Így készíts ütős podcastot

Podcast felvétel közben egy hölgy

Magyarország 2020-ban felfedezte a podcastot. Persze nem azt akarom állítani, hogy a podcast a golyóstollhoz, vagy a Rubick kockához hasonlóan magyar találmány lenne, hanem hogy 20 év után végre nálunk is egyre több podcast készül, és egyre többen hallgatnak podcastot.

A podcast  audió tartalmak rendszeresen ismétlődő, az interneten “közvetített”  sorozata. Ha valaki egy podcast követőjének feliratkozik, az új adásokról automatikus értesítést kap. (Ennél részletesebb leírással és háttérrel szolgál a Wikipedia.)

A podcastokat a legtöbben mobilon hallgatják, valamilyen podcast app (pld. Google, Spotify) segítségével. 

A podcast nem műfaj hanem egy keret, lehetőség, azon belül számos formátum létezik. Ebben a posztban a podcastok fajtáinak bemutatása után a podcast készítés, terjesztés rejtelmeibe is bevezetlek.



Podcastok fajtái


7 podcast fajta bemutatása

1. Szóló podcast
Itt a podcaster (“host”) egymaga szolgáltatja a tartalmat. Ez a formátum azoknak való, akik 1) rengeteg mondanivalóval rendelkeznek 2) nagyon meggyőzően és szórakoztatóan képesek beszélni 3) a saját területükön véleményvezérek, vagyis eleve rendelkeznek egy elkötelezett közönséggel.

Ez a formátum kevés szervezőmunkát igényel, nem kell senkihez sem alkalmazkodni, viszont egy 10-20 perces podcastra nagyon fel kell készülni. (Annál hosszabb ideig egyetlen beszélőt kevesen hajlandóak meghallgatni.)

Seth Godin Akimbo podcastjában csak ő maga beszél, de mást nem is hiányolok.


2. Interjú

A legnépszerűbb podcast formátum. Itt a host egy, esetleg több vendéggel beszélget. A vendég bevonása hitelesítheti, színesítheti a műsort. A vendég kapcsolati hálóján keresztül a podcaster közönsége is bővül.

Az interjú-podcast lényegét a jó kérdések adják. Nem elég, hogy a hostnak tökéletesen fel kell készülnie a vendég tevékenységéből, életútjából, hanem még kérdeznie, bátorítani is kell az interjúalanyt, megfelelő visszajelzést kell adni számára a gördülékeny lebonyolításhoz, miközben fenn kell tartani a közönség figyelmét is.

Ez a formátum sok szervezési-egyeztetési feladattal és rendszerint sok utómunkával (vágás) jár. 

Nagyon szeretem Roger Dooley Brainfluence podcastját, ahol a host neuromarketing és a viselkedésgazdaságtan legjelesebb képviselőivel beszélget. (Ehhez ráadásul minden alkalommal el kell olvasnia a beszélgetőtárs friss könyvét.) Dooley  a podcasttal nagyon ügyesen felépítette önmagát, lényegében egy szintre került interjúalanyaival.


3. Beszélgetős podcast

Két műsorvezető (látszólag) könnyed csevegése, ahogy dobálják egymásnak a labdát nagyon kellemes és szórakoztató lehet. Ez a formátum egyáltalán nem csak a könnyed témáknál működik.

Egy jó host megtalálása is nehéz, hatványozottan érvényes ez két jó hostra. A beszélgetős podcast csak akkor működik, ha a két host hiteles, stílusuk eltérő, az összjáték mégis tökéletes.

Egyik régi kedvencem, a FIR podcast, ahol gyakran  akár 1000 kilométer távolság is van a műsorvezetők között, de ez az adáson egyáltalán nem érződik.


4. Panelbeszélgetés (kerekasztal)

Ahogy egy konferencián, itt is több (jellemzően 3-5) szakértőt kérdezget a műsorvezető. Megfelelő, a közönség számára izgalmas összetételű panel esetén alkalmas formátum ez, de csak nagyon felkészült (profi) host képes kérdezni, valódi beszélgetést fenntartani és gondoskodni róla, hogy ne legyenek időbeli aránytlanságok a megszólalók között.


5. Történetmesélős podcast


A történetmesélés az egyik legfontosabb kommunikációs forma. Ezekben a podcasokban valós történeteket mond el a host, vagy a történet eredeti szereplője. A podcast része lehet valamiféle tanulság megfogalmazása is.
Ehhez a nagyon hatásos formátumhoz jó történet és nagyon jó mesélő kell. Ha ez összejön, biztos a siker.

Sokak szerint az amerikai Serial podcastnak köszönhető a formátum iránti megújult érdeklődés.


6. Hangjáték


A rádiójátékokban megismert tartalomtípus, a formátumra adaptált történettel, több színésszel, zenével, effektekkel előadva. Költséges és bonyolult podcast típus ez.


7. Újrahasznosított anyag

Ilyen podcast lehet egy videó szerkesztett átvétele, egy előadás hangzó része, vagy egy blog felolvasott változata. Ez a fajta podcast soha nem olyan hatásos, mint az 1-5. pontban leírt formátumok. Leginkább az olyan, elkötelezett közönségnek szól, amelyik egy már ismert tartalmat szeretne ezen az úton felidézni.

Jó példa erre a formára Dallos Zoltán Üzlet és Utazás podcastja.



Shownotes, a profi podcast rendkívül nélkülözhetetlen tartozéka


Sok az olyan, fontos információ, ami ugyan nem fér be egy podcast adásba, de szorosan kapcsolódik ahhoz. Ezek hordozója a shownotes (vagyis a műsorhoz kapcsolódó jegyzetek).


Tipikus tartalmak:

  1. Az adás pontos címe, a tartalom leírása (kb. 1000 karakter)
  2. A vendég(ek) részletes bemutatása fotóval, linkekkel (website, blog, LinkedIn, Twitter)
  3. A műsorban elhangzó nevek, linkek, utalások
  4. Hosszabb (20 perc feletti) műsorok esetén az egyes témák kezdetének jelölése.
    (pl. 12:25 Jó tanácsok kezdő podcastereknek)
  5. Beépített lejátszó, hogy helyben is meghallgatható legyen az adás.
  6. Kapcsolatfelvétel a podcasterrel.
  7. A podcast letölthető, szöveges átirata. Ezt ugyan csak kevés podcast kínálja, de igazi kincs  – SEO miatt is. 


A podcast helye a vásárlói úton


Tartalommarketingesként mi azt valljuk, hogy minden tartalomnak megvan a pontos helye Ahogy egy blog, egy letölthető e-könyv, vagy egy infografika, úgy egy podcast sem lóghat a levegőben. A podcast témájától, formájától és persze a megcélzott vevőkaraktertől függően valahol a vásárlói út 40-60 százaléka körül jelenhet meg ez a tartalomtípus. (Ennek pontos meghatározása a content mapping során történik.) 

Jó, ha valaki meghallgat egy adást, de a cél, hogy reménybeli vevő iratkozzon fel és kövesse a podcastot. Az adásokat fülhallgatóval, vagy az autó zárt terében hallgatva a közönség különleges, intim kapcsolatba kerül a podcast szereplőivel, különösen a házigazdával.



Hogyan készül a podcast? (A podcast készítés technikai követelményei


Bár vannak, akik a stúdióban készült adásokra esküsznek, a legtöbb szakmai podcast egy csendes irodában, vagy – egy konferencia szünetében – egy szállodai szobában készül.


Felvevő: A legtöbben a Skype-ot használják, de ugyanígy készülhet felvétel a Zoom, a Google Meet stb segítségével. (Felvétel előtt ellenőrizni kell, hogy van-e a felvétel készítéséhez jogosultságod.) A felvétel a számítógépedre készül, vagyis fontos, hogy legyen rajta elegendő tárhely.


Mikrofon: A legtöbb számítógépbe épített mikrofon nem elég jó minőségű, kicsit zajos. Egy videókonferencián ez nem tűnik fel, egy podcast hallgatásakor igen. A legjobb valamilyen USB-vel csatlakozó mikrofont használni, ekkor kikerületed a számítógép gyengébb áramköreit. Évek óta a  podcasterek kedvence a robosztus Jeti Blue, de más modellt is választhatsz. 

Ha csak egyetlen beszélgetőtársad van és egy helyen vagytok, tudtok akár egyetlen mikrofont is használni. 


Vágás: A legnépszerűbb még mindig az ingyenes Audacity , de számos másik program közül is válogathatsz. 



Podcast készítés utómunkák: adás elkészülte utáni teendők


Menedzselés, terjesztés


Itt árban az Anchor nevű platfromr a verhetetlen (ingyenes), de sok jó egyéb applikáció is létezik.

A jó szoftver akkor fontos, ha gyakran jössz ki új epizódokkal, vagy több podcastot kezelsz. Érdemes először olcsó, vagy ingyenes eszközökkel kezdeni, és csak akkor fejleszteni, ha tényleg beindult a podcast. (Kivétel persze a használható mikrofon, amire mindenképpen szükség van.


Marketing


Amellett, hogy a podcastot elérhetővé kell tenni az összes népszerű csatornán (iTunes, Spotify, Podbean, Soundcloud stb. leginkább a közösségi csatornákban lehet támogatni. Jó, ha a podcastnak saját weboldala is van, mert azt és az adások jegyzeteit (shownotes) is lehet SEO-val támogatni, így a keresőkből is rátalálhatnak a hallgatók.



Összegzés


Szinte naponta bukkannak fel idehaza új podcastok. A legtöbb még csak óvatos próbálkozás, de akadnak köztük igen érettek is. Ha most kezdesz podcastolásba, még érezheted a hazai “podcast láz” felhajtó erejét, ugyanakkor egy még kevéssé telített piacra léphetsz be. Ne habozz, vágj bele! Alkalmazd a fenti tippeket podcastod készítéséhez!

34 online marketingeszköz hatékony digitális jelenléthez

Egy hölgy mobiltelefonján dolgozik

2020-ban 8000 online marketingeszközt gyűjtött össze a már 10 éve a világ összes martech platfomját rendszerező chiefmartec.com. Ez egy hatalmas szám, de ha belegondolunk a marketingeszközők tárháza azért is ilyen széles, mert sok digitális csatorna áll ma már a marketingesek rendelkezésére, amire választ kell adniuk ezeknek a szoftvereknek. 

Ha sikeres akarsz lenni online marketingben, akkor több szoftvert is használnod kell napi munkád során. Ebben a posztban most azokat az online marketingeszközöket gyűjtöttem össze, amiket B2B marketingesek, és B2C szakemberek is használhatnak, s valamikor már kipróbáltuk őket. A listába csak olyan applikációkat raktam be, amik megfelelnek a GDPR-nak  (ezt ahol szükséges a megfelelés a programnál fel is tüntettem). A programokat csoportosítottam a főbb funkcióik alapján.



Tartalomgyártást támogató online marketingeszközök


Szöveges és vizuális tartalomgyártást támogató online eszközök grafikusan bemutatva

Tartalommenedzsment, tartalomnaptárkezelő platformok:


Trello 

Ez egy kitűnő eszköz tartalmaid online kezeléséhez: új tartalmak, közösségi csatornákon megjelenő posztok tervezéséhez,  projektjeid menedzseléséhez. Te alakíthatod ki, hogy jeleníted meg a projektek feladataidat benne. A Trello tartalomnaptárként történő használatához nézd meg ezt a videót:

Árazás:

A Trelloban magánszemélyként korlátlan számú projektet (táblát) hozhatsz létre ingyen. Csapatként 10 tábla a limit. afelett havi 13 dollárba kerül a program felhasználóként, ebben a csomagban azonban naptárnézetes megjelenítésre és rengeteg integrációra is van lehetőséged. Nagyobb csapatok a havi 21 dolláros csomagot használhatják.



Szöveges tartalomelőállítást segítő online marketingeszközök:


Beacon

Prémium tartalmak úgy mint e-book, whitepaper, ellenőrzőlista, videósorozat készítésére használható eszköz. A szoftverrel lehetőséged van meglévő blogposztjaid e-könyvvé alakítására is, ehhez csupán az URL-eket kell megadnod. Könnyen elkészíthető vele egy hosszabb anyag tartalomjegyzéke is. Különböző sablonok állnak rendelkezésre, amiből kiválaszthatod a márkád stílusához leginkább illőt. Használható a program emailcímek gyűjtésére is, formokat, pop-upokat is lehet vele készíteni, azonban ez a funkciója Európában kevésbé használható, mivel nem GDPR konform.

Árazás:

Ingyenes csomagjával is sokfajta funkciójához hozzá lehet férni a programnak, de igazán a havi 49 dolláros csomagja használható ki igazán, ahol ráadásul a szoftver logója se jelenik meg a tartalmakon. 


Riddle

GDPR konform kvízkészítő eszköz. Az ebben készített kvízek egyszerűen integrálhatók weboldaladba, megoszthatók a közösségi csatornákon. 

Árazás:

A szoftvernek havi 39, 69 és 299 dolláros csomagjai vannak, amiből a középső csomag használható a leghatékonyabban, hisz ott saját logódat is megjelenítheted.


Google Űrlapok (GoogleForms

Kérdőívek és kvízek készítésére használható GDPR konform eszköz. Előnye az adatok egyszerű vizualizációja és az hogy Google Táblázatokba (Sheetbe) egyszerűen kimásolhatók belőle az adatok. Hátránya, hogy mivel mindenki tudja, hogy ingyenes presztízs szempontjából nem a legmegfelelőbb eszköz.

Árazás:

Ingyenes.


Smartsurvey

GDPR konform kérdőívkészítő program. Az alkalmazás minden funkciót tud, ami csak felmerülhet egy professzionális kérdőív elkészítéséhez. Az ekészült kérdőívek beágyazhatók a céges webldaladba, megoszthatók a közösségi csatornákon, emailben.

Árazás:

15 kérdésig ingyenes verziója is van a programnak, korlátozott funkciókkal. Két fizetős csomagja létezik havi 35 és 50 fontért 1 felhasználói hozzáféréssel, melyek az elérhető funkciókban különböznek.


Cognito Forms

Bár a program elsődleges funkciója űrlapkészítés, azért került ide, mivel nagyon jól használható kalkulátorok elkészítéséhez. GDPR konform program.

Árazás:

Havi 500 kitöltőig ingyenes a program, 2000 kitöltőig 10, 10000 kitöltőig 24, fölötte 99 dollár. A csomagok között admin felhasználószámban, és a tárolt adatok nagyságában is van különbség.



Vizuális tartalmak készítését segítő online B2B marketingeszközök:


Canva

Grafikák egyszerű elkészítésére van lehetőséged ezzel a programmal. Rengeteg előre elkészített sablon, többféle tartalomtípus, nagy fotótár és ikontár áll rendelkezésedre. Nemcsak grafikák, hanem infografikák, gifek készítése is pofonegyszerű a programmal. Beállíthatod benne a márkaarculatodnak megfelelő alapszíneket, betűtípusokat is.

Árazás:

Ingyenes változatában nincs hozzáférés az ingyenesen a fotótárhoz, és a sablonok száma is korlátozot Ebben a változatban nincs lehetőség átméretezésre, és márka arculatának érvényesítésére sem. A fizetős csomag 13 dollár/felhasználó havonta és létezik nagyobb cégek számára 30 dollár/felhasználós csomagja is.


Wevideo:

Videókészítő alkalmazás elsősorban rövid,  “social videók” készítéséhez. A programhoz bizonyos szintű videószerkesztési tudás szükséges, de a rendelkezésre álló stockvideók segítségével viszonylag egyszerűen elkészítheted benne videóidat. Képernyővideók és webkamera használatával felvett videók készítésére is alkalmas nagyobb fizetős csomagja.

Árazás:

10, 16, 36 és 60 dollár/hó a havidíja. Igazán profi videók készítésére a 36 dolláros csomag alkalmas.


Lumen5

Amennyiben semmilyen gyakorlatod nincs videók készítésében, ez az eszköz kiváló segítség lehet számodra. Segítségével nagyon egyszerűen elkészíthetsz social videókat. Hátránya, hogy kevesebb lehetőség van aprólékosabb beállításokra.

Árazás:

Létezik ingyenes változata, mely Lumen vízjelet tartalmaz és nagyon korlátozott funkciókkal rendelkezik. 29, 79, és 199 dollár/hó a fizetős csomagok havidíja. Igazán profi videók készítésére a 79 dolláros csomag alkalmas.


Vyond

Animációs videókészítő szoftver, mellyel infografika-videók, whiteboard és 2D karakteres videók, gifek is készíthetők.

Árazás:

49, 59 és 159 dolláros havi csomagok közül választhatsz, melyek a videók minőségében, elérhető stílusban, kollaboráció meglétében különböznek.


Infogram

Infografika, jelentés, grafikon, térképkészítő szoftver, melynek előnye az interaktivitás: ha az eredeti adatbázis adatai változnak, frissíti a program a vizualizációt.

Árazás:

Ingyenes, 25, 79, 179 dolláros csomagokból lehet választani. A 25 dolláros csomag már kellő számú funkcióval rendelkezik, de az Infogram logót még tartalmazza ez az árszint.


Google Meet:

Webinarok szervezéséhez, online tréningek tartására használható B2B marketinges eszköz. A Google Suite egyik alkalmazása.

Árazás:

5, 10, 23 dolláros Gsuite csomagok, melyekből már a legkisebb csomag is tartalmazza a Google Meet applikációt rengeteg egyéb Google applikációval együtt.



Tartalomterjesztést támogató online marketingeszközök


SEO és közösségi B2B online marketingeszközök grafikusan bemutatva

SEO szoftverek:


Ubersuggest

Neil Patel cége miután megvásárolta ezt a szoftvert egy szinte 360 fokos SEO szoftverré alakította át. Leheteőséged van a programmal versenytárs-analízist készíteni, ami megmutatja a leglátogatottabb oldalakat, azok részletesebb statisztikáit, az oldal top keresőszavait (fizetett, organikus), teljes forgalmát, egy-egy kulcsszavad találati lista helyezését lehet követni benne, kulcsszókutatást  (ami a havi keresési volument, keresőszó nehézségét mutatja, hasonló keresőszójavaslatokat és tartalmi javaslatokat ad),  és backlink kutatást végezhetsz vele.

Árazás:

Az ingyenes verziónak minden funkciónál korlátai vannak, a fizetős verzió viszont már jól használható SEO-s projektekhez havi 29 dollárért.


Moz

Széles körben elterjedt szoftver, aminek funkciói hasonlók az Ubersuggesthez, linkanalítikája fejlettebb és létezik Chrome pluginja is (bár ezen Neil Patel is dolgozik), ami egy oldal alap SEO statisztikáit mutatja, ha bekapcsolod böngészéskor. A Moz nevéhez fűződik a DA és PA pontozás bevezetése, mely egy 100-as skálán mutatja egy-egy site, oldal SEO erősségét. A program egyik funkciója a Moz Local, mely helyi SEO-ban segít Magyarországon sajnos nem használható.

Árazás:

Az ingyenes verzióban 10 keresésre van lehetőséged, a fizetős verziói 99, 179, 249 dollárba kerülnek különböző limitekkel a funkciókon. 


Semrush

Hasonló funkciókkal rendelkezik a Semrush is, mint az előző két program, néhány mélyebb, robosztusabb funkcióval, és adatbázissal a magyar piacra. A program hozzáadott értéke az előző szoftverekhez képest a következők: versenytárselemzés (hirdetés, landing oldal elemzés, hirdetési budget, részletes forgalmi elemzés) tartalomelőállításhoz segítség (tartalomellenörzés kulcsszavak alapján, versenytársakkal történő összehasonlítás ) SEO audit, közösségi média posztolás és viralitás-, engagement elemzés.

Árazás:

100, 200 és 400 dolláros különböző limitekkel ellátott alapcsomagokat lehet 200 dolláros versenytárselemző modullal kiegészíteni, mely szinte Google Analytics mélységű képet ad egy-egy weboldal látogatóiról.


Google Search Console

A program saját oldalunk SEO analítikáját biztosítja. Riportokat lehet lehúzni, hogy milyen kulcsszavakra találják meg a különböző oldalainkat a látogatok, a keresőkben milyen helyezésünk van és mekkora az átkattintási arány, ezen kulcsszavakra láthatjuk a keresési mennyiségeket is. A weboldal indexeltségét a fennálló hibákat is mutatja a program, fel lehet tölteni a website sitemapjét itt. Látható websiteod oldalainak betöltési sebessége, mennyire mobilbarátak az oldalak, backlink audit végezhető a teljes weboldalra belső és külső linkeltségre és az oldal biztonságát lehet ellenőrizni.

Árazás:

Ingyenes program.



Közösségi csatornák kezelését támogató online marketingeszközök:


Buffer

Közösségi oldalak kezeléséhez, posztok időzítéséhez, posztanalítika biztosítására használt eszköz.

Árazás:

Ingyenes, 15, 65 és 99 dolláros csomagok közül lehet választani, melyek a megosztható tartalmak, social profilok, adminok számában különböznek.


Hootsuite:

Közösségi oldalak kezeléséhez, posztok időzítéséhez, posztanalítika biztosítására, posztok boostolására használt eszköz.

Árazás:

Ingyenes, 19, 99 és 600 dolláros csomagok közül lehet választani, melyek a megosztható tartalmak, social profilok, adminok számában, és elérhető funkciókban is különböznek.


Feedly:

Tartalmak gyűjtésére, figyelésére használt platform, ahova RSS feeden keresztül érkeznek be a listára felvett blogok új tartalmai, melyeket utána 3rd party tartalmakként megoszthatók a közösségi felületeken.

