze a végén öntsd le a forró vízzel. Lassú tűzön állandó keveréssel kb. 2 percig főzd. Ha kész hűvös helyen hűtsd ki a masszát.
A lisztet a zsírral morzsold el, üss bele 1 tojást, rakd bele a cukrot. sót, tejfölt, tejben felfuttatott élesztőt. Gyúrd jól össze az így kapott tésztát. Formázz a tésztából 4 cipót.
Egy órára hagyd a tésztát meleg helyen, majd vékonyra nyújts ki a cipókat (minél vékonyabb a tészta, annál finomabb lesz a bejgli), kend rá a masszát, majd szorosan tekerd fel a tésztát. Tedd bele a 4 feltekert tésztát egy kizsírozott tepsibe. Kend meg a tészták tetejét tojássárgájával. Hagyd száradni szobahőmérsékleten addig míg nem ragadnak, majd a tojásfehérjével is kend át. Hústűvel szurkáld meg a tésztákat, majd szárítsd hideg helyen kb 40 percig. Előmelegített sütőben először 180 fokon süsd míg barna nem lesz a kérge, majd 160 fokon süsd készre. Összesen kb 30-40 perc alatt sül meg a bejgli.
Digitális marketing mérése, monitoring
Hozzávalók:
célok,
KPI-ok,
analítkai eszközök (pld. Google Analytics, social média analítikák),
adatvizualizációs eszközök (pld. Google Data Studio)
Elkészítési idő: havonta pár óra
Elkészítés:
Ellenőrizd, mérd kommunikációd hatékonyságát céljaid, és a meghatározott KPI-ok mentén! Néhány lehetséges mutatószám a hozzájuk tartozó célok feltüntetésével:
Értékesítés növelése: leadszám, vevőszám, értékesítés, átlagos vevői érték.
A mért KPI-ok alapján készíts folyamatosan korrektív akciótervet! Mit kell mást csinálj, mire kell jobban fókuszálj, mit kell elhadj a kommunikációd során? Implementáld meglátásaidat!
Idei utolsó posztjainkban szeretném összekötni a kellemeset a hasznossal, aminek jegyében ügynökségünk munkatársainak kedvenc karácsonyi receptjeit osztom meg hozzájuk kapcsolódó B2B digitális marketinges receptekkel. Egy előétel, leves, főétel, desszert elkészítését írjuk le, majd mindegyik fogáshoz társítunk egy hozzá illő digitális marketingtaktikát, aminek hozzávalóit és végrehajtásának fortélyait is leírjuk. Kellemes karácsonyi ünnepet kívánunk minden olvasónknak!
Ákos kedvence: Szabolcsi töltött káposzta & tartalomterjesztés
A főétel az étkezés fő attrakciója, ezért is fontos, hogy jól sikerüljön. A tartalomterjesztés a B2B digitális kommunikáció szíve. Ezen áll vagy bukik kommunikációd sikere. Ez ugyanakkor a legnehezebb feladat is a folyamatban. Hogyan tudod leghatékonyabban elérni perszónáidat, eljuttasd számukra az elkészült tartalmakat? Ez a fő kihívás! Segítek, hogy jól lakj :), hogyan legyen céged, márkád sikeres online!