Árazás:

Ingyenes és havi 8, 12, 18 dolláros csomagjai vannak, melyek a kereshető tartalmak számában, közösségi csatornán történő megosztásban és egyéb plussz funkciókban különböznek.


Pocket

Érdekes tartalmak lementésére, osztályozására használható eszköz, mely segíti hogy később is egyszerűen megtalálj egy-egy tartalmat.

Árazás:

Ingyenes és havi 5 dolláros csomagjai vannak, melyből a fizetős csomag több funkciót tartalmaz.



Social advocacy-márkanagykövet, B2B influencer marketing program:


Smarp

Márkanagykövet programokra, tartalommegosztásra, a belső kommunikáció hatékonyságának növelésére használt eszköz, mely a dolgozók elkötelezettségét, a szervezet hatékonyságát növeli. Social selling, influencer marketing programok, employer branding és social recruiting támogatására is kitűnő eszköz. A platformnak a desktopos elérés mellet teljesértékű mobilapplikációja is rendelkezésre áll, mely a céges hírkehez és azok megosztásáhot 0-24 órában történő hozzáférést biztosít. A megjelenő hírek intranet, hírlevél és egyéb nagyvállalati kommunikációs platformon is megjelenhetnek. GDPR konform.

Árazás:

Kimondottan nagyvállalatoknak szóló eszköz, melynek bevezetése minimum 50 fős felhasználószámtól éri meg. Pontos ajánlatért lépj velünk kapcsolatba!


b2binfluencer.hu

Kimondottan b2b piacra szakosodott szakemberek adatbázisa, ahol márkanagykövet-programokra lehet influencereket találni, akik LinkedInen történő tartalommegosztásban, tartalomelőállításban céges előadások workshopok megtartásában tudnak segíteni különböző szakmai területeken.

Árazás:

Kampányfüggő, ajánlatot az oldalon lehet kérni itt



Social selling támogató B2B marketingeszköz:


LinkedIn Sales Navigator

Social selling eszköztár egyik kiemelt platformja. A LinkedIn felületén leadbeazonosításra, account targetálásra, menedzsmentre, inmail küldésére, speciális alertek beállítására alkalmas.

Árazás: 

80, 135 dollár/hónap/felhasználó csomagokban érhető el, melyek az elérhető funkciókban különböznek. 


Email marketing, marketingautomatizációs programok, leadgyűjtő eszközök:


Malchimp

Az egyik talán legismertebb és legszélesebb körben használt program, ami egy emailmarketing eszközből mára már marketingautomatizációs eszközzé nőtte ki magát. Rengeteg, sokak számára nem is ismert funkcióval rendelkezik, melyekből a fontosabbak: szegmentálás, automatizáció, űrlapok, landingoldalak weboldalak készítése drag and drop módszerrel, kész sablonok használatával, pop-upok elhelyezése weboldalon, Facebook hirdetési fiókkal összekötés, hírdetéskezelés, közösségi csatornákon történő posztolás, tartalomnaptár, analítika. GDPR konform alkalmazás.

Árazás:

Freemium modellként működik. 2000 feliratkozóig emilmarketingje s pár funkciója kiválóan használható. Mint marketingautomatizációs platfom havi 15 dollártól vehető igénybe 500 kapcsolatig. E két csomag között egy havi 10 dolláros csomag is létezik, amiben már viszonylag sok funkció megtalálható. A csomagokon belül az árazás a kapcsolatok számával emelkedik. 


Sales Autopilot:

Magyar fejlesztésű alkalmazás rengeteg funkcióval, ami bonyolúltabb felhasználói felülettel és kevesebb integrációs lehetőséggel rendelkezik mint külföldi versenytársai. Funkciói: emailmarketing, szegmentálás, automatizálás, pop-upok, landingoldalak, formok készítése, SMS, offline DM marketing, ecommerce funkciók (kuponmarketing, számlázási online fizetési programokkal történő összekacsolás, kezdetleges CRM funkciók), affiliate marketing, partner és membership programok. 

A program előnye leginkább az ecommerce funkcióknál jelentkezik, a magyar számlázóprogramokkal és kártyaelfogadó programokkal megvalósítható integrációjának köszönhetően.

Árazás:

4 csomagban kapható melyek az elérhető funkciókban különböznek. Az árazás a kontaktok számától is függ. 1000 kontaktig az árazás 4 000 forint és 23200 forint havidíj között alakul. 


Active Campaign:

Marketingautomatizációs platform, amia bemutatott programokkal szemben egy plussz funkciót jelent: egy weboldalon regisztrált felhasználó az oldalon végzett aktivitásai is láthatók lesznek az applikációban. Főbb előnye: felhasználóbarát felület, rengeteg integrációs lehetőség, előre elkészített könnyen adaptálható automatizációk, CRM funkciói alacsony havidíjas csomagban is elérhetők. Főbb funkciói: emailmarketing, szegmentálás, automatizáció, űrlapok készítése, Facebook hirdetés a platformból, lead scroring, perszonalizáció, CRM, pop-upok, chat funkció, AI által támogatott perszonalizált tartalomküldés és időzítés, vevőattribúció (vásárlói utak vizualizációja), riportolás.

Árazás:

4 csomag árazása a különböző funkciók alapján került kidolgozásra. Egy-egy csomagon belül az árak a kontaktok számával nőnek. 500 fős adatbázisig 15, 70, 159 és 279 dollár a havidíj. Az utolsó két csomag rengeteg személyes konzultációt támogatást is tartalmaz az Active Campaign részéről és 25 felhasználónak is ad hozzáférést a programhoz. Alapjában egy átlagos magyar cég az első két csomag funkcióival már jelentős támogatást tud nyújtani kereskedelmi szervezetének.


Sales Manago:

Szintén marketingautomatizációs program, mely nem csak weboldalakhoz, hanem applikációk marketingjéhez is használható. Rengeteg funkcióval támogatja az e-commerce vállalkozásokat  és az ABM-alapon működő cégeket. Előnye hogy ez a program minden csatornád kezelését meg tudja oldani egy felüleleten, vagyis képes omnichannel programod kezelésére.. Főbb funkciói: emailmarketing, mobilmarketing, szegmentálás, automatizáció, ürlapok készítése, Facebook, RTB hirdetés futtatása a platformból, lead scroring, perszonalizáció, fejlett CRM funkciók, pop-upok, chat, push funkció, közösségi média kezelés, posztolás, AI által támogatott funkciók (weboldal-, social media aktivitás, ABM alapú targetálás, cégfelismerés, ajánlások,  perszonalizált tartalomküldés és időzítés), vevőattribúció (vásárlói utak megjelenítése), riportolás, A/B tesztelés. A Sales Manago GDPR konform.

Árazás:

Vannak ingyenesen használható funkciói mint a CRM, chat, email és push üzenetek. Egy alapfunkciós csomag 200 eurótól kezdődik 1000 kontaktig . Pontos ajánlatért lépj velünk kapcsolatba!


Pushassist:

Böngészőkben push üzenetek eljuttatására használt program, mellyel feliratkozókat gyűjthet egy-egy weboldal. Minden új tartalom megjelenésekor üzenet érkezik a feliratkozóknak a keresőkben a megjelent tartalomról. Itt is lehetőség van szegmentálásra, mobil és desktopon lévő megjelenésre Firefox, Chrome és Safari böngészőkben. GDPR konform alkalmazás.

Árazás:

3000 kontaktig ingyenes, utána 3500 kontaktig 9 dollár, mely a kontaktok számával és plusz funkciók használatával emelkedik.



Monitoring, elemző eszközök


Social listening és analítikai online marketing eszközök grafikusan bemutatva

Social listening technológiák:

Buzsumo

Közösségi csatornákon (LinkedIn kivételével), blogokon, weboldalakon történő tartalomkeresésre, influencerek kulcsszavak alapján történő keresésére, alertek beállítására, social listeningre használható eszköz.

Árazás:

99, 179, 299 dolláros havidíjas csomagjai érhetők el a platformnak, melyek funkcióban és keresésszámban különböznek.


Sentione

Influencerek keresésére és egy márka online ismertségének (közösségi csatornákon, weboldalakon) mérésére használható eszköz,ami chatbot integrációval ügyfélszolgálati támogatásra is használható. A social listening funkcióban keresőszavak beállítására sentiment analízisek készítésére, elérési, engagement számok elemzésére, krízis előrejelzésre, influencerek beazonosítására van lehetőséged.

Árazás:

A program induló social listening csomagja 80 000 forintos havidíjért érhető el.


Google Alerts

Kulcsszavakra értesítőket állíthatsz be ezen a felületen, mely a Google számára látható weboldalakon új tartalmak megjelenéséről küld számodra figyelmeztetést és linkeket.

Árazás:

Ingyenes.



Analítikai eszközök:

Google Analytics

Az egyik legelterjedtebb weboldal- és applikációt elemző eszköz. Információt nyújt ezen platformokról, hogy kik látogatják őket, hogyan találják meg a felhasználók az adott felületet, mit csinálnak az adott felületen és mennyit érnek, hogy konvertálnak ezek a látogatók.

Árazás:

Ingyenes. A nagyvállalatoknak szóló Analytics 360 verziója, ami pontosabb mérést és több funkciót tartalmaz a fizetős eszköz.


Google Data Studio

Ez az adatvizualizációs eszköz kommunikációs csatornáid hatékonyságát mutatja be stratégiádnak megfelelően. Körülbelül 200 eszközzel köthető össze a program. Segítségével egy központi riportot hozhatsz létre, ahol minden online csatornád aktuális teljesítményét figyelemmel kísérheted, ezáltal átfogóbb, holisztikusabb képet kaphatsz online marketingedről.

Árazás:

Ingyenes


Hotjar

Segítségével weboldaladról készíthetsz hőtérképes kimutatást, látogatók viselkedéséről felvételeket (egérmozgás, klikkelés), konverziós útvonalaidat elemezheted, űrlapok hatékonyságát ellenőrizheted, chat ablakban kérhetsz látogatóidtól visszajelzéseket.

Árazás:

A csomagok az oldalmegtekeintések száma szerint alakulnak. Ingyenes és 29 eurós csomagok a legkisebb választható opciók. Az árazás a látogató számának emelkedésével növekszik.



Összegzés


Ha sikeres akarsz lenni a digitális marketingben rengeteg támogató platformot kell ismerj, használj. Ez sokszor pénzügyi befektetést is igényel a céged részéről. Ebben a cikkben az általunk is használt, számunkra hatékony eszközöket mutattam be. Remélem találsz közöttük olyanokat, amiket eddig nem ismertél és amik a jövőben hasznosak lehet számotokra!

Így indíts webinart

Laptopon webinar fut

A webinar (vagy latinosan webinárium) az egyik legerősebb eszköz a B2B tartalommarketingesek kezében. A CMI kutatása szerint egyike a legfontosabb linképítő megoldásoknak, de leadgyűjtésre is rendkívül eredményesen használható.

A webinar helye általában valahol a vásárlói út közepén van. Miután sikerült már felkelteni a vevő figyelmét, megszerezte már az alapinformációkat, és kész arra, hogy többet is megtudjon a kínált termékről, szolgáltatásról, jöhet a webinárium.

Létezik azonban egy másik alkalmazása is. Ilyenkor a cél a figyelemnek a márkára való irányítása, majd a kommunikáció fenntartása a megszerzett közönséggel az egész vásárlói út folyamán.  Mindkét esetben azon túl, hogy információkat adhatunk át, kapcsolatba is léphetünk a reménybeli vevőkkel. Ez a kapcsolat rendkívül szoros lehet, éppen csak egy lépéssel marad le a legerősebbtől, a személyes találkozótól  Kell ennél több?

A felsorolt előnyök ellenére a webinar idehaza szinte ismeretlen “műfaj”. Egyes bátrabb cégek ugyan egy ideje már próbálkoznak vele, de eddig sehogy sem tudott igazán elterjedni.

Igazi, kutatásokon alapuló válasszal nem rendelkezem, így az okokról leginkább csak sejtéseket tudok megfogalmazni a webinarok hazai mellőzésével kapcsolatban: A webinar ott természetes tartalommarketinges eszköz, ahol az előadók és a közönség között nagy a földrajzi távolság, ezért  nehéz lenne személyesen összejönni. Budapesten, vagy akár Magyarországon közel vagyunk egymáshoz, egyszerűen megszervezhető egy személyes találkozó, ami szinte mindig hatékonyabb bármilyen szoftveres megoldásnál. Az okok között lehet még az idegenkedés az online kommunikációtól, illetve annak még ismeretlen formáitól.

Az élet, illetve a koronavírus-járvány kényszerhelyzetet teremtett. Az egyik napról másikra  home office-re váltó cégek, az egymástól elzárt telephelyeken dolgozók hirtelen “felfedezték” a videokonferenciát, rengeteg cég pedig ingyen kezdett el online képzéseket, konzultációkat hirdetni. Innen már csak fél lépésre van a webinárium.

Valóban csak fél lépésre? A webinárium tényleg nem más, mint a marketinginfomációk átadása egy videkonferencia-rendszeren keresztül? Amint az alábbiakból is kiderül, lényegesen többről van szó.  A webinar komoly marketinges  lehetőség, ami a járvány után sem fog elillanni. Mire az emberek visszatérnek az irodákba, a cégeknek alapvetően változik meg a hozzáállása az otthoni munkához és az audiovizuális csatornák használatához. Ez a folyamat végre Magyarországon is utat engedhet a webinárium, mint tartalommarketinges eszköz/formátum elterjedéséhez.


A webinárium tervezésének és lebonyolításának 12 lépése

Webinar készítés 12 lépése grafikusan megjeneítve

Az itt következő 12 pont első pillantásra kicsit sematikusnak tűnhet.  Valójában ugyanúgy működik, mint egy blog-ellenőrzőlista. Ha már a sokadik poszodat írod eltérhetsz tőle, de ismerned kell a szabályokat.


1. Határozd meg a témakört

A jó tartalom a webinárium sikerének az alapja. A tartalom meghatározásakor alkalmaznod kell a tartalommarketing egyik legfontosabb alapelvét: Nem magadról (termékedről, szolgáltatásodról), hanem poteciális vevőid problémáiról kell beszélned. Arról, ami érdekli, izgatja, nyugtatanítja, amitől nem tud aludni…

Fontos, hogy alaposan szűkítsd le a témák körét, ugyanakkor tisztában kell lenned vele, hogy egy nagyon szűk, rétegtémához nehezebben fogsz közönséget találni. 

Ha webinárium-sorozatot tervezel, előre meg kell határoznod minden rész témáját.

A témák kialakítására jól bevált módszer a brainstorming, ahol marketingesek, értékesítők és más érintettek egyaránt részt vehetnek. 


2. Válaszd ki a szereplőket

Ha eddig csak közönségként vettél részt webinarokon, most meglepve láthatod, milyen sok szereplő összjátékából áll össze egy ilyen “adás”!

  1. Szerkesztő – Ő felel a webinar tartalmáért, ő hívja meg és kezeli a külső közreműködőket is.
  2. Műsorvezető (host) – Az övé a felvezetés, az előadók bemutatása és a lezárás.
  3. Előadó(k) – Ők azok a szakértők, aki a webináriumban vitatkoznak, vagy előadnak. 
  4. Asszisztens – ő az, aki a webinárium során megválaszolja a nem szakmai kérdéseket, segít a zavarmentes lebonyolításban.
  5. Marketinges – az ő feladata a közönség szervezése és a webinar után az utánkövetés.

Webinarium 5 szereplője grafikusan bemutatva

Egy kisebb webinárium esetében ezek a szerepkörök “összecsúsznak”, egy ember több szerepet is ellát.


3. Gyűjts közönséget


Egy webináriumnak általában kell egy jó landing page.
(Ebben a posztban találsz erre sok jó példát.) A forgalom terelése a landing page-re ugyanúgy történik, mint egy hagyományos esemény esetén: közösségi média, PPC hirdetések (Ads, Facebook, LinkedIn), szakmai influencerek bevonása stb.


4. A megfelelő formátum kiválasztása


A webinárium csak egy keret, azon belül sokféle formában valósulhat meg a tudásátadás.

1. Szakmai interjú – Ilyenkor egy, vagy két riporter kérdezgeti az iparág elismert szakértőjét / szakértőit. Itt olyan nevet kell találni, aki vonzó és hiteles a közönség számára, ugyanakkor nem “agyonhasznált”, nem láthatták már háromszor az előző héten a tévében, vagy éppen a konkurencia webináriumában. A külső szakértő jelenléte nagyon fontos, mert hitelesebbé teszi a mondanivalót.

Jó, ha a kérdezők a szervező cég szakemberei, de ilyenkor mindig fel kell készíteni őket erre a szerepre. Nem szerencsés, ha előre megírt kérdéseket tesznek fel, mert ilyenkor nem tudnak azonnal reagálni a vendég mondandójára. Semmiképpen nem javasoljuk az “alákérdezést”, ami igazából nem is kérdezés, hanem a szakértővel előre egyeztetett “végszavazás”.

Ha a cégen belül nem sikerül megfelelő riportert találni, érdemes erre a szerepre külső szakembert bevonni. Az interjú-webináriumban a külső vendég mellett a szervező cég belső szakértője is riportalany lehet.


2. Kérdés – felelet interjú  – Sokban hasonlít a hagyományos interjúhoz, de ilyenkor a kérdéseket a közönség teszi fel. Mindenképpen érdemes egy nagy adag kérdést előre begyűjteni, ami nagy segítség addig, amíg elmúlik az élő közönség elfogódottsága és elkezdenek kérdezni. (Tapasztalatom szerint ez a formátum leginkább egy már bejáratott közönség  – zárt csoport, szakmai klub –  előtt működhet.


Ennél a formátumnál is fontos egy ügyes műsorvezető (host), aki segít a kérdések értelmezésében, oldja a feszültséget, miközben fenntartja a vendég érdeklődését is.


3. Panelbeszélgetés (kerekasztal, fórumbeszélgetés) – Ennek előnye, hogy egyszerre több szakértő hívható meg, többféle hang érvényesülhet. Látszólag egyszerű, valójában nagyon nehéz egy ilyen beszélgetés vezetése. Fontos, hogy minden résztvevő szóhoz  jusson, ugyanakkor vigyázni kell, hogy ne váljon az egész beszélgetés monológok sorozatává. Konferenciákon tapasztalhattuk, hogy egy panelbeszélgetés könnyen fordulhat tömény unalomba, ha viszont jól sikerül, rendkívül izgalmas lehet. 


4. Prezentáció – A hagyományos, élő előadás online változata. A webináriumban nagyon fontos az izgalmas, tartalmas képi anyag és a meggyőző előadás. Mivel a kommunikációból lényegében kiesik a mimika és a testbeszéd, ezeket a megmaradt csatornákon át kell pótolni.
Első pillantásra talán a prezentáció tűnhet a legegyszerűbb formátumnak, de csak az igazán jó előadóknak való. A gyakorlat azt mutatja, hogy itt nagyon nehéz fenntartani a közönség figyelmét. 


5. Vegyes – A korábbi formák keveréke, kihasználva azok előnyeit.


Webinarium 5 formája grafikusan megjelenítve

A formátum mellett fontos a stílus és a hangvétel meghatározása is. Egy junior IT-s közönséghez nyilván máshogy kell szólni, mint a multi cégek felső vezetőihez. A stílus és hangvétel kérdését a vendég közreműködőkkel  is tisztázni kell.


5. Alakítsd ki a webinar struktúráját

A “kezdjük el, közben majd kialakul “ módszer szinte biztosan bukáshoz vezet. Még az  olyan, szabadabb formák esetében, mint az interjú, vagy a kérdés-felelet is szükség van valamilyen világos szerkezetre:

  1. Bevezető: mik a webinar céljai, kik állnak mögötte, néhány bemelegítő / felvezető  gondolat.
  2. A résztvevők bemutatása: fontos, hogy ez ne legyen száraz, merev.
  3. A pontos menetrend ismertetése: miről lesz szó (milyen formában), hova vezet az egész.
  4. Főrész a téma kibontása.
  5. Összegzés: a hallottak rövid összefoglalása, értelmezése. (Több szekcióból álló, hosszú podcast esetén a szekciók végén is kell ilyen összefoglalónak lennie. )
  6. Háttér: A webinar közben használt, és említett eszközök, weboldalak listája.
  7. CTA: Ha nem is erőszakosan, de jelezni kell, mi a következő lépés, mit vársz el a közönségtől.

Webinarium struktúrája 7 lépésben grafikusan bemutatva

6. Webinar-forgatókönyv (adásmenet)

Attól, hogy a fejedben összeálltak a dolgok ne hidd, hogy a webinar is szép simán lemegy. Pontosan tudnod kell, ki, mikor, mit mond, mit csinál. Ahogy egy sportkommentátornál, legyenek a műsorvezetőnél is statisztikák, számok, tények bekészítve.

30 percig (vagy még annál is hosszabban) nehéz a közönség figyelmének fenntartása. Egy-egy jó történet, gyakorlati példa sokat segíthet ebben. A forgatókönyvben nem kell szóról szóra leírnod, mikor, ki, mit fog mondani, de legyenek világosak,egyértelműek a sarokpontok. Mindenkinek tudnia kell, mikor, milyen elem következik.

Mindenképpen pontosan egyeztess a külső közreműködőkkel, ismerd meg a mondanivalóját, ha van, nézd át a prezentációját.


7. Vizuális tervezés

A webinaruim vizuális arculatát erősen meghatározza (korláűtozhatja) az alkalmazott platform, de a legtöbb szoftver biztosít valamennyi mozgásteret a tervezéshez. Mindenképpen kiemelt szerepet kap a landing oldal, a bevezető és a záró oldal (utóbbin a CTA). 

A webinar alapvetően hangon és képeken alapul (a szöveges információkkal óvatosan kell bánni). Közelíthetünk az élő kapcsolat személyessége felé, ha az előadó, műsorvezető is megjelenik a képen. Ilyenkor érdemes a notebook belső kamerája helyett egy külső webkameráról és megfelelő világításról gondoskodni.


8. A webinárium diáinak elkészítése

Néhány tipp a prezentáció készítéséhez:

  • Ahogy az élő előadásokon, a webinar esetében is takarékosan kell bánni a diákra írt szövegekkel. Amíg a közönséged a szöveget böngészi, nem figyel rád.  Kerülni kell tehát a végtelen bulllet pointokat és a több bekezdésre tördelt szövegeket is.
  • Ugyanilyen önmérséklet javasolt a diák mennyiségénél is. (Csak akkor kell dia, ha az segít a megértésben)
  • Első a vizualitás – ha nem vagy jó a szép diák készítésében, vonj be egy grafikust!

9. A webinar platform kiválasztása

Egyszerre könnyű és nehéz kérdés. Könnyű, mert óriási a választék, viszont nehéz, mert sok szempontot kell figyelembe venni. Csak néhány a legfontosabbak közül:

  • Hányan résztvevőre számítasz (a legtöbb platform a résztvevők száma szerint szabja meg díját).
  • Élő, vagy előre felvett webináriumról (esetleg a kettő keverékéről) van-e szó?
  • Van-e lehetőség a webinar felvételére és későbbi lejátszására?
  • Szükség van-e videó bejátszásra az élő műsorban?
  • Van-e lehetőség a platformon belül  a regisztrációk kezelésére?
  • Lehet-e a meghívást naptárbejegyzésként elküldeni?
  • VAne fizetési lehetőség a platformon belül?
  • Egyetlen webinarról van szó, vagy sorozatról, ahol egyetlen regisztrációval lehet feliratkozni? 
  • Szükség van-e márkázott beléptető (landing) oldalra?
  • Szükséges-e teljesen a cég arculatára szabni a platformot (white labeling)?
  • Egy, vagy több műsorvezető (host) lesz?
  • Lehetősége van-e a közönségnek élő interakcióra (chat, komment)?
  • Szükség van-e más programok integrációjára (a CRM integráció a leggyakoribb)?
  • Milyen analitikai lehetőségeket kínál a platform?

A fenti szempontokat szűkítendő három alapkérdést érdemes feltenni:

  • Mik a webinar céljai? Egy új termék bemutatója? Kapcsolattartás a viszonteladókkal? Képzés? A kiválasztott cél erősen meghatározza, milyen platformot érdemes választani. 
  • Mennyire egyszerű a platform használata? Ha például egyetlen előadónk van, a sok felesleges funkció csak akadályt jelent. Hasonlóan frusztráló, ha a közönség sok felesleges, nem használt funkcióval szembesül. A használat egyszerűségének követelménye erősen függ a közönségtől. (A fiatal informatikusok valószínűleg könnyebben eligazodnak a platformon, mint a vállalati HR vezetők.
  • Mennyibe kerül? Mivel a platformok árazása általában a közönség méretétől függ, legfontosabb ennek meghatározása. Nem jó, ha szűkre van szabva a keret, viszont egy tucatnyi ember kiszolgálásához felesleges egy több ezer emberre méretezett “enterprise” szoftvert választanod. Fontos kérdés az is, milyen gyakran fogod a platformot használni. Ha hetente használod és teljesíti az üzleti várakozásaidat, a 490 dolláros havidíj is megéri. Ha egyetlen webinart csinálsz, aztán csak fizeted a havidíjat, a 99 dolláros összeg s kidobott pénz.


Mivel nagyon sok szempont jöhet szóba – a felsoroltakon kívül még számos -, ezért nem tudnék egyetlen, ideális szoftvert sem javasolni. Érdemes  ezt a listát tanulmányozni ötletekért. 

Sajnos kipróbált, ingyenes, minden alapvető feltételnek megfelelő webinar szoftvert nem tudok ajánlani. A sokban hasonló videokonferencia mezőnyben is csak kevés akad. Ezek közül az elmúlt hetekben óriási karriert futott be a Zoom, de egyre többet olvasni a szoftver biztonsági hibáiról és egyéb problémáiról. Az “open source” játékosok is kínálnak webinárium szoftvereket, de ezeket eddig  nem próbáltuk.


10. Technikai próba

  • Gondoskodj megfelelő helyszínről! “Békeidőben” egy céges tárgyaló jó megoldás lehet (ha nem nyit be minden 5 percben valaki). Most, hogy a koronavírus-járvány alatt inkább otthon kell nyugodt helyet találnod, kicsi nehezebb dolgod van. Próbálj olyan helyiséget találni, ami nem visszhangos és ahova nem szűrődik be sok külső zaj (gyereksírás, kutyaugatás – a közlekedési zaj kevésbé zavaró.) Ha több résztvevő van, a szervezőnek meg kell győződnie róla, hogy minden szereplő képes a nyugodt helyszín biztosítására.
  • Érdemes hagyományos, vezetékes mikrofont és fejhallgatót használni – tapasztalataink szerint ezek kevesebb meglepetést okoznak.
  •  Győződj meg róla, hogy a notebook, amiről a webinar fut teljesen fel van töltve. (Ha  biztonsági játékos vagy, készíts be egy tartalék gépet is.) 
  • Mindannyian tudjuk, hogy még egy 3 fős videokonferencia is a “ki kit hall” játékkal kezdődik. Egy nagyobb közönséggel ezt nem lehet eljátszani. 
  • Bizonyosodj meg még idejében afelől, hogy be van kapcsolva a mikrofonod, meg tudod osztani a képernyőd, elindul a videó… 
  • Kapcsold ki az összes felugró )Slack, Skype stb.)  értesítőt. Nincs  annál idegesítőbb, mint amikor egy előadás közepén bejelentkezik egy ismerősöd…)

11. Gyakorolj!

Nagyon sok előadás bukik meg azon, hogy az előadó tudja, miről akar beszélni, jó a prezentációja is, csak éppen soha nem próbálta el a produkciót. A gyakorlás nélküli webinar szinte biztos bukás lesz. 10 webinarból 9-et azért hagyok ott, mert túl sok az üresjárat, nem győzöm kivárni, amíg a lényegre térnek. Nyilván így vannak ezzel mások is.Ne veszítsd el a sok munkával megszerzett közönséged, inkább gyakorolj! (Különösen fontos a gyakorlás akkor, ha a webinar prezentációt, videó bejátszást, külső szakértői bejelentkezést tartalmaz.)


12. Utánkövetés

Kitűnő közönséget hoztál össze, majd egy órán át együtt voltál potenciális vevőiddel. Ne hagyd őket elveszni! Sok marketinges követi el azt a hibát, hogy webinar után csak várja a csodát. 

Inkább tedd a következőket: 

  • Küldj köszönő levelet a résztvevőknek!
  • Kérd meg őket, hogy töltsék ki a webinart értékelő rövid(!) online értékelőlapot! (Ezzel felidézi az élményt, te meg fontos visszajelzéseket kapsz.)
  • Küldj nekik a webinar témájához kapcsolódó, értékes tartalmakat!
  • Hívd fel a figyelmüket a következő webinárra!

Remélem összefoglalómmal sikerült meggyőznöm róla, hogy neked is szükséged van tartalommarketingedben a  webinarra!


Ha szeretnéd, hogy segítsünk

  • a webinart beilleszteni marketing folyamataidba (a vásárlói útba),
  • a téma kiválasztásában, a tartalmak elkészítésében,
  • a webinar promóciójában (landing page készítése, közösségi promóció),
  • a fenti írásban felsorolt egyéb feladatokban,

    keress minket a ContentPlus kapcsolat oldalán!

LinkedIn hirdetési útmutató

Linkedin hirdetés - útmutató kezdőknek blog leadképe

Mostanában egyre több ügyfelünknél merül fel a LinkedIn, mint hirdetési csatorna. Ebben az írásban igyekszem bemutatni azokat a lehetőségeket, amiket a LinkedIn, mint hirdetési platform nyújthat  neked. 


Pár szó a Linkedin platformról

Jelen pillanatban (2020 augusztus) 1.1 millió magyar embert, pontosabban Magyarország területén “tartózkodó” egyént találsz a Linkedinen. Általánosságban a legalább érettségizett, aktívan dolgozók vannak jelen a hálózaton. 

Erre van egy trükk, amit évek óta használunk: indíts egy random hirdetést, és a célközönség kiválasztásánál láthatod (ha beállítod Magyarországot) hány főt talál a Linkedin hirdetési rendszere.

Ezen belül léteznek iparágak ahonnan még kevesebben aktívak a Linkedinen, ezek a következők:

  • mezőgazdaság,
  • kézműves ipar,
  • építőipar,
  • kereskedelmi láncok dolgozói.

És vannak, ahonnan szinte mindenkit elérsz 2 (na jó, inkább 3) kattintással:

  • emberi erőforrás szakemberek (HR, recuriting….),
  • start-up cégek,
  • informatikai cégek,
  • gyártó vállalatok,
  • kereskedők.

Megéri a LinkedInen hirdetni?

Ha egy választ kellene mondjak, azt mondanám: igen. Ha mélyebben belemennék, azt mondanám nem mindenkinek 🙂 A többi PPC hirdetési platformhoz hasonlóan, itt is vagy az elésérek (pontosabban “impressions”, azaz megjelenések) – ,vagy az átkattintások után fizetsz, és bízz bennem, sokat fogsz költeni. Alapesetben 10 EUR a napi budget, azaz egy alap 1 hónapos awareness kampány is már lazán átlépi a 100.000 forintot, éppen ezért a Linkedin alapvetően a közepes- és nagyobb cégek játszótere. Viszont nincs még egy olyan hirdetési rendszer, amit B2B-ben ennyire ajánlanék. A miértre a választ a “Milyen célközönségnek hirdethetsz a LinkedInen?” bekezdésben találod.


A LinkedIn hirdetések és profilok viszonya

Fontos tudni, hogyan épülnek egymásra a profilok, és hogyan jön ehhez a céges oldal és a hirdetési fiók. A LinkedIn strukturális felépítése így néz ki:

  • felhasználó (privát profil) 
  • céges oldal
  • hirdetési fiók 
  • kapcsolatok (1.-2.-3. szintű kapcsolatok,azaz az összes felhasználó) 

Ami a LinkedIn erőssége, hogy kapcsolati szinttől függetlenül minden felhasználót elérhetsz hirdetéseiddel.


Hirdetési célok a LinkedInen

Milyen céljaid lehetnek a LinkedIn hirdetéssel?

1. Lead generálás
2. Márkaismertség növelése
3. Thought leadership kiépítése

Ha LinkedIn hirdetést szeretnél futtatni, tudnod kell, mit miért csinálsz. Mi a Contentplusnál nem javasoljuk (és nem is vállaljuk) a kampányszerű, “gyorsan egy hetes sales kampányt, hadd szóljon” típusú megoldásokat. Nincs is értelme, hiszen B2B csatornaként a vásárlói út potenciális ügyfeleidnél nagy valószínűséggel nem egy, két vagy három hét , hanem ennél sokkal hosszabb. Bár vannak, akik sikeresen futtatnak B2C kampányokat is, a LinkedIn alapvetően a B2B cégek hirdetési platformja. Jobb ha tudod, a Linkedin alapvetően nem is támogatja a magyar nyelvű hirdetéseket (más kérdés, hogy néha átengedi őket). 

A célok meghatározása már csak ezért is nagyon fontos, mert a LinkedIn hirdetés drágább, mint amit más közösségi hálózatokban megszokhattunk. Amíg például a Facebook-on egy B2B kampányban egy kattintás (kampánytól, céltól függően) 50-300 forint, ugyanez a LinkedInen 2-3, de akár 5 EUR-ba is kerülhet. (A LinkedInen egyelőre Euro, nem forint  alapú az elszámolás.) Éppen ezért kell nagyon alaposan átgondold, mire szeretnéd ezt a csatornát használni.. Nézzük, milyen 3 alapvető céllal érdemes elindulnod!


Lead generálás

Önmagában nem, egy komplex rendszer részeként viszont már tökéletesen működik a LinkedIn hirdetés. Nem szabad elfelejtened, hogy az emberek alapvetően nem vásárolni járnak a közösségi hálózatokra, ez így van a LinkedInnel is. Lehetséges viszont, hogy az elért felhasználó  cége éppen egy olyan terméket/szolgáltatást  (pontosabban megoldást) keres, amit ti tudtok nyújtani. Ezt a releváns ajánlatot  kell megtaláld. A LinkedIn egyébként számos eszközt biztosít ahhoz, hogy a lead generálás még flottabbul menjen: jelentkezés egy kattintással, landing oldalra irányítás…stb. Tapasztalatunk szerint igen jók a Linkedin hirdetésekből jövő felhasználói konverziók. 


Márkaismertség növelése

Nagyon gyakori cél, hogy egy cég a márka ismertségét szeretné növelni. Erre egy tökéletes megoldás lehet a LinkedIn, hiszen a célközönség megtalálható itt (B2B iparágakból  80 százalékban), és sok iparág esetén a felhasználók többnyire aktívan nézik is a feedet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a LinkedIn a közvélekedés szerint a megbízható, “szakmai” hálózatok közé tartozik, inkább magasabb státuszú emberek vannak jelen rajta, így az itt történő hirdetés egy presztízst is ad a márkának.. Többször hallottam, hogy azt tartják, aki itt hirdet az csak “menő” cég lehet, mert tudják hogy nagyon drága :). Ezen elindulva, akár prémium márkát is építhetsz brand awareness hirdetésekkel. 


Thought leadership kiépítése

Ha a célközönséged már ismeri a céged, de nem olyan mélységben ahogy szeretnéd, és jó lenne ha a legjobb szakértőként hivatkoznának rá, ideális indítani egy thought leadership kampányt (persze ezt se rövid, pár hetes időszakra). Gyakori módszer egy konkrét téma kisajátítása és feldolgozása. Mint az összes többi cél esetében, a sikerhez itt is a minőségi tartalmon át vezet az út.


LinkedIn hirdetések célközönsége

Nagyon kifinomult a LinkedIn hirdetési rendszere, hiszen sokkal több, és más típusú adatot lát a felhasználókról mint a Facebook. Ez a platform alapvetően a felépített profilokból építkezik (szemben a Facebook-al, ami inkább a viselkedésre alapoz). Rengeteg személyes adatot  kínál fel, és tud rólunk, így nagyon pontosan célozhatod kampányod. A célzási lehetőségek tárháza igen széles:

  • iskolai végzettség, konkrét iskola , diploma típusa
  • jelenlegi, vagy korábbi munkahely
  • iparág
  • profilban szereplő készségek 
  • követett cégek
  • munkakör 
  • érdeklődés (csoportok, aktivitás alapján)

Utóbbi miatt kiváló ABM típusú kampányokra is.


A LinkedInen történő hirdetés feltétele

Sokaknak talán csalódás, de tény: nincs hatékony LinkedIn hirdetés jó tartalom nélkül. Ha ezt megérted, és tölcsérben/vásárlói útban gondolkodsz, tartalommal segíted a vásárlód a döntési úton, akkor sikeres lesz a kampányod. A célokhoz használt tartalmak nagyon gyakran egymással párhuzamosan futnak a célközönségnek, mert így támogatják legjobban a kampánycélokat. Tapasztalataink szerint a legerősebb tartalomtípus a videó, és ezt követi a grafikával, képpel ellátott tartalom, majd jön a platformon kívülre irányított hirdetés: például blogposztok elolvasásának, prémium tartalmak letöltésének, webinárokon való részvételnek a támogatása. 


A vásárlói út melyik szakaszára lehet hirdetni a Linkedinen?

Rövid leszek: alapvetően a vásárlói út elejére, úgymond “soft” leadek szerzésére ajánljuk ezt a közösségi csatornát. Kiváló taktika, ha terméked/szolgáltatásod bevezetnéd a piacra, és erről hírt adnál. Nagyon jól működik, amennyiben szolgáltatást árulsz és egy konkrét megoldást kínálsz, és nem a termékedről, hanem a megoldandó problémáról beszélsz.  Közvetlen vásárlásra felhívásra nem kimondottan ajánljuk a korábban leírtak miatt.  


Konklúzió

A célközönség ismerete, és a célokkal együttműködő tartalmak együttesen járulnak hozzá egy LinkedIn kampány sikeréhez. Sose feledd, a LinkedIn önmagában csak egy csatorna, és eszerint kezeld – ne hagyd figyelmen kívül a többi online kommunikációs felületet sem (Google Ads, Facebook…stb.)! Futtatott kampányok alapján a többszereplős kampányok a legsikeresebbek, ahol a LinkedIn hirdetés támogatja és kiegészíti a többi hirdetési megoldást. Ha szeretnél hatékonyabban megjelenni ezen a csatornán, vedd fel velünk a kapcsolatot itt!

Belső kommunikáció vesztegzár idején

Vállalati munkatársak mobilon értesülnek a vállalati hírekről

A megfelelő belső kommunikációs eszközök és a kialakult eljárások hiánya fokozottan jelentkezik a hirtelen “decentralizált”, otthoni munkavégzésre átállt  cégek, vállalatok életében. Még most sem késő változtatni.

Az elmúlt napokban kiderült, hogy (sajnos) tévedtek, akik bagatellizálták  a vírusveszélyt. 

Sok cégnél március a 16-i héten kezdődött el a tömeges távmunka (“home office”) és az ezzel rádöbbenés: hiába az internet, a távoli elérés, a munkavégzés, a kapcsolattartás nagyon megnehezedett.

A legtöbb cég informatikai rendszereit azt feltételezve méretezték, hogy egyszerre legfeljebb a munkatársak 20-30 százaléka fog távolról dolgozni. A hirtelen tömegessé váló otthoni munkavégzés ezért sok helyen megterheli a rendszereket, nehézkessé, kibírhatatlanul lassúvá váltak olyan egyszerű folyamatok, mint a rendszerbe való belépés, fájlok mozgatása, vagy emailek elküldése.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy nem mindenki ül egész nap a monitor előtt. A mostani helyzetben kiemelten fontos, hogy a cég minden dolgozóját el lehessen érni. Erre a legjobb eszköz a mobiltelefon. Kiemelt jelentőségű a “központi” információk terjesztése, de sok szakmában (például az egészségügyi dolgozók, eladók, fuvarozók, futárok) legalább ilyen fontos, hogy ezektől az emberektől a visszajelzések eljussanak a döntéshozókhoz.

 

Információk a zsebben – belső kommunikáció mobilon

Egy, a mostani igényeket (is) kielégítő rendszer alapja egy céges hír- és tartalomközpont, ahová a legegyszerűbben tölthetők fel az információk. A tartalmak csatornákba rendezhetők, így a megfelelő csatornák kiválasztásával a felhasználók elkerülhetik a felesleges “zajt”. 

A tartalmakra a felhasználók a közösségi hálózatokon megszokott módon reagálhatnak (lájk, komment), azokat könyvjelzőkkel láthatják el.

A külső helyszíneken dolgozó munkatársak is fontos információkkal rendelkezhetnek. A rendszer ezért úgy épül fel, hogy a felhasználók is feltölthessenek (külső, vagy saját) tartalmakat. Hogy ez ne vezessen fejetlenséghez, a felhasználói tartalmakat a tartalomközponton való közzététel előtt a tartalommenedzsernek kell jóváhagynia. 

Ez a rendszer – bár asztali gépen is kitűnően használható-, eleve mobilra optimalizált. Mivel felhőalapú rendszerről van szó, az jól skálázható, ezért nagyszámú szimultán felhasználó esetén sem terheli, lassítja a kommunikációt, nem okoz fennakadásokat az alapvető informatikai folyamataiban sem. 

Külső és belső kommunikáció mobilon, desktopon rengeteg kommunikációs csatornáról

Nem álmodozunk, ez a platform évek óta létezik, világszerte több, mint 4 millió ember használja.A ContentPlus partnere, a Smarp platformjáról van szó, ami ma a belső kommunikáció, a tudásmegosztás egyik legfontosabb eszköze. Érdekel? Többet szeretnél tudni? Megnéznéd? Keress minket!

Emloyer branding helyett employee branding

Márkanagykövet munkatársak

Ne csapd be magad! A cégedről kialakított (külső) kép megváltoztatása hosszú, aprólékos munka, ami leggyakrabban csak mérsékelt eredményekkel jár. Sokkal jobban jársz, ha a céged dolgozóinak szakmai márkaépítését támogatod. Építs employee brandinget, ne employer brandinget!

2012:  A Randstad korábbi írásaim, előadásaim alapján felkért, hogy tartsak egy workshopot kiemelt ügyfelei számára a munkavállalói márkaépítésről. Az employer branding a világ fejlettebb részén akkor már bevált taktika volt, náluk viszont még csak nagyon kevesen hallottak róla. A 30 perces összefoglaló után a jelenlévő szakemberek – ismert cégek vezető munkatársai – úgy néztek rám, mintha egy UFO lennék, aki éppen most szállt ki a a repülő csészealjból.