Szabolcsi töltött káposzta
Hozzávalók:
1 kg darált sertéslapocka
0,5 kg apró kockára vágott kolozsvári szalonna
2 csík kolozsvári vagy egyéb füstölt szalonna
0,5 kg rizs
2 fej hagyma
2 db lapos édeskáposzta
8-10 gerezd fokhagyma
2 evőkanál sűrített paradicsom
2 evőkanál mangalica zsír
1 liter sűrített paradicsomlé
só
bors
pirospaprika
Elkészítési idő: 3 óra
Elkészítés:
A káposztának vád ki a közepét (torzsáját), és egészben dobd bele lobogó, forró vízbe, blansírozd 2-3 percig majd vedd ki egy tányérra amikor kezdenek leválni a levelek. Ha kihűlt, a káposztaleveleket szedd szét óvatosan, és vágd ki a káposzta vastag erét. A tölteléknek való húst, a apróra kockázott szalonnát, a rizst keverd össze a fűszerekkel, a sűrített paradicsommal, az összenyomott fokhagymával, és tedd bele a zsírt is. Ebből készíts egy egybefüggő masszát, kóstold, fűszerezd bátran, a hús és a risz felvesz mindent. A káposztalevelekbe töltsd bele a masszát úgy, hogy a közepe ott legyen ahol elvágtad a káposztát. Minél kisebbeket sikerült csinálnod, annál finomabb 🙂 A megtöltött, összehajtott káposztákat, a fel nem használt káposztákkal ésa szalonna csíkokkal együtt tedd bele egy római edénybe (vagy bármilyen más cserépedénybe). Öntsd fel félig vízzel. Egy liter paradicsomlevet egy teáskanál sóval, borssal fűszerezd, és ezt öntsd bele az edénybe úgy, hogy a lé bőven befedje a káposztát. Sűtőbe, légkeveréssel 180 C-on 1 órát át süsd, majd kapcsold ki a sütőt, és hagyd, hogy a forró gőzben még puhuljon az étel. Ízlés szerint kaporral (én nem szeretem) és friss őrölt borssal, de mindenképpen sok tejföllel és friss kenyérrel tálaljuk. Lehet bátrabban fűszerezni, a rizs és a hús felveszi őket.
Az elkészült tartalmakat a perszónáidnak kell eljuttasd, annak megfelelően, hogy azok a vásárlói út melyik szakaszán tartózkodnak. A kommunikációs tervben megfogalmazott csatornákat használd, és azzal a taktikával élj mely legsikeresebb lehet céged számára! Az inbound szemléletet akkor tudod megvalósítani, ha már pár éve foglalkozol tartalomalapú marketinggel. Egy inbound, leadfókuszú marketinggépezet felállításához marketingautomatizációs program, sok tartalom kell a vásárlói út különböző szakaszain, a cégnek kulturálisan is érettnek kell lennie erre a szemléletre: itt az értékesítés, marketing nagyon szoros közös munkájára van szükség.
ABM módszertant akkor implementálj, ha a mecélzott cégek köre jól meghatározható listázható. Ebben az esetben a cégeket szegmentáld iparágak szerint vagy úgy, hogy a vásárlói út melyik szakaszán tartózkodnak. Másik dimenziója a célzásnak a perszonáid. E két dimenzióban alakulnak ki a pontosan megcélozható felhasználók. Őket célozva alakítsd ki az elérési, tartalomterjesztési taktikákat, kommunikációs üzeneteket.
Social /digital selling taktikákat leginkább akkor használj, ha nincs, vagy kicsi a marketing szervezeted, vagy ha az értékesítés érett arra, hogy a közösségi csatornákat használja az ismerkedésre, értékesítésre. Tartalmak megosztásával nem csak láthatóvá kell válj azokon a felületeken, ahol célcsoportod tartózkodik, hanem folyamatosan segítened kell őket megfelelő tartalmak eljuttatásával.
A honlap szolgáltatásaink biztosítása és felhasználói élmény javítása érdekében, látogatottságának mérésére, valamint, hogy hirdetéseket jutasson el az oldalon járt felhasználóknak cookie-kat használ! Kérjük, hogy a honlap használata előtt olvasd el a cookie-k használatára vonatkozó tájékoztatót! Az „Elfogadom, bekapcsolom a sütiket” gomb megnyomásával, vagy az ablak bezárásával beleegyezel az összes cookie (technikai, analítikai, marketing, hirdetési) használatába. Amennyiben más sütibeállítást szeretnél, akkor kérünk állítsd be a gombok segítségével, mely sütiket szeretnél engedélyezni, majd zárd be az ablakot a mentéshez!