2020: A LinkedInen egy gyors kereséssel 3190 olyan magyar profilt találtam, ahol a beosztásban, vagy a készségek között szerepel az employer branding. (Azt, hogy valójában hányan értenek hozzá, nem tudom megmondani.) Az utóbbi években több hazai ügynökség is szakosodott a területre. Úgy látom, sikeresek, komoly megbízóik vannak, a témával foglalkozó rendezvényeket is sokan látogatják. Akkor tehát sikertörténet az employer branding hazai bevezetése?

 

Milyen képet mutatnak magukról a cégek?

Az employer branding célja (röviden), hogy a cégek a potenciális munkavállalók számára vonzó képet mutassanak magukról. Ennek alapja, hogy feltárják saját értékeiket, megfogalmazzák, miben is jobbak másoknál (EVP), és ennek alapján alakítsák ki üzeneteiket.

A munkáltatói márkaépítés nem öncélú játék. Számos kutatás bizonyítja, hogy munkahelyválasztáskor fontos szempont a cég, mint munkáltató megítélése.

Egy alapos, őszinte feltáró kutatás hosszú, drága, és gyakran fájdalmas folyamat. Olyan dolgok kerülhetnek a felszínre, amiről a vezetők nem szívesen hallanának, kommunikációjuk pedig fel sem merülhet. Sok cégnél úgy gondolják, egyszerűbb és hatékonyabb, ha nem is annyira mélyről jövő, inkább mutatós, hatásos üzenetekkel bombázzák a külvilágot. Ezek a kampányok nagyjából anniyra őszinték, mint egy mosóporreklám, Aki mégis beveszi, azt keserű csalódás éri, amikor szembesül az igazi (nem az idealizált) vállalattal.

 

Korlátozott lehetőségek a munkáltatói márka alakítására

A munkáltatói márka alapvetően két módon változtatható meg. Az egyik, a cégen belüli folyamatok, a cégkultúra átalakítása – bonyolult és lassú folyamat. A másik, a cégről kialakított (külső) kép átalakítása. Itt a saját média (webhely, blog, videó stb.) mellett a közösségi média, illetve a PR (sajtómegjelenések) jöhetnek szóba. A gond az, hogy ezek a csatornák messze nem annyira hitelesek, mint a kommentekben, fórumokon megjelenő vélemények, a cégről terjedő informális vélemények.

 

Munkáltatói márka helyett munkavállalói márka (employee branding)

Természetesen vannak cégek, ahol kitűnőek a munkakörülmények, fantasztikus a légkör, vonzó a fizetés és a dolgozók minden támogatást megkapnak a fejlődésükhöz. (A munkahely ráadásul zöld, valamit gyerek- és kutyabarát.) Igen, vannak ilyen helyek, de lássuk be, hogy a cégek többsége nem ilyen és 2 babzsák, egy csocsóasztal nem is varázsolja ilyenné.

A legtöbb munkahely ugyan nem tökéletes, de vannak olyan értékei, melyeket érdemes kifelé is kommunikálni. Erre azok a legalkalmasabbak, akik jól ismerik a céget: az ott dolgozók, az ügyfelek/vevők, a beszállítók, az üzleti partnerek. (Nem, tényleg nem vagyok UFO, ezek a módszerek a nálunk fejlettebb országokban már évek óta működnek.) Ezek azok az emberek, akik saját tapasztalatból tudják, hogy működik a cég, mi történik a kirakat mögött. Ők azok, akiknek mondanivalója van a cégről, az iparágról, saját munkájáról. Többségük talán nem akarja, nem tudja véleményét szélesebb körben terjeszteni, de mindenhol vannak olyan munkatársak, akik alkalmasak a véleményvezér, vállalati influencer szerepre.

 

Fiatal munkatársak mobilon és laptopon közösségi médián osztanak meg tartalmakat

Employee branding belső nanoinfluencerekkel és márkanagykövetekkel

A 2010-es évek egyik legsikeresebb taktikája az employee advocacy vagyis a dolgozók (belső nanoinfluencerek) közösségi hálózatainak bevonása a céges tartalmak terjesztésébe. Az advocacy 2.0 modell lényege a fokozatos elmozdulás az egyszerű megosztástól a belső influencer (márkanagykövet) felé. Miközben sok szervezet nincs felkészülve rá, hogy végigmenjen ezen az úton, a potenciális márkanagykövetek azonosításával, képzésével, támogatásával mégis beléphet a munkatársakon keresztüli márkaépítés, az employee branding.

 

4 statisztika, az employee advocacy mellett

A legfontosabb a hitelesség

Hagyományosan a cégvezetés kiválasztott tagjai jogosultak a nyilvános szereplésre, vagyis arra, hogy beszéljenek a cég dolgairól. Vannak, aki jók ebben a szerepkörben és vannak, akik kevésbé. Egy biztos: az emberek (a külső közönség) számára a cégvezetők nem számítanak hiteles kommunikátornak. Sokkal jobban hallgatnak a vállalati szakemberekre, szakértőkre. Ha egy cég, vállalat szakértői erős, pozitív képet tudnak kialakítani magukról, az a vállalat megítélését is formálja. Erősebben, hitelesebben, mint a légből kapott „employer branding üzenetek”.

 

Kiből lesz márkanagykövet?

Márkanagykövetnek lenni nem olyan feladat, amit utasításba lehet a adni. Munkánk során sok olyan, egyébként kitűnő szakemberre találkozunk, akiből (valószínűleg) soha nem lesz márkanagykövet. Fontos, hogy az illetőnek mások számára is használható tudsa legyen, ne szemellenzőn keresztül lássa a saját területét és érezzen belső késztetést arra, hogy másokkal is megossza gondolatait.

A márkanagykövet nem hivatalos szóvivő. Nem arról fog beszélni, amit a szájába adnak. (Ilyen próbálkozásokkal hamar el is lehet venni a kedvét a megszólalásoktól.) Legalább ilyen rosszul sülhet el, amikor szabályzatokkal, tiltással korlátozni próbálják, miről beszélhet és miről nem. Az egyetlen járható út a támogatás (tartalmakkal, módszerekkel), a visszacsatolás (a sikerek elismerése, a felmerülő problémák közös elemzése).

 

Erős employer brand márkanagykövetek segítségével

A márkanagyköveteknél senki sem ismerheti jobban a céget. Ők a kívülállók számára a „hozzánk hasonlók” kategóriájába, vagyis a leghitelesebbek közé kerülnek. Posztjaikat szívesen osztják tovább, azokra gyakran hivatkoznak. Ezeken a posztokon keresztül egy olyan kép alakul ki a cégről, ami segít az álláskeresőknek a döntésben. Ha a cégek  a „hagyományos” munkáltatói / munkahelyi márkaépítésre fordított erőforrásaik csak negyedét is a márkanagykövetek támogatására, employee branding építésére fordítják, jelentős eredményeket érhetnek el!

LinkedIn tippek 2020-ra

Darts nyilak asztalon

A LinkedIn hazai felhasználóinak száma nemrég meghaladta az 1 milliót. Örülünk az évek óta tartó, az utóbbi 3 évben kissé meglóduló növekedésnek, ugyanakkor a platformot naponta használva úgy látjuk, hogy a legtöbben messze nem használják ki a professzionális közösségi hálózatban rejlő lehetőségeket. Ebben az írásban leginkább azokhoz szólok, akiknek van már LinkedIn fiókja / profilja, rendelkeznek 150- 300 kapcsolattal és szeretnék jobban kihasználni a LinkedInben rejlő üzleti lehetőségeket. Jöjjenek a LinkedIn tippek 2020-ra.

 

 

LinkedIn Profil

LinkedIn képernyőfotó: személyes profil

 

Az elmúlt 2-3 évben sok mindenben megváltozott a LinkedIn, de a profil fontossága nem csökkent. A jól átgondolt profil minden további linkedines tevékenység alapja. A profilkészítés teljes folyamatának bemutatás helyett álljon itt néhány kiemelt részlet:

 

  • Vizuálisak vagyunk. Egy profilt megnyitva, a keresési eredményeket átnézve a a profilkép ragadja meg elsőre a figyelmünket. A jó, hiteles, megnyerő (reális) profilkép fél siker. A profilkép nem örök. Ahogy változunk, úgy kell cserélni a profilképet is!
  • Nagyon kevés ember tesz ki háttérképet, vagyis ha te kiteszel, máris jobb leszel náluk. Legyen a kép egyedi, kifejező, ami nyomot hagy az emberekben. Feltétlenül ellenőrizd, hogy a háttérkép jól mutat-e mobilon is!
  • Címsor (rövid szöveg a kép alatt) A címsorba nem a beosztásodat és a munkahelyed nevét kell beírnod. Ez a 120 karakter (használd ki!) arra való, hogy elmondd, ki vagy, miben különbözöl a LinkedIn többi 500 millió felhasználójától.
  • About (korábban Summary): a profil egyik legfontosabb része – nem szabad kihagyni! A korábbi 2000-es karakterkorlátot nemrég 2600-ra bővítették. Élj a lehetőséggel, írj részletes, informatív bemutatkozó szöveget arról a témáról, amit a világon te isemrsz alegjobban: saját magadról. Ez a hely az, ahol el kell mondanod, mik az előnyeid, mit tudsz jobban másoknál, miért éri meg felvenni a kapcsolatot veled.
    Ha fontos számodra, hogy könnyen elérjenek téged, itt is megadhatod telefonszámod és email címed.
  • Munkatapasztalat (experience): kösd össze jelenlegi és korábbi munkahelyeidet a cégek LinkedIn oldalával!
    Az alapadatokon túl írd meg, mit csináltál ott, milyen eredményeket értél el.

LinkedIn kapcsolatépítési tippek

LinkedIn képernyőfotó: ismerősjavaslatok

 

  • Ne hallgass a LinkedIn hivatalos tanácsaira (“csak ismerősöket vegyél fel hálózatodba”), folyamatosan fejleszd kapcsolatrendszered!
  • Határozd meg pontosan kiket szeretnél hálózatodban látni (szakértelem, munkakör, iparág, cég), keresd meg és hívd meg őket  LinkedIn hálózatodba.
  • Minden kapcsolatfelvételhez (connection request) írj személyre szabott levele
  • Figyeld a kiküldött levelek és a visszaigazolt kapcsolatok arányát!

 

Tartalom és kommunikáció a LinkedInen

LinkedIn képernyőfotó: megosztott LinkedIn poszt

 

  • Hiába a jó profil, ha nem szólalsz meg soha, nem fognak észrevenni. Írj legalább heti 2-3 alkalommal állapotfrissítést.
  • Ne arról írj ami téged érdekel, hanem ami a közönségedet (ügyfeleidet, vevőidet, partnereidet) foglalkoztatja.
  • A poszt írásához 1300 karakter áll a rendelkezésedre. Használd ki! A LinkedIn alapból csak az első 3 sort jeleníti meg, a további szövegért a “…see more” (tovább) linkre kell kattintani. Ezt a kattintást egy további megtekintésnek veszi a LinkedIn.
  • A LinkedIn “büntet” a kifelé mutató linkekért (rosszabbul terjeszti a posztodat). Tedd a linkeket a kommentbe, vagy szúrd be utólag, néhány perccel a publikálás után!
  • Sokkal többen megnézik a posztot, ha van benne kép. Válassz tartalmadhoz mindig egy erős, figyelemfelkeltő képet! 
  • Tölts fel egyszerre 5-nél több képet! A LinkedIn csak 5 képet jelenít meg, a többi megnyitásához kattintani kell. A LinkedIn algoritmusa “díjazza” a plusz kattintást.
  • A YouTube videókat – más külső linkhez hasonlóan – nem “szereti” a LinkedIn. Tölts fel inkább eredeti (natív) videókat a számítógépedről.
  • Újdonság, hogy a posztokhoz dokumentumot (pdf, .doc, .ppt stb). is feltölthetsz. Még csak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel, így ezzel kitűnhetsz a tömegből.
  • A posztodhoz adott címkék (#hashtag) segítenek az érdeklődőknek tájékozódni annak témájáról. A jól megválasztott címkével hasonló tematikájú tartalmakhoz kötöd a posztodat, így könnyíted a megtalálásukat, a LinkedIn algoritmusainak pedig a terjesztést. Legfeljebb 3 címkét használj csak egy poszthoz!
  • Az említés (@név) használatával összekötheted posztodat ismerőseiddel, hivatkozott emberekkel. Vigyázz, soha ne használd ezt a lehetőséget öncélúan! Ne használj háromnál több említést egy posztban, a túl sok név zavarhatja olvasóidat.

Fontos LinkedIn profilbeállítások – tippek saját profilod megvédésére

LinkedIn képernyőfotó: profilbeállítás

 

A legtöbben ritkán jutnak el a Me főmenü Settings & Privacy  menüpontjába, pedig fontos dolgokra lehet itt akadni:

 

  • Email cím: a legtöbben privát email címükkel (gmail, freemail, hotmail stb) regisztrálnak a LinkedInre. Ebben az esetben a “contact info” szekcióban is ez az email cím jelenik meg, ami nem profi megoldás. Problémát okozhat azonban az is,, ha céges email címmel regisztrálsz. Gyakran előfordul, hogy valaki munkahelyet vált és későn eszmél rá: a régi munkahelyi email címe már nem él, így nem fér hozzá LinkedIn profiljához. Ráadásul, ha  készítesz is egy új profilt, a “fantom” profil továbbra is ott kísért… A https://www.linkedin.com/psettings/email felületen több email címet is hozzárendelhetsz profilodhoz, majd egyetlen kattintással kiválaszthatod / megváltoztathatod, melyik legyen az elsődleges (primary) profil. Ez később bármikor megváltoztatható.
  • Telefonszám megadása: https://www.linkedin.com/psettings/email
    Ha valamiért nem tudsz belépni a jelszavaddal, ha  korábban megadtad, a telefonszámod lesz a segítség.
  • Kétlépcsős azonosítás: ma már nem elég jelszóval védeni  a profilodat. A kétlépcsős azonosítás lényege, hogy a LinkedIn egy második azonosítást (például a mobilszámodra küldött kódot) kér a korábban nem azonosított eszközről való belépéskor. Ha tehát valaki megszerezte, vagy kitalálta a jelszavadat és próbál belépni a LinkedIn fiókodba elakad, mert (remélhetően) a mobilodra kapott kódhoz nem fér hozzá. Te viszont a kód birtokában, plusz egy lépéssel egy idegen gépen (ismerős, ügyfél stb.) is be tudsz lépni. 

Ebben a posztban csak néhány fontos témát emeltem ki. Ha mélyebb tudásra vágysz, jelentkezz valamelyik tréningünkre, ahol felkészültségednek és érdeklődési körödnek megfelelő képzést kapsz. Addig is csatlakozz L!nkedIn tippek csoportunkhoz, ahol hasznos tanácsokat osztunk meg.

Digitális marketingtrendek 2020

2020-t ír egy ablakra egy férfikéz

Idei első posztunk –  hagyományinkhoz híven – újra az előttünk álló év trendjeit mutatja be. 

A következőkben bemutatom, mi várható a digitális marketing területén 2020-ban, és elemzem tavalyi előrejelzéseim teljesülését is.

 

  1. elején egy 4 pontból álló előrejelzést fogalmaztam meg. A következő bekezdésekből megtudhatod, hogy ezek mennyire váltak be.

 

A 2019-es digitális marketing-előrejelzések értékelése

1. A “Stories” (történetek) előretörése a közösségi médiás csatornákon

A stories forma népszerűsége 2019-ben is tovább nőtt Magyarországon is egyre többen nézegetik ezt a tartalomfajtát: a felhasználók mindössze 25%-a nem kukkantott még bele egyetlen storiesba sem.

Stories forma használata világszinten grafikusan ábrázolva

 

A stories felhasználók száma is egyre növekszik: világszinten 500-500 millióan használják az Instagramon és a Facebookon, míg a Snapchaten majdnem 200 millióan.  Világszinten a céges oldalak által futtatott hirdetések 34%-a már stories tartalmat támogatott.

A formátum népszerűségét mutatja, hogy a  Facebook 2019-ben is vezetett be újításokat ezen a területen. Megjelent ez a tartalomfajta az eseményekben, az Instagramon pedig a Group Stories funkció és a hírdetéssel támogatott vásárlás lehetősége indult el.

 

2. A Google My Business / Cégem használata megjelenik azoknál a cégeknél, ahol fontos a SEO

Ennek a trendnek az elemzésére a Google Trends keresését hívtam segítségemre. Látható, hogy ha kis mértékben is, de folyamatosan emelkedik ezen téma iránti keresések száma, mely alapján feltételezhető, hogy egyre több cég használja ezt a csatornát online marketingjében.

Google Trends képernyőfotó: Google My Business és kapcsolódó keresésekre Magyarországon 2017-2019

 

3. Jönnek a B2B influencerek

A viszonylag kicsi magyar piacon is lehet már kimondottan B2B területre véleményvezéreket találni. Két influencer ügynökségnek is van ilyen szakemberekből álló adatbázisa. Nagy IT cégek részéről pedig 2019-ben már megjelentek igények ilyen szakemberekkel való közös marketingmunkára is. Ez az igény várhatóan 2020-ban is megmarad és tovább növekszik.

 

4. A social advocacy (céges márkanagyköveti program) felkerül a marketingesek térképére

A social advocacy, vagy ahogy sok cégnél nevezik a belső márkanagyköveti program indítására egyre több multinál jelentkezik igény. Sok cég indított 2019-ben ilyen programot, vagy elkezdte az előkészületeket ilyen program indításához 2020-ban. Büszkék vagyunk rá, hogy Magyarországon elsőként a ContentPlus nyújt ilyen program indításához támogatást, mely stratégiakészítéstől, a megfelelő munkatársak megtalálásán és ezt támogató applikáció biztosításán keresztül a tartalommenedzseri munkák elvégzésének a biztosítását is magában foglalja. Ha mélyebben is  érdekel a téma, olvasd el blogbejegyzéseinket, vagy csatlakozz LinkedIn csoportunkhoz.

 

Fiatal munkatársak mobilon és laptopon közösségi médián osztanak meg tartalmakat

 

Összegzésként elmondható, hogy a megjósolt 4 trendből mind megvalósult 2019-ben, vagyis elég jól sikerült eltalálni a hazai trendeket. Ezért is próbálkozom most újra az előrejelzéssel.

 

2020-as digitális marketingtrendek

1. A “niche” közösségi oldalak szerepe növekszik a marketingben

A Facebook körüli botrányok egyre több embert űznek el erről a platformról. Kialakultak olyan közösségi oldalak is közben, amiket bizonyos felhasználói rétegek előszeretettel használnak. Ilyen például a LinkedIn, amit az üzleti elit, vagy a Snapchat, Tik Tok, amit a 25 év alatti generáció, a Pinterest, amit a divat, belsőépítészet iránt fogékony nők, vagy a Tinder, amit a párkeresők használnak. A közösséghez való tartozás, és a Facebookban megrendült felhasználói bizalom miatt növekszik ezeknek a kisebb közösségi platformoknak a tagsága Magyarországon is. 

Grafikus ábrázolása a top 6 közösségi médiás platformnak

 

Ezért, és a Facebook növekvő hirdetési költségei miatt is ismeri fel egyre több cég ezeket a szűkebb, de jobban körülhatárolt  közönségnek szóló “réteg” közösségi oldalakat, ahol érdemes megjelenni, ha a cég potenciális célcsoportja megtalálható az adott platformon. Emiatt a növekvő felhasználószám miatt (mely beleillik a nemzetközi trendekbe is) várható, hogy egyre több hirdetési és egyéb céges oldalakat érintő funkció jelenik meg ezeken a platformokon. A közösségi médiatulajdonosok ezekkel a fejlesztésekkel is szeretnék a céges jelenlétet öszönözni.

 

Hogyan gondolkodj?

Válassz ki egy-két olyan olyan platformot, ahol ideális vevőid megtalálhatók, legyél más, mint konkuranciád, tegyél szert versenyelőnyre azáltal, hogy ne csak a nagy közösségi oldalakon kommunikálsz, ahol konkurenciád is megtalálható. 

 

2. Tartalommarketingben téma alapú szakértői szerep kialakításával lehet versenyelőnyre szert tenni

Magyarországon pár évvel ezelőtt élhettük át a tartalommarketing nagy felfutását, aminek egyik fontos eszköze a blog. Akkor sok cég, márka indított saját weboldalán vagy tartalomközpontjában (content hub) blogot, online magazint. Egy- egy témában egyre nagyobb a verseny a keresőkben, így  már nem lehet egyszerű, rövid tartalmakkal első oldalra kerülni. A Facebook mint a tartalomterjesztés egyik fontos csatornája 2018 óta harcol a kattintásvadász tartalmakkal, ami a gyenge minőségű tartalmak visszaszorítását jelenti ezen a csatornán is. Magyarországon is elérjük szép lassan a tartalomsokkot, vagyis azt, hogy miközben a tartalmi kínálat egyre nő, a tartalmak iránti igény változatlan.  Mindennek az a következménye, hogy egyre többe kerül egy-egy tartalom eljuttatása célcsoportunkhoz. Egyre inkább olyan tartalmakkal lehet csak eredményeket elérni, melyek egy-egy témát alaposan körbejárnak.

 

Hogyan gondolkodj?

Alaposan járj körbe egy-egy témát cikkeidben, végiggondolva milyen résztémák érdeklik ügyfélkaraktereidet. Ezt az erős “pillér tartalmat” utána rövidebb klasztertartalmakkal támogathatod, amikből a linkeled hosszabb cikked. Ezt a linkelést a pillér tartalmadból is biztosítanod kell a klasztertartalmaid felé. Ezt a módzsert a Hubspot fejlesztette ki két éve. Az amerikai piacon már csak ezzel a technikával lehet igazán eredményeket elérni.

Pillar és klasztertaralmak közötti linkeltségi viszony

 

3. A tartalomterjesztésben az egyén fontosságát egyre több cég ismeri fel

A korábban már említett tartalom-túlkínálat miatt egyre nehezebb lesz keresőkből forgalmat terelni a weboldalakra. A találati oldalak elejére, az első 3-4 fontos helyre csak azok a cégek tudnak felkerülni, akiknek erős a márkájuk, magas a szakértői szerepük, kellő mennyiségű és minőségű tartalmat tudnak előállítani. A keresőoptimalizálás, tehát egyre kevésbé hoz mindenki számára eredményeket. A közösségi médián történő tartalomterjesztés is egyre több erőforrást igényel majd a cégektől. A Facebookon a céges oldalak organikus elérése folyamatosan csökken, a közösségi oldalak hirdetési árai folyamatosan nőnek. Az email, mint tartalomterjesztési forma hatékonysága is lassan csökken a nagyobb verseny miatt. Milyen eszköz marad a tartalomterjesztésre? Az egyén, aki lehet munkatársad, egy-egy influencer, vagy a vásárlód. Az emberek vásárlói döntéseknél embertársaikban bíznak, egyre kevésébé a cégekben. Az Edelman Trust Barometer kutatása szerint az emberek márkákba, cégekbe, hirdetésekbe vetett bizalma már 10 éve folyamatosan csökken. A bizalom egyedül ismerőseink felé maradt meg. Ezt kell kihasználni a tartalomterjesztési stratégiádban.

 

Hogyan gondolkodj?

Vond be vásárlóidat a vásárlói út különböző pontjain a tartalomterjesztésbe! Kérj tőlük referenciát, ösztönözd, hogy véleményt írjanak márkádról, sarkald olyan posztok írására őket, ahol elmondhatják érzéseiket, véleményeiket, buzdítsd őket tartalmaid továbbosztására. Lojális vásárlóid rengeteget segíthetnek a tartalomterjesztésben. Ugyanez igaz saját munkatársaidra is, céges márkanagyköveti program indításával hatékonyan növelheted a közösségi oldalakon tartalmaid terjesztését, ugyanúgy ahogy inluencerek bevonásával is. UGC, social advocacy és influencer marketing, mindhárom kiváló eszköz lehet a tartalomterjesztésben.

 

4. A komplex analítikai eszközök (mint például a Google Data Studio) használata egyre nő – amivel versenyelőnyre lehet szert tenni

Magyarországon a cégek legnagyobb hányada a Google Analyticset használja digitális analítikájához (Az elterjdtséghez vélhetően a program ingyenessége is hozzájárul). Ez a program ugyanakkor csak egy – igaz fontos – csatorna eredményességét méri: a weboldaladét.  Ez ma már kevés, hisz ha valaki sikeres akar lenni az online térben, rengeteg egyéb csatornát is használnia kell. A SEO mérésére ott a Search Console, melynek ismertsége már sokkal kisebb, pedig az is egy ingyenes program. Fontosak a közösségi, PPC csatornáid teljesítményei is, melyet külön-külön tudsz csak elemzeni. Sok cég használ marketingautomatizációs vagy hírlevélküldő programot, CRM szoftvert. Ezeknek az analítikáját mind külön-külön kell követni. Azok a cégek, melyek megoldják az adataik egy központi helyen történő gyűjtését és elemzését, sokkal átfogóbb, holisztikusabb képet kapnak marketingkommunikációs csatornáik teljesítményéről. Könnyebben tudnak következtetéseket levonni, gyorsabban reagálnak ha valamelyik csatorna nem megfelelően teljesít. 

 

 Hogyan gondolkodj? 

Kösd össze különböző kommunikációs csatornád analítikáját a Google Data Studio segítségével. Elemezd egy központi helyen ezeknek a csatornáknak az eredményességét. A Google Data Studióval közel kétszáz összekapcsolási lehetőségből választhatsz. Lehetőséged van így például egy grafikonon megjeleníteni a vásárlói út különböző szakaszaiban a leadgenerálási képességed. 

 

Összegzés

Négy főbb digitális marketingtrendet gyűjtöttem össze ebben a posztban. Úgy gondolom, ha tartalomalapú marketinged 2020-ban ezeknek az eszközöknek, taktikáknak használatával bővíted, versenyelőnyre tehetsz szert konkurenciádhoz képest: költséget takarítasz meg cégednek és növelheted marketinged, leadszerzésed hatékonyságát.

Garantálható-e a siker?

Laptopon grafikonok látszódnak

Elvárható egy sebészorvostól, hogy sikergaranciát vállaljon egy műtétért??
Biztosítékot kérhetünk a szállodától arra, hogy napsütés lesz egész nyaralásunk alatt?
Garantálható-e előre egy bor évjáratának a minősége?
Biztosra vehető, hogy ez a poszt a ContentPlus blog legolvasottabb írása lesz?

A válasz minden esetben egyértelmű NEM. Érthetetlen, hogy akkor miért várják el egyes cégek, hogy a marketingügynökségek garanciát vállaljanak, például előre meghatározott ROI-t, vagy megfelelő értékek (letöltések, követők száma, új leadek) elérését garantálják?

 

Kiszámíthatóság és a napi valóság

A ROI (return of investment – a befeketetések megtérülése) szép, egyértelmű mérőszám, csak éppen a marketingkommunikáció – különösen a tartalomalapú marketing esetében nehezen alkalmazható. A marketingkommunikáció sikere más területektől is függ, hatása a leggyakrabban időben is eltolva jelentkezik.

A biztosan kiszámítható ROI annak a hagyományos (racionális) közgazdaságtannak a terméke, ami szerint ha 100 forint befektetés 200 forintot jövedelmez, akkor 200 forintból biztosan 400 forintunk lesz. Sajnos ilyen példák csak a tankönyvekben léteznek, a való világ nem így működik. A korábban jól működő módszerek csődöt mondanak, a tegnap még sikeres cégek tönkremennek, korábban nem létező iparágak születnek, a részvényárak hol szárnyalnak, hol zuhannak. Ebben az üzleti környezetben miért éppen a marketing sikerességét lehetne garantálni?

Sok  megbízó top 10-es  SEO helyezést, vagy megadott számú új leadet szeretne, de előfordul olyan is, hogy egy cég előre megadott árbevétel-növekedésre szeretne garanciát kapni. Egy kívülálló számára bizonyára logikusnak is hangzik, hogy a megbízó, aki fizet az ügynökségnek biztos akar lenni benne, hogy megfelelő értéket kap a pénzéért. Sajnos azonban a már említett racionális gazdaságtan itt sem működik. Az ügynökségen kívül túl sok tényező befolyásolja az eredményeket. A külső marketingeseknek nincs semmilyen ráhatása a cég által kínált termékek árazására, a technikai- és marketing infrastruktúrára, a márka piaci pozíciójára, az alkalmazottak összetételére, a cégvezetés stratégiai döntéseire. Nem túl sok az ismeretlen az egyenletben? 

 

Ügynökségi garanciavállalás, mint értékesítési trükk

A  garancia természetes egy porszívó, vagy egy mobiltelefon esetében. Bonyolult készülék, amiben előfordulhatnak valamilyen rejtett, csak a használat során jelentkező hibák. Nem ad viszont senki garanciát egy étkészletre, egy könyvre, vagy egy zsák kutyatápra. 

Sajátos képződmény az oktatási anyagokra, vagy a tréningekre vonatkozó pénzvisszafizetési garancia. (Ezt – tudtommal – idehaza Wolf Gábor honosította meg.) Ez valóban nem sikergarancia, hanem értékesítési trükk. A vevő úgy érzi, hogy csökken a kockázata, ezért könnyebben megveszi az egyébként is mérsékelt áron kínált “infoterméket”, vagy konferenciajegyet. Nem hinném, hogy egy-két örök elégedetlenen kívül bárki élne garanciális jogaival.

Egészen más megfontolás áll amögött, amikor egy marketingügynökség garantált eredményeket, sikergaranciát ígér. Ahogy ezt korábban leírtam, ilyen vállalást tenni könnyelműség, hiszen az ígért  eredményhez eléréréséhez szükséges feltételek jelentős részére a marketingesnek nincs befolyása. Azok a marketinges vállalkozók, akik garantált eredményeket ígérnek legtöbbször csak egy olyan piacra szeretnének bekerülni, ahova eddigi munkáik, eredményeik, tapasztalatuk alapján nincsenek kvalifikálva. Ők azok, akik különböző trükközésekkel, manipulációkkal átmenetileg képesek ugyan valamilyen látványos mutatókat (SEO helyezés, követőszám) elérni, de ezek soha nem tartósak és semmiféle korrelációt nem mutatnak a cég eredményeivel.

A garantált eredményeket követelő, sikerdíjas szerződéshez ragaszkodó megbízó végső soron becsapja önmagát, mivel egy vele partnerként, közös célokért dolgozó ügynökség helyett egy kizárólag a kitűzött eredményekre hajtó alvállalkozót kap.

 

Garancia helyett bizalom

Felelőtlen ígéretek kicsikarása helyett érdemes alaposabban megvizsgálni a kiválasztandó marketingügynökség hátterét:

  • Van-e tapasztalatuk az adott iparágban? 
  • Ismerős-e számukra a megcélzott közönség?
  • Vannak-e élő referenciáik? (Nem cégnevek, hanem telefonszámok. Olyan döntéshozók nevei, akiket fel lehet hívni.)
  • Van-e a birtokukban speciális tudás, módszertan, eszköz?
  • Önálló koncepció: jut-e az eszükbe valami a feladat hallatán? (Nem részletes, kidolgozott stratégiáról, van szó, hiszen az már a közös projekt része.)
  • Közös nevező. (Nem, nem “kémia”!) El tudja-e képzelni a tartós, szoros együttműködést az ügynökség munkatársával?

 

Egy cég nem néhány hétre szerződtet egy ügynökséget. A cél közös, ha a cég rendszeresen méri saját marketingjének eredményességét, hamarosan láthatóvá válik az együttműködés eredménye. Ha az elmozdulás megfelel az előzetes várakozásnak, ha az eredmények megerősítik az előzetes várakozásokat, akkor érdemes folytatni az együttműködést. Arra viszont, hogy az együttműködés egy év múlva is ilyen sikeres lesz-e, senki sem tud garanciát vállalni.

Minden, amit tudnod kell a marketingautomatizációról

Automatizációs gombot nyom egy öltönyös úr

Az online marketing sokszor igényel makacsul ismétlődő munkát a marketingesektől. Van aki ezt jobban bírja van aki kevésbé. Az viszont mindenkire igaz, hogy munkaideje véges, és szeretné azt minél jobban kihasználni. Ebben pedig óriási segítség lehet a marketingautomatizálás, ami nem csak az unalmasabb operatív munkákat válthatja ki, hanem a kiépülő big data adatbázisok és a mesterséges intelligencia felhasználásával releváns javaslatokat is tehet, így jobb eredményeket érhet el általa a céged. Nem mellékesen segítségével munkerő és ezáltal költség takarítható meg. Nyilván egy marketingautomatizációs szoftver bevezetése előtt érdemes megtérülés-számítást végezni, hogy  kiderüljön a költségráfordítás (szoftver bekerülése) és a kültségmegtakarítás, leadszerzési hatékonyságjavulás milyen mértékű: megtérül-e körülbelül egy év alatt a szoftver.

 

Mi a marketingautomatizálás?

Marketingautomatizálás azt a technológiát (szoftvert) jelenti, amivel marketingfolyamatokat, többcsatornás kampányokat lehet automatikusan menedzselni .

A marketingautomatizáció segítségével a cégek automatizált üzeneteket juttathatnak el célcsoportjuknak különböző csatornákon (közösségi média, weboldal, hirdetési csatornák, email, sms) keresztül, ezáltal nagyobb forgalmat realizálhatnak, nőhet hatékonyságuk, elkerülhetők az emberi tévedésekből adódó hibák.

A marketingautomatizálás segít a leadmenedzsmentben, a leadek megszerzésében azok fejlesztésében, megdolgozásában (nurturing) és a leadek minél pontosabb azonosításában.  (Ez a lead scoring segítségével történik, ami megmutatja, hogy az adott lead a vásárlói út mely szakaszában jár) a marketing hatékonyságának (ROI) minél pontosabb mérésében.

A marketingautomatizációs szoftverek lehetővé teszik az értékesítési és marketing szervezetek smarketing jellegű közös munkáját, mellyel szorosabb együttműködés alakulhat ki a két részleg között: 

– Ilyen program meglétekor közösek a célok, egymás céljai mindenki számára ismerősek, a juttatások is ezen alapulnak. 

– A marketingautomatizálás elősegíti a két részleg közötti folyamatos kommunikációt.

– Az elérendő sales kvóták alapján kerülnek kialakításra a marketingcélok.

– Egy ilyen program segít abban is, hogy ugyanazt a nyelvet beszélje a sales és a marketing: tudják melyik lead gondozása kinek a felelőssége. 

 

Leadmenedszment, a marketingautomatizálás lelke

Ahhoz hogy sikeres legyen a marketingautomatizációs programod, marketingesként ismerned kell a cég vevőkaraktereit (buyer persona), azok vásárlói útjait.

A kereskedelmi szervezetnek meg kell határoznia mit tekint marketing qualified leadnek (MQL),  mit sales qualified leadnek (SQL), értenie kell, hol van a határ a kétfajta lead között.

Konszenzus kell, arról is, hogy a lead scoring hogyan történjen: hogyan pontozzátok a leadeket. A pontozás két szempont szerint történhet: profil- (beazonosított lead mennyire vonzó) és viselkedésalapon (érzékeli-e a lehetséges vevő, hogy milyen igényt elégít ki, milyen problémát old meg a terméketek).

Leadtervezés során meg kell határozzátok mennyi leadre van szükségetek a különböző szinteken, az értékesítés melyik szintű leadet kezeli: mit tekintetek még marketing qualified leadnek, mit nem. Meg kell határoznotok, hogy a forgalmi cél eléréséhez hány vevőre van szüksége a szervezetnek (ehhez tudnotok kell egy vevő átlagos éves rendelési értékét).

Tudnotok kell, hogy egy vásárolni akaró lead hány százalékából lesz vevő: mennyi ilyen leadre van szükségetek.

Ugyanezt a leadszámot meg kell határozzátok a különböző szintekre is, amihez tudnotok kell mekkora a szintek közötti konverzió.

Legvégül ki kell számoljátok, hogy az elérendő leadek és az értékesítők számának függvényében hányszor kell felvenni a kapcsolatot egy leaddel egy értékesítőnek, hogy a hatékonyság megmaradjon az értékesítési szervezeten belül.

Célszerű a két részleg közötti megállapodást egy tervben is összefoglalni SLA dokumentum (service level agreement) keretében, amiben pontosan leírjátok, hogy mennyi lead kell a különböző szinteken egy bizonyos időtávon (pld. havonta).

A marketingnek a lead nurturing eszközeivel aktivitásra kell bírnia a beazonosított leadeket, mely tartalmak hozzájuk történő eljuttatásával, edukációval történhet. A cél a leadek vásárlási döntés felé terelése.

Legvégül mérni kell az eredményeket: a célok teljesülésével a meghatározott KPI-ok mentén.

 

Marketingautomatizálás: a lead menedzsment ciklikus 7 lépése grafikusan bemutatva

 

A hazai marketingautomatizációs piac

A magyar marketingautomatizációs piacon 2019 júliusban 36 platformot használt közel 300 cég a Datanyze cég felmérése alapján. Ez elég alacsony szám, ha megnézzük a lengyel piac nagyságát (közel 1500 licensszel), mely 5,3-szeres piacméret egy inkább 4-szer nagyobb piacon, vagy Ausztria fejlettségét, ahol közel ugyanakkora lakosságra 2-szer több cég használ marketingautomatizációs programot. Feltételezhető tehát, hogy a piac az elkövetkező időszakban erőteljesen fog fejlődni, így aki versenyelőnyre akar szert tenni, annak célszerű ilyen program bevezetését a közeljövőben megfontolnia.

A top 10 marketingautomatizációs szoftver piacrészesedése Magyarországon 2019 nyarán

A magyarországi piac 5 legnagyobb szereplője júliusban a HubSpot, az Oracle, az ActiveCampaign, az Adobe és a Sales Manago voltak. Ez a három szereplő a piac közel felét uralja. 

 

Mi automatizálható? Milyen eszközöket használj?

Az alábbiakban összeszedtem azokat a funkciókat, mely egy-egy marketingautomatizációs programban általában rendelkezésre áll. Természetesen minden program más és más funkcióval rendelkezik, így egy ilyen szovtver bevezetését alapos igényfelmérésnek kell megelőznie, aminek ismeretében történhet meg a technológia kiválasztása. Minden funkcióhoz egy-két lehetséges alternatív szoftvert is felsorolok kisebb költségvetésű cégeknek. Ezek a programok kiválthatják az adott funkciót, akkor is ha a marketingautomatizációs program esetleg nem tudja azt. Bár ilyenkor fontos, hogy az adott program a marketingautomatizációs programmal is összeköthető legyen közvetlen API-n keresztül, vagy például Zapier alkalmazás segítségével.

Az sem mellékes szempont, hogy ezek a marketingautomtizációs platformok nagyon erős analítikával rendelkeznek, melyek nagyban támogathatják a menedzsment döntéseket. Használatukkal vásárlói utak elemezhetők, modellezhetők, vásárlói viselkedéseket lehet megfigyelni, mesterséges intelligencia támogatásukkal javaslatokat kaphatsz konverziót segítő marketinges aktivitásokra, vevőszegmentálásra, támogatják az A/B tesztelést. 

 

E-mail marketing

Ezen programok egyik legrégebbi funkciója az e-mailek küldése. A levelek perszonalizálhatóak, bizonyos feltételek teljesülésekor (például linkkattintás, árazási oldal meglátogatása, bizonyos lead score elérése) automatikusan kiküldésre kerülnek. 

Lehet hírleveleket, akciós leveleket, kuponkódokat, köszöntőket így kiküldeni adatbázisunknak, vagy annak egy szegmensének.

Az automatizmusokat előre fel kell építeni, mellyel a leadek gondozását (lead nurturing) támogatjuk.

Még nem “igazi” marketingautomatizációs szoftver a Malchimp, vagy a magyar SalesAutopilot, de segítségükkel többféle automatizmus kezelhető, ráadásul nemcsak e-mailek kiküldésére alkalmasak, hanem rengeteg egyéb funkcióval is rendelkeznek.  

 

Leadgenerálás weboldalon

A marketingautomatizációs programok segítségével landing oldalakat lehet készíteni, mely oldalak akár szegmensenként perszonalizálhatók, s azok alapján, hogy hol tart a látogató a vásárlói útban, mekkora a lead scoring értéke más más landing oldal mutatható számukra. A leadgenerálást pop-upo,  push üzenetek felugrásával lehet segíteni, valamint sok program chat funkcióval is rendelkezik, mely segítségével nemcsak marketinges célokra, hanem vevőszolgálati célokra is használhatók. Landingoldal készítésére alkalmas a korábban említett Sales Autopilot, és rengeteg ilyen eszköz áll a marketingesek rendelkezésére, mint például a Leadpages, vagy Instapage,  pop-up eszközként indult a Sumo a magyar Optimonk, push notificationre a Pushcrew, Pushalert, chat funkcióra a Drift, Intercom használható.

 

Közösségi marketing

Sok program alkalmas saját tartalmak közösségi médián történő megosztására, Facebook hirdetések futtatására a program admin felületéről. Sok platform kosárelhagyók visszacsábítására is ad megoldást: legtöbbször a Facebook felületein történő személyre szabott üzenetek küldésének lehetőségével. Önállóan közösségi média menedzsmentre a Hootsuite, Buffer párosa a két legelterjedtebb eszköz, míg a Mailchimp ugyanúgy alkalmas Facebook hirdetések futtatására admin felületéről.

 

Kampánymenedszment, retargeting

Néhány automatizációs platform használható vevői viselkedések alapján történő hirdetések futtatására a Google, Facebook felületein vagy programmatic alapon. Ezzel lehetővé válik a retargeting széles eszköztára ezen programok használóinak. A hirdetéskezelést ráadásul sok esetben már AI, mesterséges intelligencia segíti. 

 

CRM

Sok automatizációs program önálló CRM modullal is rendelkezik. Tulajdonképpen ez a két terület egyre inkább kezd egybefolyni, hisz a korábban csak CRM-re specializálódott programok (például Salesforce) is beépítik a marketingautomatizációs funkciókat programjaikba. Ez a trend is mutatja, mennyire fontos a korábban említett smarketing szervezet létrehozása a digitális világban.

 

B2B marketingautomatizálás

A marketingautamitizáció kiválóan használható a B2B marketingben egy folyamatos tartalomelőállítás esetén. A leadszerzést kiválóan támogatja egy ilyen platform, és a hosszú vásárlási döntési folyamat támogatására is nagyszerűen használhatók a fent felsorolt funkciók. A leadscoring is sok segítséget ad a B2B marketingfolyamatokban. 

A marketingautomatizációs programok elsősorban az inbound marketingszemlélet támogatására alkalmasak. Ugyanakkor a B2B marketingben használt másik iskola, az ABM marketing (ami a jól ismert key accountos értékesítési szemlélet marketing területre adaptálása tartalomalapú megközelítéssel) támogatására is léteznek automatizációs programok, mint például a akoonu vagy a terminus. (Amennyiben az ABM-ről többet szeretnél megtudni, töltsd le ingyenes B2B marketing technikákat bemutató e-bookunkat ahol ezt a szemléletet is bemutatjuk részletesebben.)