A honlap szolgáltatásaink biztosítása és felhasználói élmény javítása érdekében, látogatottságának mérésére, valamint, hogy hirdetéseket jutasson el az oldalon járt felhasználóknak cookie-kat használ! Kérjük, hogy a honlap használata előtt olvasd el a cookie-k használatára vonatkozó tájékoztatót! Az „Elfogadom, bekapcsolom a sütiket” gomb megnyomásával, vagy az ablak bezárásával beleegyezel az összes cookie (technikai, analítikai, marketing, hirdetési) használatába. Amennyiben más sütibeállítást szeretnél, akkor kérünk állítsd be a gombok segítségével, mely sütiket szeretnél engedélyezni, majd zárd be az ablakot a mentéshez! Részletekért kattints ide
A nélkülözhetetlen technikai sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni. Kivételes esetekben a böngészőkben tilthatók le.
Süti
Időtartam
Leírás
_GRECAPTCHA
5 months 27 days
This cookie is set by the Google recaptcha service to identify bots to protect the website against malicious spam attacks.
cookielawinfo-checkbox-analytics
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional
11 months
The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance
11 months
This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
PHPSESSID
session
This cookie is native to PHP applications. The cookie is used to store and identify a users' unique session ID for the purpose of managing user session on the website. The cookie is a session cookies and is deleted when all the browser windows are closed.
viewed_cookie_policy
11 months
The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.
Ezek a cookiek biztosítják a közösségi oldalakon történő megosztást, blogkommentelést, weboldalelhagyók aktuális akcióinkról történő tájékoztatását, hírlevél és egyéb oldalainkon történt feliratkozók kezelését,vagy olyan információkat tudunk velük megjegyezni, amelyek megváltoztatják a weboldal magatartását, illetve kinézetét, erre példa lehet az Ön által előnyben részesített nyelv vagy a régió, amelyben tartózkodik.
Süti
Időtartam
Leírás
ac_enable_tracking
1 month
This cookie is set by Active Campaign to denote that traffic is enabled for the website.
AnalyticsSyncHistory
1 month
No description
bcookie
2 years
LinkedIn sets this cookie from LinkedIn share buttons and ad tags to recognize browser ID.
bscookie
2 years
LinkedIn sets this cookie to store performed actions on the website.
lang
session
LinkedIn sets this cookie to remember a user's language setting.
li_gc
2 years
No description
lidc
1 day
LinkedIn sets the lidc cookie to facilitate data center selection.
S
1 hour
Used by Yahoo to provide ads, content or analytics.
Ezeket a cookie-kat különböző hirdető cégek használják, akik az Ön érdeklődési körének megfelelő reklámokat jelenítenek meg.
Süti
Időtartam
Leírás
_fbp
3 months
This cookie is set by Facebook to display advertisements when either on Facebook or on a digital platform powered by Facebook advertising, after visiting the website.
fr
3 months
Facebook sets this cookie to show relevant advertisements to users by tracking user behaviour across the web, on sites that have Facebook pixel or Facebook social plugin.
NID
6 months
NID cookie, set by Google, is used for advertising purposes; to limit the number of times the user sees an ad, to mute unwanted ads, and to measure the effectiveness of ads.
UserMatchHistory
1 month
LinkedIn sets this cookie for LinkedIn Ads ID syncing.
VISITOR_INFO1_LIVE
5 months 27 days
A cookie set by YouTube to measure bandwidth that determines whether the user gets the new or old player interface.
YSC
session
YSC cookie is set by Youtube and is used to track the views of embedded videos on Youtube pages.
yt-remote-connected-devices
never
YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.
yt-remote-device-id
never
YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.
Az adatok névtelen formában való gyűjtésén és jelentésén keresztül a statisztikai sütik segítenek a weboldal tulajdonosának abban, hogy megértse, hogyan lépnek interakcióba a látogatók a weboldallal.
Süti
Időtartam
Leírás
_ga
2 years
The _ga cookie, installed by Google Analytics, calculates visitor, session and campaign data and also keeps track of site usage for the site's analytics report. The cookie stores information anonymously and assigns a randomly generated number to recognize unique visitors.
_ga_65N566L6L0
2 years
This cookie is installed by Google Analytics.
CONSENT
2 years
YouTube sets this cookie via embedded youtube-videos and registers anonymous statistical data.