Irodában dolgozó férfi s gazdasági újságot olvasó nő

Összegzés

Bár Magyarországon még nem elterjedt a marketingautomatizációs szoftverek használata, azoknak a cégeknek, melyeknek fontos az erős digitális jelenlét egyre kevésbé kihagyható eszköz lesz ez a közeljövőben. Segítségükkel rengeteg folyamat automatizálható, lézerpontos targetálás lehetséges, megfelelő szintű perszonalizáció érhető el,  kiválóan alkalmas adatokkal alátámasztott üzleti döntések meghozatalára, használatukkal költségcsökkentés nagyobb hatékonyság érhető el egy digitális marketing szervezetben.

 

(A posztban a ContentPlus partnereinek affiliate linkjei is szerepelnek.)

Content hub – a tartalommarketing svájci bicskája

Mágnessel gyűjti a leadeket egy kéz

Na, már megint egy angol (amerikai) fogalom, aminek nincs magyar megfelelője. Nem baj, több szakkifejezés magyarítása (vagy legalábbis annak kísérlete) után leszek most is keresztapa: content hub = tudásközpont (tudásbázis, tudástár).

A tudásközpont a közönséged számára fontos téma köré felépített márkamagazin. Itt nem a közvetlen eladás a cél, hanem hogy megválaszold a közönségedben felmerülő kérdéseket.

Egy ilyen „képződmény” jobban megtalálható, komolyabb forgalmat generál, tovább benn tartja a közönséget, erősebb kötődést alakít ki, mint egy árva blog. Ha tehát erős tartalmat tudsz összegyűjteni, jó szerkezetet alakítasz ki, a célközönség és a Google is imádni fogja.

Miből áll egy tudásközpont?

Merev szabályok helyett legfeljebb csak bevált megoldásokról lehet beszélni.

  • A tudásközpont magját általában szakértői cikkek, blogposztok alkotják. A lényeg, hogy ne „alibi” blogposztokról, hanem valóban a közönség kérdéseire választ adó, színvonalas írásokról legyen szó.
  • Letölthető oktató, segítő anyagok. (Tananyag, „lépésről-lépésre segítség, esettanulmány…) Ha elég vonzók, regisztrációt kérhetsz értük cserébe.
  • Közösségi tartalom. Jó, ha ide is be tudod húzni közösségi felületeidet, vagy akár a content hubnak is új saját közösségi oldalakat alakíthatsz ki.
  • Videó interjúk. Olyan emberekkel kell interjút készíteni, akik fontosak a közönséged számára. (Ha mellékeled az interjúk szöveges átiratát is, növeled a közönséged, illetve a benn töltött időt, ráadásul segíted a keresőoptimalizálást is.)
  • Viták, hozzászólások. kérdés-felelet. Itt felkért szakértőket vonhatsz be.
  • GY.I.K., kislexikon stb. Az itt összegyűjtött tudás idővel egyre értékesebbé válik majd.
  • A közönségtől származó tartalmak. Nem feltétlenül része egy tudásközpontnak, de egyes témákban jól működik.
  • Gyűjtött és és feldolgozott anyagok (content curation).
  • Hírek. Csak akkor van értelme ilyen szekciót indítani, ha van hozzá anyag és szerkesztő.

A felsorolásból, ami messze nem teljes jól látszik, hogy tulajdonképpen nincs itt semmi újdonság. A tudásközpont sajátossága legfeljebb az, hogy valamennyi anyag egyetlen témára koncentrál, ez pedig olyan téma, ami nagyon fontos a célközönséged számára. (A tudásközpont tartalmi szempontból éppen ellentéte a vegyes tartalmat kínáló magazinnak.)

Maga a felület is sokféle lehet. Az összetettebb blogtól a tematikus online márkamagazinig számtalan megoldással találkozhatunk. Nem a forma a fontos, hanem hogy sikerül-e megfelelő témával és színvonalas tartalommal megragadni a közönség figyelmét.

A tartalmak bár ugyanazon a felületen helyezkednek el, ugyanakkor hierarchikus rendet alkotnak. Egyes szakértők kerékagyról (hub) és oda vezető (elsődleges és másodlagos) küllőkről beszélnek, de javaslom, hogy maradjunk csak a Jó Öreg Értékesítési Tölcsérnél. A tudásközpont ugyanis azért olyan jól működő megoldás, mert elemei szép lassan, szinte észrevétlenül segítik tovább a látogatót az értékesítési tölcsér egymást követő szakaszain (észlelés, érdeklődés, vágy, vásárlás).(Igen, többször, nyilvánosan is állítottam, hogy az értékesítési tölcsér ideje lejárt, de itt nem is egy teljes vásárlás / értékesítési ciklusról csak annak egy eleméről beszélünk.)

A csatornák integrációja, az egy helyen feltálalt tartalom sikere bizonyítja, hogy az emberek nem egyszerűen honlapokat, blogokat, közösségi posztokat, vagy felhasználói tartalmakat akarnak olvasgatni, hanem saját kérdéseikre keresnek választ. Ha nem a csatornákat, hanem ezeket a válaszokat helyezed márkamagazinod középpontjába, sikeresebb lehet a tartalommarketinged. Nem ez a lényeg?

Kinek kell a tudásközpont?

Természetesen annak, akinek folyamatosan van mondanivalója. A mondanivaló azonban önmagában nem elég, fontos, hogy képes legyél ebből tartalmakat készíteni. Többfélét, érdekeset, jót. Nem is tagadom, ehhez némi pénz kell és sok munka, ami eleve meghatározza azoknak a cégeknek a körét, melyek tartalomközpontról álmodhatnak.

A megoldás a B2B és a B2C piacon egyaránt működik. Leginkább azok profitálhatnak belőle, akiknek a területén már nagy a „tartalomzaj”, egyszeri tartalmakkal már nem tudnak a felszínre törni. A tudásközpont megsokszorozza a tartalmak erejét és mintegy hegycsúcsként magasodhat ki a környező tartalmak óriási síkságából.

Hol a content hub márkamagazin helye?

A vállalati webhelyen (honlapon) belül, vagy azonkívül, mintegy független webhelykét érdemes felépíteni a tudásközpontot? Általános, mindenkire  érvényes válasz itt sincs. Egy nagy forgalmú céges webhely esetében veszélyes lehet saját konkurenciát csinálni. Egy kis forgalmú céges oldalnak viszont jóra jöhet a tudástár generálta forgalom.

Hogy néz ki egy content hub márkamagazin?

Az elmúlt években rengeteg „frappáns” modellt (ábrát) láttam, de mindig úgy éreztem, hogy ezek lényegesen elmaradnak a gyakorlattól. Miközben ugyanis egyes teoretikusok definíciós kísérletekkel és sematikus rajzokkal próbálták megmagyarázni miről is van szó, szerencsére rengeteg izgalmas, jól használható tudásközpont készült. Nézzünk meg néhányat.

Open Forum

Amex content hub nyitóképe

Ha a content hub téma merül fel, a legtöbb tartalommarketingesnek azonnal az Open Forum jut az eszébe. Joggal, hiszen az American Express az elsők között hozott létre egy a saját vállalati webhelyétől elkülönített edukációs-elemzős felületet. A tudásközpont legfrissebb változata ugyan közelebb került az anyacéghez, de továbbra is nagyon színvonalas.

CMO.com

CMO content hub nyitóképe

Nevezzük nevén, a CMO egy marketingeseknek szóló, kitűnő B2B magazin. Vannak benne aktuális (kiemelt) témák, interjú, szakmai viták, vagyis minden ami kell. A „házigazda” Adobee elegánsan a háttérbe vonul.

Think with Google

Think with Google content hub nyitóoldala

Marketinges tudásközpont, ahol elemzések, kutatási adatok, cikkek, interjúk találhatók. Itt semmit sem akar eladni a Google, a TwG tiszta tartalommarketinges felület.

Red Bulletin

Red Bulletin márkamagazin nyitóoldala

A B2C területre átlépve egyből belefutunk a Red Bull márkamagazinjába. Sport (persze leginkább extrém) – kultúra (persze nem kell félni, nem operakritikákkal traktálnak) – életmód – bulvár. Mi kell még? (Hát persze, korszerű, elegáns megjelenés.) Ez a márkamagazin természetesen nem az energiaitalról szól, hanem azokról az emberekről, akik azt fogyasztják. A Red Bullnál pontosan tudják mit jelent, hogy minden vállalatnak kiadóvá kell válnia.

Brew Guide

Brew Guide tudásközpont nyitóoldala

Míg az előző példák önálló tudásközpontokról szóltak, létrehozható egy céges webhelyen belül is. A Blue Bottle Coffee kávéfőzési kalauza segíti a vásárlókat és erősíti a márkát.

A lényeg itt nem a napi frissülés, hanem éppen az időtálló tartalom.

 

Wifipedia

Wifipeadia az UPC márkamagazin nyitóoldala

Nagyon jó kezdeményezés a Wifipedia. Tanít, szórakoztat, segít. A tudásközpont mögött az UPC áll, de nem akarnak az előtérbe tolakodni, nem akarnak (közvetlenül) semmit sem eladni.

HAHN+KOLB Magazin

Hahn-Kolb content hub nyitóoldala

Ez a tudásközpont kitűnő példa arra, hogy a content hub márkamagazin nem csak az óriáscégek kiváltsága. A német Hahn+Kolb magyarországi vállalata blogposztokból, videókból és infografikákból  – a ContentPlus segítségével – állította össze sajtát tudásközpontját, aminek nyomtatott formátuma (szintén a ContentPlus gondozásában) is megjelent azóta az online magazin sikeressége miatt.

Hahn-Kolb print márkamagazin borítója

A content hub, tudásközpont, vagy nevezzük bárhogyan nem szigorú szabályok szerint felépülő online felület. A legfontosabb, hogy a közönség egy helyen, egyszerűen. Gyorsan férjen hozzá a számára fontos tartalmakhoz. Az, hogy ezt az érdeklődést hogyan használhatja ki a tudásközpont gazdája, már egy másik mese.

 

Így mérd tartalommarketinged megtérülését

Laptopon grafikonok láthatók

A marketing mérése minden marketinges számára kihívás. Sokan szeretnek a régi mondással takarózni, hogy minden marketingre költött pénz fele úgyis elvész ráadásul nem lehet tudni melyik fele… ezért mérni sem érdemes.

A digitális marketingben ugyanakkor ez a kifogás kevésbé állja meg a helyét, mert ha jól meghatároztad céljaid, a rendelkezésre álló analítikai eszközökkel kiváló kimutatásokat készíthetsz.

Nincs ez másképp a tartalommarketing mérésével sem.

Mérnöki vonalzó fekszik az asztalon

 

Ha tartalommarketing programod indítása előtt készítettél tartalomstratégiát, abban megfogalmaztad céljaidat is. Azt te is tudod, hogy a vásárlói út különböző szakaszaiban más-más cél lehet a célravezető. Céljaidat a jobb átláthatóság érdekében csoportosíthatod a Belinkel célok mentén.

Vásárlói döntési út 5 lépéséhez rendelhető Belinkel tartalommarketing-célok

Ezekhez a Belinkel célokhoz kell mutatószámokat rendelj, amikkel a célok teljesülését mérheted. A következő ábrán összegyűjtöttem 17 mutatószámot, melyek segítségével ellenőrizheted tartalommarketinged megtérülését. Hol találhatod meg ezeket a mutatószámokat, illetve hogy tudod őket kiszámolni? Ezeket mutatom be a következőkben.

Tartalommarketinges Belinkel célok mérésének mutatószámai

 

Elérés növelését mérő mutatószámok

Látogatószám:

Google Analytics fiókod Közönség – Áttekintés fülén tudod ezt az adatot (felhasználószám) kinyerni az adott időszakra.

Gooogle Analytics Közönség statisztika

 

Követők, like-ok száma:

Az adott közösségi médiás oldalad mérőszámai ezek az értékek.

 

Interakció növelését megcélzó mutatószámok

Oldalon eltöltött idő:

Google Analytics fiókod Közönség – Áttekintés fülén találod ezt az adatot is: a munkamenetek átlagos hossza ez a mérőszám.

Gooogle Analytics Közönség statisztika

 

 

Kilépési/visszafordulási arány:

Ez a csak egy oldalt megnéző látogatók arányát mutatja, és a Google Analytics fent említett fülén találod meg.

 

Megosztások száma:

Az összes közösségi megosztás számát mutatja. Több oldalon (pl. SharedCount) és pluginnel (pl. Content Harmony) is ellenőrizheted.

 

Kommentek száma:

Ezt a mutatószámot követheted saját oldaladra, de közösségi oldalakon történő megosztásokra is. Ugyanakkor a mérése időigényes, hisz manuális.

 

E-mail feliratkozók száma:

Email kezelő programod lehet itt segítségedre, ahonnan az adott időszakban feliratkozók számát kell kinyerd.

 

Márkaismertségi mutatók:

Ezek a mutatók nemcsak a tartalommarketingtől függnek, hanem más marketing-aktivitástól is. Egy jó indikációja lehet márkaismertséged alakulásának ha a Google Trendsben ellenőrzöd márkád és versenytársaid keresési trendjeit.

 

Konverziószám növekedését jelző mutatószámok

Átklikkelések száma:

Weboldaladon lévő tartalmaidra ezt a számot a Google Analytics Konverziók – Többútvonalas csatornák – Segített konverziók fülön tekintheted meg, ha az elsődleges dimenziót a céloldal Url-jére váltod. Én az utolsó kattintás konverziót szoktam figyelni, ami megmutatja mennyire járult hozzá az adott oldal a megcélzott konverzióhoz.

Gooogle Analytics Támogatott konverzió statisztika

 

Ahhoz, hogy ezeket az adatokat lásd az Admin felületben, be kell állítsd céloldalaid és hozzájuk kell rendelj valamilyen (forintban meghatározott) értéket, annak megfelelően, hogy azok  mennyivel járulnak hozzá értékesítésedhez. Ezt a múltbeli adatok alapján számolhatod ki: például 100 kapcsolat oldalra eljutó látogatóból 1 vevő lesz, s egy vevő átlagos rendelési értéke a teljes vásárlási ciklusban (Customer Lifetime Value, mely az éves átlagos rendelési érték és azon évek átlagos számának szorzata, míg a partnervásárlód marad) 10 millió forint, akkor egy kapcsolat oldalra eljutó látogató százezer forintot ér. A képlet tehát: egy adott oldalra eljutó látogatók száma x vevőkonverziós arány x egy vevő átlagos rendelési értéke a teljes vásárlási ciklusban.

Google Analytics admin felülete

 

Email marketing esetén az email kinyitások száma és az e-mailből történő átkattintások aránya adhat egy jó indikációt, melyet e-mail szolgáltatód kezelőfelületén ellenőrizhetsz.

 

Tartalomletöltések száma:

Szintén a Google Analyticsben ellenőrizheted (Célok – Áttekintés fülön), ha célként beállítottad azokat az oldalakat, ahova átirányítod a látogatóid a tartalom letöltése után (pl. megköszönő oldal).

 

Kosárelhagyások aránya:

E-commerces oldalak fizetési oldalairól történő Kilépések %-os aránya, melyet a Google Analytics Viselkedés – Webhelytartalom – Minden oldal fülén ellenőrizhetsz.

 

Weboldalon keresztüli kapcsolatok száma:

Weboldaladon feltüntetett Kapcsolat oldalra beérkező hívások, e-mailek száma.

 

Értékesítés:

Ez is egy hozzávetőleges szám lesz, hiszen offline tevékenységeid is hozzájárulnak forgalmadhoz. Itt például az email feliratkozók számából érdemes kiindulni, aszerint, hogy hány százalékuk válik tényleges vásárlóvá. Tehát az adott időszak alatt megszerzett potenciális forgalom az időszakban feliratkozók számszerű növekményének és az előbb említett százalékos értéknek valamint a teljes vásárlási ciklus átlagos rendelési értékének szorzata lesz.

Ez alapján a számítás alapján egy hírlevél feliratkozóhoz is tudsz egy célszámot rendelni a Google Analyticsben, mely alapján az Ügyfélszerzés – Csatornák fülön láthatod, hogy különböző online csatornáid milyen forgalommal járulnak hozzá bevételedhez.

Google Analytics Akvizició csatornák statisztika

Elköteleződést jelző mutatószámok

Ezek a mutatók már sokkal több aktivitás eredményei. A cég offline tevékenysége is nagyban befolyásolhatja őket.

Egy mutatót, az NPS mutatószámot szeretném itt megemlíteni, aminek a mérése weboldalra helyezve talán jobban köthető az online tevékenységhez. Az NPS mutató a vevői elégedettséget mutatja egy kérdés megválaszolásával: Mennyire valószínű, hogy ajánlanád a céget vagy márkáit ismerőseidnek? 1-10-es skálán kell a látogatóidnak válaszolnia erre a kérdésre, ami alapján lojális (9,10-es értéket adók), semleges (7, 8-as értéket adók) és ellenséges csoportra szegmentálhatók látogatóid. A mutatót pedig így tudod kiszámolni: NPS = lojális látogatók összes látogatóhoz viszonyított százalékos aránya – ellenséges látogatók százalékos aránya. A módszerről, ami a Harvard Business Review-ban jelent meg, bővebben itt olvashatsz. A plugint, aminek segítségével a kérdést és az arra adott válaszok analitikáját az oldaladra felteheted, itt találod.

 

Befektetés hatékonyságát mérő mutatószámok

Vevőjelölt (lead)elérésének költsége (lead acquisition cost):

Kiszámolásának egy lehetséges módja a következő: egy adott tartalom előállításának összes költsége osztva az összes közösségi megosztások számának és adott oldal egyedi oldalmegtekintéseinek összegével.

 

Oldalérték:

Egy tartalom forintban mért értéke, mely azt mutatja, hogy mennyi forgalmat hozhat az adott tartalom (ha jól kerültek beállításra a célértékek a Google Analyticsben). A mutató számítása elég bonyolult: (a tartalom által generált teljes forgalom + konverziók forgalmi értéke, melyet az adott tartalom indukált) / konverziók előtti egyedi oldalmegtekintések száma. Ugyanakkor a Google Analytics kiszámolja nekünk ezt a mutatót, melyet a Viselkedés – Webhelytartalom – Minden oldal fülön az oldalérték oszlopban találsz meg.

Google Analytics Viselkedés webhelytartalom statisztika

 

Azt mindenképp szeretném megemlíteni, hogy bár nagyon kifinomultnak látszik ez a mutató, inkább a tartalmak egymáshoz viszonyított értékét, s nem egy-egy tartalom valós értékét jelzi (hisz számolása is sok feltételre épül).

 

Legvégül elérkeztünk ahhoz a mutatóhoz, mely a marketingaktivitások mérésének egy általánosan elfogadott mérőszáma: a befektetés megtérülése, tartalommarketing-aktivitások „ROI-ja”.

 

Befektetés megtérülése:

Számolására általánosan elfogadott szabály: ROI = (tartalommarketing-aktivitások miatti értékesítés – tartalommarketing-aktivitások összköltsége) / tartalommarketing-aktivitások összköltsége.

A mutató egy adott időszak aktivitásaira egyszerűen kiszámolható a korábban megkapott mutatók alapján, és akár egy adott tartalomra is leképezhető, bár ez nem fog pontos értéket adni.

 

Tartalommarketing hatékonyságának mérése – Google Data Studio dashboard

Legvégül egy dashboardot mutatnék be, amivel néhány, a  BELINKEL célok mentén kialakított mutató alakulását ellenőrizheted. Az iparág, célok, stratégiailag fontos kommunikációs csatornák függvényében számos variációja lehet egy ilyen kimutatásnak. Az alábbit a Google Data Studio segítségével készítettem Google Analytics és Search Consolos adatokkal. Arra is van lehetőség, hogy közösségi médiás csatornák mutatószámai is megjelenítsd egy ilyen kimutatásban. Ahhoz hogy ilyet készíts, a Supermetrics egyik fizetős csomagjára  kell előfizess.

Google Data Studio riport Analytics, Search Console mutatókkal

A kimutatás először a teljes weboldal oldalértékét mutatja mint hatékonysági mutatót, kiemelve a legértékesebb oldalakat.

Ezután az elérést jelző felhasználószámot, annak időbeli alakulását láthatod összehasonlítva az előző periódussal. Végül a website átlagos Google pozícióját, valamint a legtöbb forgalmat hozó kulcsszavakat kisérheted nyomon.

Az interakciót (engagementet) mérheted a felhasználók oldalon töltött átlagos idejével és a visszafordulási arány változásával az interakciót segítő legfontosabb csatornák bemutatásával.

A konverziót a célteljesülések darabszámával és azok összértékével mérheted, bemutatva a konverziókat segítő legfontosabb csatornákat.

Legvégül az elköteleződést a visszatérő felhasználók összes felhasználókhoz viszonyított arányával követheted nyomon és láthatod a visszatérő felhasználók forrását is.

 

Összefoglalás

Ha a tartalommarketingben sikeres akarsz lenni, céljaidnak megfelelően valamilyen mérőszám alapján mérned kell. A mindennapi taktikádat aszerint kell, hogy alakítsd, hogy, mely tartalmak működnek, s melyek azok, amik kevésbé segítenek céljaid elérésében. 17 tartalommarketinged eredményességét mérő mutatót írtam le ebben a cikkben, melyekkel remélem segítségedre leszek munkádban. Ha szeretnéd, ezen mutatószámok kibővített listáját letölteni a képleteikkel, forrásaikkal együtt, akkor azt is megteheted itt:

Mérnöki vonalzó fekszik az asztalon

Kifejezetten ajánlom a Google Data Studio használatát is, mellyel kiváló kimutatásokat készíthetsz minden csatorna legfontosabb mutatószámait egy riportban bemutatva. Ez egy kiváló eszköz digitális marketing tevékenységed felsővezetők számára történő bemutatására is.

Ha pedig eddig eljutottál az olvasásban egy bónusz eszközt szeretnék veled megosztani, ami segíthet a tartalommarketing-aktivitásod megtérülésének egyszerű mérésében. Használd úgy, mintha forint összeget töltenél fel a dolláros rubrikákba! Nagyon egyszerű a használata!

 

Trendi SEO trükkök helyezéseid javítására 2019-ben

Útra 2019 felfestve

Mi köze a keresőoptimalizálásnak a tartalommarketinghez? Nagyon is sok! A legjobb tartalmak sem érnek semmit a megfelelő terjesztés nélkül, a Google pedig az egyik legfontosabb terjesztési csatorna. Ha jó helyen szerepelnek tartalmaid a Google keresési találatai között, félig már csatát is nyertél. Vendégszerzőnk, Tusnádi István a SEO legújabb trendjeit mutatja be.  

 

A 2018-as év sok változást hozott a SEO világában. Új eszközök, platformok, használati szokások jelentek meg és váltak hirtelen rendkívül népszerűvé és ezek a változások a Google-t is arra sarkallták, hogy az év során többször is változtasson az algoritmusán.

A Google működésének és változásainak megértéséhez azt kell látni, hogy egy profitorientált nagyvállalatról beszélünk, amelyik sok tekintetben hasonlít egy kisvállalkozáshoz. Termékei, szolgáltatásai vannak, amelyeket népszerűsít és értékesít, közben pedig arra törekszik, hogy versenytársait megelőzze és ő legyen az, aki a trendeket diktálja a piacon.

A Google ügyfelei többek között azok az emberek, akik felkeresik nap mint nap a keresőrendszert, hogy valamilyen termékre, szolgáltatásra vagy bármilyen más információra leljenek. Ha a keresőrendszer egymás után többször is olyan találatokat jelenít meg, amely a látogatóknak nem hasznos, nem releváns és nem értékes, akkor előbb-utóbb átpártolnak egy konkurenshez. Például a Bing-hez.

A Google-nek tehát alapvető érdeke, hogy a találati lista elején hasznos, értékes tartalmak legyenek és kiszűrje a manipulatív, gyenge minőségű oldalakat illetve azokat, amelyek csalódást okoznak a látogatóknak.

Ezek után nem nehéz megérteni a korábbi algoritmus frissítések mögött húzódó motivációt. A versenyképesség és a látogatói elégedettség megtartása érdekében, hátrébb kell sorolni a találati listán azokat az oldalakat, amelyek …

  • mobilon használhatatlanok, mert nem reszponzívak
  • lassan töltődnek be
  • vírussal vagy kártevővel fenyegetik a látogató eszközét
  • idegesítő felbukkanó ablakokat nyitogatnak meg
  • nehezen navigálhatók, kuszák, nehezen olvashatók
  • túl sok reklámmal vannak telezsúfolva
  • más oldalakról másolt szöveget tartalmaznak
  • rövid, haszontalan cikkekkel vannak tele
  • a keresőrendszert próbálják megtéveszteni pl. spam linképítéssel

Ha ezeket a szempontokat megértjük és kellő figyelmet szentelünk nekik, akkor már jó úton vagyunk ahhoz, hogy 2019-ben is megfeleljünk a Google irányelveinek. Az alábbiakban kibontok az előbb felsorolt követelmények közül párat és leírom őket részletesen.

 

1. Legyen weboldalad reszponzív

Mobiltelefonból egy vár emelkedik ki

 

Itt ezen a ponton sokan tovább görgetnek azzal a felkiáltással, hogy beszéltem a webfejlesztőmmel és ő azt mondta, hogy a weboldalam reszponzív.

Több ezer weboldal áttekintése, tesztelése után viszont azt látom, hogy sajnos ez az állítás sokszor nem állja meg a helyét. A weboldalak nagy része ugyanis bár látszólag teljesít pár reszponzív feltételt, mobil menü jelenik meg rajta és a tartalom nagyjából igazodik a kijelző méretéhez, de nagyon sok kisebb-nagyobb hibát tartalmaz.

Ha nem 100%-os a reszponzív oldal működése mobilon, akkor ez azért probléma, mert 2018. tavaszától a Google már mobil indexelést használ, amit azt jelenti, hogy ha reszponzív az oldal, akkor annak tartalma alapján végzi el az indexelést. De ha mobilon pl. egyáltalán nem jelenik meg a lábléc és a benne szereplő tartalmak, vagy olvasáshoz túl apró a betűméret, esetleg a mobil menü rosszul működik, akkor ez az egész oldal Google általi megítélésére rossz hatással lesz.

Védekezni ellene nem bonyolult dolog: ragadj egy iPhone-t és egy Androidos készüléket és kattintgasd végig az oldalad, illetve nézd meg a site-ot valamilyen elemző szoftverrel, amely gyorsan rávilágít a problémákra.

 

2. Növeld a felhasználói élményt

Fiatal lány örömmel ül a laptop előtt

 

Felhasználói élmény alatt értjük azoknak a „hatásoknak” az összességét, amelyek befolyásolják a látogató hangulatát az oldal böngészése során. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy a felhasználói élmény az a benyomás, ami a látogatóban kialakul, miközben az oldalon navigál.

A tucatnyi felhasználói élményt befolyásoló tényező közül itt most csak egyet szeretnék kiemelni: legyenek a weboldal szöveges tartalmai szkennelve olvashatók, könnyen befogadhatók. Ehhez alapvetően arra van szükség, hogy a szöveges tartalom legyen jól strukturált, alcímekkel tördelt.

Legyen megfelelő mobilon is a betűméret és ügyelj a tipográfiára, válassz kontrasztos betűszínt, könnyen olvasható betűtípust. Nem tűnik bonyolultnak, mégis 100 blogból ha 5-nél látom, hogy megfelel ezen követelményeknek.

 

3. Végezz hőtérképes elemzést

Laptopon egy weboldal hőtérképes elemzése látható

 

A hőtérképes elemző szoftverek nemcsak azt mutatják meg, hogy a látogatók meddig görgetnek egy oldalon és hova kattintanak, de videó felvételeket is készítenek a teljes látogatás ideje alatt. Ezeket a videó felvételeket visszanézni meglehetősen unalmas dolog, de rengeteget lehet tanulni belőlük és nagyon sokat segítenek annak megértésében, hogy hol, milyen problémák vannak a weboldal szerkezetében, navigációjában, működésében.

Hőtérképes elemző szoftverek:

4.  Javítsd a betöltési sebességet

Homokóra

 

Illetve első körben nézd meg a Google PageSpeed Insigts és a GTmetrics eszközökkel az oldaladat arra vonatkozóan, hogy mennyi idő alatt töltődik be.

Ha 5 másodpercnél hosszabb idő alatt, akkor ezek a szoftverek azt is megmutatják, hogy a látogatóid hány százalékát veszíted el közvetlenül azelőtt, hogy betöltődne az oldalad. Ebben az a rossz, hogy mivel nem töltődik be az oldal, ezért a Google Analytics-ben sem látod, hogy elveszítetted a látogatóid 30%-át, ugyanakkor valóban megdöbbentőek azok a számadatok, amelyek a Google statisztikáiból származnak. A feladat tehát egyértelmű, kivitelezni azonban nem könnyű: mindenáron gyorsítani kell az oldal beltöltődését.

 

5. Törekedj a minőségi tartalomra

Tablettet olvas egy férfi

 

Miután bejött a köztudatba a tartalommarketing, sok cég elintézte azzal a dolgot, hogy készítettek egy blog menüpontot, ahová jó esetben havonta egyszer felkerült egy rövidke 1500-2000 karakteres cikk. Ez így ilyen formában nagyjából semmire sem jó. A bevezetőben említett feltételek miatt esélytelen, hogy egy ilyen tartalom bármilyen kulcsszóra jó helyezést érjen el vagy felkeltse a látogatók, ügyfelek figyelmét egy hírlevélben.

Ahhoz, hogy hatékony, Google-ban is jól szereplő tartalmak készüljenek, kulcsszó kutatásra, konkurencia elemzésre, tartalommarketing-stratégiára és ezek után pedig hosszú, legalább 5.000 – 7.000 karakter hosszú, egyedi, minőségi cikkekre van szükség, amelyek egy adott témát a lehető legtöbb oldalról, a lehető legalaposabban körüljárnak. Szerintem nincs olyan téma, amibe ha valóban beleássa magát az ember, akkor ne lehetne legalább 10.000 karaktert írni.

Még egy tipp: nézd meg néhány kulcsszóra a hazai vagy inkább a külföldi népszerűbb blog cikkeket és látni fogod, hogy az első helyeken szinte kizárólag hosszabb, alaposabb cikkek osztoznak.

 

6. Készülj fel a hang alapú keresésre

Mobiltelefonon hangalapú keresést végeznek

 

Egyértelműen ez lesz a sláger 2019-ben és talán a következő években is. Gombamód szaporodnak a hangalapú keresésre építő eszközök nemcsak az otthonokban, de már egyéb területeken, például a gépjárműiparban is.

A hangalapú kereséseknél a felhasználók másfajta módszereket alkalmaznak, más kifejezéseket használnak amire az oldalunkat és a tartalmunkat is fel kell készíteni. Ez lesz ennek az évnek egész biztosan az egyik legnagyobb kihívása.

 

7. Optimalizálj a kép alapú keresésre

Tablettet tart a kezében egy nő, s a Googlen keres egy képet

 

A képek optimalizálása a Google keresőben még mindig egyfajta mostohagyerek a SEO-val foglalkozók körében. Sok esetben azt látom, hogy a szöveges tartalmak optimalizálásába rengeteg energiát ölnek, viszont a képekkel szinte egyáltalán nem foglalkoznak.

Pedig számos olyan iparág és azon belül kereső kifejezés van, ahol a képtalálatokat már az organikus szöveges találati listán is megjeleníti a Google. Ezen felül sok keresés kifejezetten a Google képkeresőből indul. Éppen ezért érdemes végigmenni a korábbi blogcikkeken és kitölteni a képek ALT tag-jeit annak érdekében, hogy ezek is kivegyék a részüket a találati lista helyezésekből.

 

8. Készíts videós tartalmakat

Mobilt tartó kéz videó lejátszására készül

 

Ez egy korábban induló trend, amely kitart még 2019-ben is. A szöveges tartalmak olvasása helyett a látogatók egyre gyakrabban fordulnak a könnyebben befogadható videós tartalmak felé. Ha megnézel pár vezető külföldi blogot, azt fogod látni, hogy a szöveges cikkek elején van egy beszúrt Youtube videó is, ahol nagyjából ugyanazt elmondják, mint ami a cikkben szerepel. Így a látogató választhat, hogy milyen formában szeretne az információhoz hozzájutni.

Ez a megoldás nagy mértékben növeli a felhasználói élményt, ráadásul a videós tartalom önálló találatként is megjelenik a Google keresőben. Két legyet ütnek egy csapásra. Egy rövid 2-3 percet videót felvenni nem nagy ördöngösség, de az utómunkálatokkal együtt mégis jelentősen megnövelheti a tartalom elkészítésére szánt időt, de sajnos ez egy ilyen műfaj. Ha jó helyezéseket, sok látogatót szeretnél, akkor nem lehet olcsón, könnyen megúszni.

Körkérdés a tartalommarketingről

Kérdőjelek közlekedési táblákon

Hol tart a hazai tartalommarketing? Másfél évvel ezelőtt egy felmérést készítettünk, hogy választ kapjunk erre a kérdésre. Mivel akkor azt tapasztaltuk, hogy – valószínűleg a tartalommarketing fogalmának meglehetősen tág értelmezése miatt –  az önértékelés és a valóság helyenként igencsak eltér egymástól, ezúttal más módszerhez folyamodtunk: körkérdést intéztünk néhány olyan, ismert szakemberhez, akik a vállalati, vagy ügynökségi oldalon foglalkoznak ezzel a területtel.  

Itthon továbbra is kevés olyan tartalommarketinges akad, akinek ez a titulus áll a névjegyén (vagy a LinkedIn címsorában). Közülük sem sikerült mindenkit elérnünk, viszont akihez eljutottak a kérdéseink, mindenki szívesen válaszolt. (Ezúton is köszönjük!)

Az alábbi anyag tehát nem egy reprezentatív felmérés eredménye, csupán egy pillanatkép. Úgy gondoljuk, így is fontos és tanulságos.

 

Válaszadóink:

Bíró Balázs – Esport1

Farkas Zsolt – 7 Digits

Juhász György – Growww Digital

Mozsik Tibor – W.UP

Princzkel Alexandra – memoQ

Szabó Edit – Bare International

Szurop István – HVG BrandLab

Vavrek Balázs – Kreatív Kontroll

(A válaszadók részletesebb bemutatása a cikk végén olvasható.)

 

1.Hol tart ma Magyarországon a tartalommarketing?

Első kérdésünket bemelegítésnek szántuk, így itt még kész válaszok közül kellett választani. Ezek alapján a szakemberek többsége úgy gondolja, hogy a tartalommarketing még „feljövőben van”, vagyis még nem futotta ki a formáját, még bőven vannak benne lehetőségek.

 

Egy nagyvállalati irodaház

Szabó Edit szerint „a név ismert, a tevékenység még ritka”. (A korábban már említett felmérés elemzésekor mi is hasonló eredményre jutottunk.)

Bár nem beszéltek össze, mégis hasonló véleményen van Princzkel Alexandra is: „A nagyvállalatok szerintem már felismerték a jelentőségét, de hazai sikertörténetek hiányában még keveseknek van konkrét megvalósítási tervük.”

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy két a „vállalati oldalon” dolgozó szakemberként fogalmazott meg nagyon hasonló véleményt. Talán nem is véletlenül, mert miközben egyre több ügynökség veszi fel kínálatába a tartalomalapú marketing ilyen-olyan formáját, a vállalati oldal óvatosan ízlelgeti a marketing “új” formáját.

Szurop István, az első hazai (tudatos) tartalommarketingesek egyike szerint „a tartalommarketing, vagy precízebben fogalmazva a tartalomalapú marketing, mára a fősodor része lett idehaza is. Egyre több a „tartalmas” reklám-kezdeményezés, […] ugyanakkor a területre továbbra is leginkább a kampányszemlélet és a rövid távú gondolkodás a jellemző”.

Sietek megjegyezni, hogy a “valódi” tartalommarketing egyik legfontosabb ismérve,  hogy nem kampányalapú, hanem folyamatos, “életfogytiglani” tevékenység. A megengedőbb megközelítés leginkább leginkább annak köszönhető, hogy István mostanában a tartalommarketing “unokatestvérével” a natív hirdetéssel foglalkozik.

 

Érett almák a fán

A tartalommarketing Juhász György szerint „a piac nagyon sokat érett, tanult az elmúlt néhány évben, új piaci szegmensek (pl. influencer marketing) piaci sztenderdek (pl. blogbejegyzések árazása), új, szakosodott ügynökségek születtek. Nem meglepő módon ugyanakkor a piac nem minden szereplője reagált még ezekre a változásokra.”

 

Kritikusabb Farkas Zsolt, aki szerint „a tartalommarketinget itthon nagyon sokan a random középszerű blogolással azonosítják. A SEO-ra figyelő cégek nagy része is híg tartalmakat állít elő, a valódi tudást pedig fizetős infotermékek mögé rejtik. Ez szerintem ma már nem működőképes.”

Azt hiszem, mindegyik válasszal egyet kell érteni, hiszen a tartalommarketing név és a taktika egyes elemei beépültek a hazai marketingbe, de a tartalommarketingnek az a formája, amiről például Joe Pulizzi és társai beszélnek csak elvétve jelennek meg.

 

Laptopon blogot ír egy férfi

 

2. Mik a legfontosabb tartalommarketinges trendek, amik minket is érintenek, vagy hamarosan érinteni fognak?

A kérdés megfogalmazásakor arra gondoltunk, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint nem minden amerikai marketinges trend jut el idáig, illetve van, ami csak egyfajta mutációként jelenik meg.

Mozsik Tibor: “Mint minden területen, itt is érzékelhető, hogy egyre több minőségi tartalom érhető el a témában, de szerencsére egyelőre még messze vagyunk a túltelítődéstől.”

Mi is úgy látjuk, hogy bizonyos KKV-s területeken már elég nagy a tolongás, a réstémákban – különösen B2B területen – inkább a magyar nyelvű tartalmak hiánya a jellemző.

 

Fekete esernyők az égben, egy sárga, kiemelkedő kivételével

Szurop István: A mobilos tartalomfogyasztás megállíthatatlanul terjed, így a „mobile first”, vagy „mobile only” tartalmak térnyerése is egyre szembetűnőbb.

Jelenleg eléggé elhúzódik a mezőny. Az élen járó cégeknél már valóban megjelenik a “mobil first” stratégia, ugyanakkor a lemaradóknál még a reszponzív megjelenés is csak megvalósítandó feladat.

2019-ben már nem elég sok jó cikket írni, hanem egyesével a cikkeknek kimagaslóan jónak kell lenniük

“Ha valami nagyon jó, nem csak elfogadható színvonalú, akkor az tényleg megragadja az olvasók figyelmét, vagyis az oldalon eltöltött idő hosszabb lesz, az engagement szint a cikk alatt szemmel látható, valamint a kommentek száma is fogja jelezni, hogy az adott tartalomra érdemes rászánni az időt.

István szerint a tartalom mellett a “tálalással” is többet kell foglalkoznunk: “Továbbra is szkennelve olvasunk, vagyis kellenek a jó leadek, közcímek, illusztrációk, egyéb alap tartalomtálalási technikák, hogy az olvasó fél perc alatt levehesse a lényeget.”

 

Interaktív digitális tábla előtt áll két öltönyös férfi, s néznek valamit a kijelzőn

A tartalom egy speciális szegmensével, a sportközvetítésekkel foglalkozó Bíró Balázs szerint az interaktivitás, a közönséggel való egyre szorosabb kapcsolat a legfontosabb trend. „Emellett a mesterséges intelligencián és a tanuló algoritmusokon alapuló “bot” megoldások terjedése várható.” – jósolja.

„A tartalmak lokalizációja is erősödő trend, ami hazánkban szerintem leginkább a globális/regionális piacokat megcélzó startup-ok és nagyobb vállalatok számára lesz egyre fontosabb. Az ügyfelek szívesebben és magabiztosabban hoznak vásárlási döntéseket az anyanyelvükön, ami magával hozza a tartalmak fordítására és lokalizációjára vonatkozó stratégia szükségességét. (Nem csak a weboldalak tartalmára kellene itt gondolnunk, mert a lokalizáció nem csak a marketing területét érinti, sőt” – beszél kicsit haza Alexa.

Vavrek Balázs rövid távon meghatározó trendnek látja a felhasználói tartalmak felértékelődését. „Amíg ugyanis egy cég kommunikál bármit, abban mindig ott van a mellékíz, hogy érdeke fűződik hozzá. Ennek is köszönhető, hogy könnyebben kap bizalmat egy ügyfél posztja.”

Saját tapasztalatunk mellett Balázs véleményét megerősítik az Edelman (Trust Barometer) és a Nielsen kutatásai is.

 

3. Mik a legfontosabb tartalommarketinges eszközeid?

Ahhoz, hogy valaki tartalommarketinggel foglalkozzon nincs szükség feltétlenül kifinomult „célszerszámokra”. Az elmúlt években azonban megjelent a piacon néhány olyan szoftver, ami jelentősen megkönnyítheti a tartalommarketingesek munkáját. Vajon mennyire jelennek meg ezek beszélgetőtársaim napi munkájában? A válaszokban kissé keverednek a taktikák és az eszközök, de ez talán nem is olyan nagy baj.

 

Gyerekek laptop előtt játszanak: nagyon élvezik

Bíró Balázs: “Stratégiai szinten az élményközpontú edukáció és a gamifikáció számomra a legfontosabb. Taktikailag, a minél szélesebb mix a platformokat és formátumokat illetően. Minden célközönségnek a megfelelő formátum, a megfelelő platformon, a megfelelő időben. Ha mindenképp választani kell, akkor az infografika és az infovideó, de a „bot” megoldások is nagyon foglalkoztatnak.”

Edukációs és testimonial videók, esettanulmányok és minden, ami az influenszerséghez kapcsolható: thought leadership, márkanagykövetek és employee advocacy.”  – sorolja Szabó Edit.

Mindkettőjükkel csak egyetérteni tudunk.

 

Egy influenszer előadást tart, miközben egy úr mobillal felveszi

Vavrek Balázs:  “Bevételtermelés szempontjából a blog, a rendezvények és a hírlevél. A brandértéket, és hosszú távú célokat is figyelembe véve a közösségimédia-oldalak (Facebook, Instagram, ide sorolható a YouTube is).

Nehéz rámutatni egy eszközre, mert ezek egymást erősítve működnek, illetve a folyamat több állomását fedik le. Egy tranzakció gyakran a közösségi médiáról indul, a blogon át vezet az útvonal és egy landing page-en ér véget. Bár forintosítva nem mondjuk, hogy egy Facebook-posztnál jelenik meg, mégis ott indul.

Olyan ez, mint egy utazás. A legfontosabb lépésed az, amikor a repülőre fölszállsz, de ha nem lépsz ki a lakásodból, nem jutsz el a reptérre sem.”

Érdemes odafigyelni arra, amit Balázs mondott, hiszen a tartalommarketing egyik legfontosabb jellemzőjét írta körül: a tartalommarketing a vásárlói út minden pontját “támadja”.

Alexandra: “Leginkább azt tartom fontosnak, hogy a tartalommarketinges eszközökis integrált működést tegyenek lehetővé – nemcsak az egyes szoftverek egymással való kommunikációjára értem, hanem arra is, hogy segítse a tartalomelőállításban együttműködő, más osztályokon dolgozó kollégák bekapcsolódását a folyamatba. Konkrét eszközök például: projektmenedzsment szoftver, egy kiváló CMS, marketing automatizáció a tartalom megfelelő disztribúciójához, kollaboratív platform szerkesztéshez.”

Nem elég tehát valamilyen ügyes, a tartalommarketinget támogató szoftvert találni, annak be kell tudnia illeszkednie a már  meglevő környezetbe.

Tibor a “klasszikusok” (WordPress, Mailchimp, Trello, Feedly, Infogram, Youtube, Google Analytics, Hotjar” – teszi le a voksot, ugyanakkor úgy gondolja “nem feltétlenül szükséges drága marketingautomatizálási szoftverekre előfizetni ahhoz, hogy valódi tartalommarketinget tudjunk felépíteni. Már sokféle marketingautomatizálási szoftvert használtam, de a legtöbb feladatot ingyenesen vagy viszonylag olcsón is meg lehet oldani. Persze nem baj, ha egy idő után erre is van büdzsé, de az első 1-2 évben jobb megtérülést tudunk felmutatni, ha nem egy trendi MA szoftverre költjük el a szűkös erőforrásainkat.”

Zsolt: “A legfontosabb  nyilván a WordPress blog, amin írjuk a cikkeket:)  Ezenkívül nálunk kulcsszerepe van a Seoprofiler nevű SEO szoftvernek, aminek segítségével napi szinten tudjuk figyelni a kulcsszavakra elért helyezéseinket. Aztán rendszeresen kutatjuk az újabb kulcsszavakat az Ubersuggest eszközével és végzünk technikai SEO elemzéseket a Seoptimer-el. Nem eszköz, de nagyon fontos része a rendszernek, az a partnerünk, aki a vendégcikkeinket szervezi le nekünk, amelyekből a backlinkeink jönnek. Talán ez az egyik kulcsa a jó helyezésünknek, a sok vendégtartalom a legnagyobb magyar médiumokon.

Zsolt válasza nagyon jól példázza, milyen erős lehet az összefonódás a tartalommarketing és a SEO között.

 

4. Mi az az éves költségvetés (nagyságrend), ami szerinted elengedhetetlenül szükséges egy tartalommarketing program működtetéséhez?

Egy cég éves marketing-költségvetése eleve meghatározza a marketingesek mozgásterét. Tapasztalatunk szerint egy ad hoc marketinget művelő, vagy nagyon szerény kerettel dolgozó kisvállalkozás nem képes hosszútávú tartalommarketing program kialakítására. Hol a határ?

György úgy látja, a minimális költség attól függ, csak gyártásról vagy tartalmi stratégiáról is szó van: “ Szerintem a belépőszint évi 1 millió forintnál kezdődik. Tény, hogy ebből csak néhány minimálisan szükséges blogposzt fog előállni, és leginkább azoknak ajánlott, akiknek korábban nulla volt a tartalommarketingje. Egy napi frissítésű szakmai blog már biztos nincs meg évi 3 millió Ft alatt. Viszont ez csak a tartalomgyártás és publikálás költsége, nincs benne a tartalomstratégia megtervezése, továbbá az az idő és energia sem, amit a cégnek még a tartalomgyártás teljes kiszervezése mellett is valamilyen mértékben bele kell tennie ebbe a projektbe. Ha egy vállalat érdemi hatást szeretne elérni, célszerű az utóbbi, komplexebb csomagban gondolkodnia.

Fontos szempont merült fel: a tartalommarketing költsége egyáltalán nem csak a tartalomgyártás árából áll össze!

 

Wall street utcafelirat

István sem szeretné valamilyen konkrét összeggel lehatárolni, hol kezdődik a tartalommarketing: “ Szerintem bármilyen kevés pénzzel érdemes elkezdeni a tartalommarketinget, épp ezért nem mondanék nagyságrendet. Kicsit olyan ez, mint a tőzsdézés: ha nagyon kevés pénzed van, vagy nagyon sok, akkor szinte kötelező csinálni. Általában véve azok a cégek szoktak hezitálni a tartalommarketinget illetően, ahol van mit veszteni – pl. a kialakult status quo miatt, vagy mert az eddig bevált marketingeszközök (pl. tévékampányok) továbbra is hozzák a forgalmat… persze kit tudja meddig?”

Vavrek Balázs: “A tartalommarketing nagyon jól skálázható. Mondhatok egy összeget, de ha most induló mikrocég vagy és nincs rá kereted, akkor nincs rá kereted – legyen az összeg bármekkora.

Ha csak az összegszerű költséget veszem (és az idővel nem számolok), akkor 0 forintból elindíthat bárki például egy céges blogot – és semmi nem tiltja, hogy érdekesebb anyagokat készíts, mint egy nagyvállalat. (Sőt valószínűleg könnyebb dolgod is van, mert nem köti a kreativitásod sem a céges viszonyrendszer, sem az arculati kézikönyv.)

Mikrocégként legalább egy havi 100-ast tartalomfejlesztésre költenék, kisvállalatként 500 000 Ft az ökölszabály (per hó), éves szinten tehát 1,2, illetve 6 millió forint.

Nem az a kérdés, hogyan lehetne minél kevesebbet költeni – ha találok egy jó befektetést, akkor azon gondolkozom, hogyan tudok minél több pénzt befektetni. A marketing a legjobb befektetések egyike.”

 

Skálázható mérőműszer

Alexandra szerint is van élet évi 1 millió alatt, ugyanakkor a folyamatos építkezés szükségességéről beszél. “ Körül-belül évi 700 ezer forintra lőném be a szubminimumot – fejlesztés és szoftverek nélkül. Ebbe belefér havi 1-3 blogbejegyzés, évente 1-2 ebook és némi fizetett disztribúció. Amikor pedig megnő a büdzsé, érdemes a még több tartalom helyett a meglévők megfelelő és további disztribúciójára költeni. Nem lehet eleget ismételni, hogy egyre nehezebb organikus forgalmat generálni a weben, de a jó tartalom és az innovatív szemlélet segíthet.”

Edit azt gondolja, hogy nem konkrét összegekről, inkább arányokról kellene beszélni: “Én a teljes marketing budget-re vetítve azt mondanám, hogy annak legalább 10-20 százaléka, (ha nem több).”

Az, hogy 10-20 százalék elegendő-e, vagy ennél nagyobb rész a megfelelő lehet vitatkozni, viszont egészen biztos, hogy a tartalommarketing, mint hosszú távú tevékenység csak úgy tud működni, hogy annak anyagi háttere rendezett. A “hol adnak pénzt – hol, nem adnak” rendszerben a tartalommarketing életképtelen.

 

5. Melyik a számodra legemlékezetesebb tartalommarketinges aktivitás?

 

Kupák sorakoznak egymás mellett egy asztalon

Bíró Balázs: A  Riot Games a League of Legends (röviden LoL) videojáték felhasználói számára egy különleges tartalommarketing-aktivitást indított, értékes kontentet és megannyi élményt adva a közönségnek, így kötve magához több tízmillió gamert. Ez mintául szolgált az egész videójáték- és e-sport iparnak.

Hazai jó megoldásként a UPC Wifipedia projektjét említeném. Sólyom Balázs és csapata kiválóan érzik a telekommunikációs világban a kontentmarketing fontosságát. (A Wifipedia Szabó Edittől is kapott egy pontot.)

István: Nagyon sok szép tartalomalapú megoldással találkozni itthon is, de a szívemhez leginkább az olyan hosszú távú, valódi tartalommarketinges kezdeményezések állnak a legközelebb, mint a Wessling projektjei. A nemzetközi példák közül pedig nálam még mindig a „Penny, a kalózlány” (erről itt írtam bővebben) és a Kraft Foods, meg a hozzá hasonlók adatvezérelt tartalommarketing-programjai viszik a pálmát.

Vavrek Balázs: Brady Haran (videóújságíró és filmkészítő) csatornái zseniálisan érdekesek. A Computerphile és a Sixty Symbols a Nottinghami Egyetem informatikai, illetve fizikai tanszékét mutatja be témákon, oktatókon és friss kutatásokon keresztül, a Numberphile az MSRI (Mathematical Sciences Research Institute) koponyáival forgat. Nem ismerem az együttműködések hátterét, viszont biztos vagyok benne, hogy mind az egyetemnek, mind a kutatóintézetnek megéri a publicitás. (Brady Harannek tucatnyi csatornája van.)

György: Nekem személy szerint tetszett a Danubius Hotels mesekönyve, ami a magyar piacon szokatlan eszközzel ragadja meg a gyerekek és a szülők figyelmét, összekapcsolva egy mesevilágot a  hotel konkrét szolgáltatásaival.

 

6. Milyen tippet adnál annak, aki 2019-ben akar belevágni a tartalommarketingbe?

 

Távcsőn néz valaki a távolba

Tibor: Csak akkor vágj bele a tartalommarketingbe, ha tiszták a marketingcéljaid, van marketing- és tartalomstratégiád, tudod, kihez akarsz szólni, a főnökeid pedig megértették és elfogadták, hogy a tartalommarketing kiépítése nem lesz gyors menet. Az sem árt, ha mindehhez a kellő büdzsét is el tudtad fogadtatni.

Igen, talán ez a legfontosabb tanács. Akinek nincs rendben az általános marketing stratégia, ott a tartalommarketing nem lehet sikeres. A tartalommarketingre költött pénz nagyon jól megtérül, de megfelelő büdzsé nélkül nem fog működni.

Edit szerint nincs értelme a további kivárásnak. “Most kell belevágni, mert lassan telítődik a piac, Meg kell találni a megfelelő “niche” területet (szűk rétegpiacot) és ott a lehető legaktívabban kell működni.”

Zsolt sem hiszi, hogy léteznének titkos, 2019-ben bevethető csodafegyverek, hanem az alapoktól kell elindulni: “Aki még új a tartalommarketingben, annak javaslok legalább egy negyedév felkészülést. A SEO, szövegírás, és PR alapok elsajátítása kritikus. Továbbá jól kell tudni értelmezni a Google Analytics-ban lévő számokat és tudni kell hatékonyan kulcsszavakat kutatni. Mindenkit bátorítanék a tartalomkészítésre, mert a magyar piacon még mindig könnyű jó helyezéseket elérni, akár már 6-9 hónapos konzisztens minőségi munkával!”

 

Futó a rajtnál

Vavrek Balázs: A faültetésre szokták mondani, de a tartalommarketingre alkalmazom: a legjobb időpont 10 évvel ezelőtt volt. A 2. legjobb időpont ma van.

 

Válaszadók:

Biró Balázs György

Magyarország első elektronikus sportokra szakosodott híroldala, az Esport1.hu létrehozója és stratégiai vezetője. Szakmai tapasztalatát  az Online Gaming Community lapcsalád szerkesztőjeként és az Invtel online marketing managereként szerezte meg.

Linkedin profil: https://www.linkedin.com/in/balazs-biro-drang

 

 

Farkas Zsolt

A 7 Digits Growth Marketing Agency társalapítója és ügyvezetője, B2B marketing & social média specialista. Többek között a HVG, Forbes, Napi és P&P vendégszerzője, a 7Blog állandó írója.

LinkedIn profil: https://www.linkedin.com/in/zsoltfarkas/

 

 

 

Juhász György

2019 februárja óta a Growww Digital tartalommarketing vezetője. 26 éves szakmai pályafutása során 6 évig az Origo főszerkesztő-helyettese volt, majd a Ringier kiadónál divízióvezetőként egyebek mellett a Nemzeti Sport Online-t és az MSN portált menedzselte. 2013-tól a másodmagával alapított Tartalomgyárban dolgozott.

LinkedIn profil: https://www.linkedin.com/in/gyorgy-juhasz-562a573/

 

 

Mozsik Tibor

A banki szoftvereket fejlesztő  W.UP marketing vezetője, inbound marketing specialista. 15 év gazdasági és üzleti újságírás után pályát módosítva az Invitechnél, majd a TruckIn startup cégnél felelt az inbound marketingért.

LinkedIn profil:  https://www.linkedin.com/in/tibormozsik/  

 

 

 

Princzkel Alexandra

2018. tavasza óta a  memoQ inbound marketing menedzsere. Szakmai pályafutását a Sanomanál (ma Central Médiacsoport) kezdte, ahol a digitális marketing menedzseri pozícióig jutott el, majd az Invitechnél dolgozott inbound marketing menedzserként.

LinkedIn profil: https://www.linkedin.com/in/princzkela/

 

 

Szabó Edit

A Bare International nemzetközi piackutató cég 52 országért felelős  európai marketingvezetője. Korábban a MédiaSales ügynökségnél, a Citibanknél dolgozott, majd felelős pozíciót töltött be az OTP Banknál, majd a Microsoftnál.2018-ban felkerült a nemzetközi Customer Experience Network 30 under 30 listájára.

LinkedIn profil: https://www.linkedin.com/in/edit1szabo/

 

 

Szurop István

Partner, vezető tanácsadó, a  HVG Kiadó márkázott tartalmi megoldásait fejlesztő csapat, a HVG BrandLab a vezetője. Nemzetközi banki-biztosítói marketingvezetői, majd tanácsadói  karrier után váltott és lett tartalommarketinges, tartalomstratéga, újságíró.

LinkedIn profil: https://www.linkedin.com/in/istvanszurop/

 

 

Vavrek Balázs

Direct response copywriter, a Kreatív Kontroll marketingvezetője és a marketingszoveg.com blog főszerkesztője. Több, mint 300 publikált szakmai anyag szerzője, szakkonferenciák rendszeres előadója.

LinkedIn profil: https://www.linkedin.com/in/bal%C3%A1zs-vavrek-68793975/

 

 

 

 

Leadszerzés a LinkedInen

Egy darts nyíl betalál középre

LinkedIn sokféle hirdetéstípust“Lehet leadeket szerezni a LinkedInen?” Gyakran teszik fel nekem ezt a kérdést a platformmal csak most ismerkedő üzleti szereplők. A válaszom “lehet, de…”

A LinkedIn leginkább a kapcsolatépítésben verhetetlen, a kapcsolatok egy részéből pedig (a kapcsolatokat megfelelően kezelve)  idővel lead lesz. A céges oldal követői, de még a tartalmakat lájkoló, vagy azokhoz hozzászóló érdeklődő azonban még nem lead, nem is szabad akként kezelni.

Akinek azonnal leadek kellenek, megszerezheti őket hirdetésel. A LinkedIn sokféle hirdetéstípust és nagyon fejlett célzási rendszert kínál. Sajnos ennek a minőségnek ára is van. Ennek megfelelően a LinkedInt általában magasabb árfekvésű termékek, szolgáltatások értékesítése esetén érdemes bevetni.

Kapuk mögé zárt tartalmak

Tartalommarketingesek között kevés téma képes élesebb vitát generálni, mint a “gated content”, vagyis a regisztrációhoz kötött tartalom. Az egyik oldal szerint a tartalomnak szabadnak kell lennie, hiszen csak így érheti el célját (figyelemfelkeltés, tanítás, a márkaismertség erősítése, stb.). A másik oldal viszont úgy érvel, hogy  az olvasó az adataival fizet a tartalomért, és különben is csak az adatokat elkérve tudjuk megkülönböztetni a valós érdeklődőket a haszontalan nézelődőktől.

Azt hiszem, az igazság – ahogy ez már lenni szokott – valahol a kettő között van. Nem szabad minden tartalomért kötelező regisztrációval frusztrálni az embereket, viszont vannak tartalmak, amikért lehet és érdemes adatokat kérni.

Az alapelv úgy foglalható össze, hogy nem szabad adatokat kérni egy blogposztért, egy videóért, egy infografikáért, de kérhetünk néhány adatot egy tanulmányért, eBookért, webinárium részvételért. (Kicsit tudományosabban azt lehet mondani, hogy a figyelemfelkeltés szakaszában nem érdemes a regisztrációt erőltetni, az érdeklődés elmélyülése után viszont lehet vele próbálkozni.)

Tudatában kell lenned azonban, hogy a látogató szembesítése egy online űrlappal kényes pillanat. Sajnos elkerülhetetlen, hogy az addig nehezen megszerzett közönséged egy részét itt azonnal elveszítsd. (A lemorzsolódás mértéke nyilván attól függ, mennyire sikerült korábban vonzóvá tenned a kapu mögé zárt tartalmad.)

Felhasználóbarát megoldások

A kitöltési hajlandóság erősen függ az online űrlap használhatóságától és persze a kért adatok mennyiségétől. A gyenge használhatóság, vagy a túlzott mohóság (feleslegesen sok adat elkérése) újabb lemorzsolódáshoz vezethet.

Sajnos a kapott adatok minőségét semmi sem garantálja. A kitöltők egy részéről hamar kiderül, hogy nem igazi lead (csak nézelődő, szakdolgozatához anyagot gyűjtő egyetemista,  újságíró), mások szeretnék elkerülni az értékesítők esetleges “zaklatásait”, ezért eleve téves adatokat adnak meg.

Én a különböző ebookok és más letölthető okosságok lelkes gyűjtője vagyok, sok ilyesmit gyűjtök be és persze előtte sok online űrlapot töltök ki. Egyes cégek különösen szorgalmasan alkalmazzák a tartalommarketinget, így izgalmasnak tűnő anyagikra ismételten rátalálok. Az esetek többségében (legnagyobb bosszúságomra) ezek az oldalak nem ismernek fel, az adatlapot újra ki kell töltenem. (Igen, tudom, léteznek automatikus kitöltő programok is, de ezekkel általában több  a bosszúság, mint a nyereség.)

Így csinálja a leadszerzést a LinkedIn

Ha töltöttél már le anyagokat a LinkedIn Marketing Solutions (vagy más üzleti) oldalairól tapasztalhattad, hogy elég sok adatot elkérnek, de az online űrlap nagyobbik részét az AutoFill with LinkedIn gombra kattintva automatikusan kitöltheted. A LinkedIn ezt egyszerűen megteheti: a kitöltéshez szükséges valamennyi adattal rendelkezik.

A LinkedIn tulajdonképpen ezt, a korában csak saját maga használt lehetőséget egy ideje szolgáltatásként is nyújtja. A Lead Gen Forms a szponzorált céges tartalom és a kiválasztott cél (feliratkozás, letöltés) közé iktat be néhány kattintással egy online űrlapot. A kitöltés egyszerű és gyors (automatikus), az adatok pontosak (ha pontosak a profilok), a lemorzsolódás (a LinkedIn ígéretei szerint) minimális.

Miközben az internetes forgalom egyre inkább a mobilra terelődik át, sok cég egyszerűen megfeledkezik arról hogy online űrlapjának mobilon is működnie kellene. (Még ha fizikailag működik is az űrlap, mobilon még kisebb a kitöltési hajlandóság, mint a hagyományos webes környezetben. A LinkedIn Lead Gen Forms óriási előnye, hogy az automatikus kitöltés mobilon is egyetlen kattintással működik.

A vevőszerző űrlap nem új eszköz a LinkedIn számára. A hozzá tartozó SlideShare-en már 3  évvel ezelőtt bevezette a tartalomba ékelt űrlapok használatát. Ennek lényege, hogy egy prezentációt megszakítva építhetsz be fizetős kaput. Nem elegáns, de hatásos módszer: ha valaki már belekóstolt a prezentációdba és szeretné is végignézni azt, inkább “fizet” érte néhány adattal mintsem hogy veszni hagyja eddigi erőfeszítését. (Nyilván sokkal kevesebben töltenék ki az űrlapot, ha az a prezentáció előtt lenne.)

A LinkedIn Lead Gen Forms használata

A LinkedIn Lead Gen Forms használata nem valami ördöngösség. Ha valaki már kitanulta a szponzorált hirdetések feladását (ez is egyszerű és a LinkedIn sok segítséget ad hozzá), akkor néhány kattintással be is illesztheti a megfelelő helyre az űrlapot. A rubrikák és az egyéb szövegek az egyedi igényekhez szabhatók. Az űrlap elküldése után (és a céloldal megjelenése előtt) egy köszönő oldal is megjelenik.

[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=34Xe1E59N6A[/embedyt]

A LinkedIn Lead Gen Forms nem jelent külön költséget, a szponzorált hirdetéssel fizetünk használatáért. Az új eszköz hatékonyságát a LinkedIn kampánymenedzserében mérhetjük.

A lényeg persze a leadek szerzése. A begyűjtött leadek a kampánymenedzserből közvetlenül letölthetők, de lehetőség van néhány “baráti” CRM és automatizáló rendszerrel való integrációra is.

A LinkedIn korábban szívesen “merített ihletet” más közösségi hálózatok már bevált megoldásaiból, most azonban olyasmit csinált, ami máshol nem valósítható meg. Ismét bebizonyosodott, hogy a LinlkedIn igazi erejét –  a profiljaink révén – mi, felhasználók adjuk.