Magyarország 2020-ban felfedezte a podcastot. Persze nem azt akarom állítani, hogy a podcast a golyóstollhoz, vagy a Rubick kockához hasonlóan magyar találmány lenne, hanem hogy 20 év után végre nálunk is egyre több podcast készül, és egyre többen hallgatnak podcastot.
A podcast audió tartalmak rendszeresen ismétlődő, az interneten “közvetített” sorozata. Ha valaki egy podcast követőjének feliratkozik, az új adásokról automatikus értesítést kap. (Ennél részletesebb leírással és háttérrel szolgál a Wikipedia.)
A podcastokat a legtöbben mobilon hallgatják, valamilyen podcast app (pld. Google, Spotify) segítségével.
A podcast nem műfaj hanem egy keret, lehetőség, azon belül számos formátum létezik. Ebben a posztban a podcastok fajtáinak bemutatása után a podcast készítés, terjesztés rejtelmeibe is bevezetlek.
Podcastok fajtái
1. Szóló podcast
Itt a podcaster (“host”) egymaga szolgáltatja a tartalmat. Ez a formátum azoknak való, akik 1) rengeteg mondanivalóval rendelkeznek 2) nagyon meggyőzően és szórakoztatóan képesek beszélni 3) a saját területükön véleményvezérek, vagyis eleve rendelkeznek egy elkötelezett közönséggel.
Ez a formátum kevés szervezőmunkát igényel, nem kell senkihez sem alkalmazkodni, viszont egy 10-20 perces podcastra nagyon fel kell készülni. (Annál hosszabb ideig egyetlen beszélőt kevesen hajlandóak meghallgatni.)
Seth Godin Akimbo podcastjában csak ő maga beszél, de mást nem is hiányolok.
2. Interjú
A legnépszerűbb podcast formátum. Itt a host egy, esetleg több vendéggel beszélget. A vendég bevonása hitelesítheti, színesítheti a műsort. A vendég kapcsolati hálóján keresztül a podcaster közönsége is bővül.
Az interjú-podcast lényegét a jó kérdések adják. Nem elég, hogy a hostnak tökéletesen fel kell készülnie a vendég tevékenységéből, életútjából, hanem még kérdeznie, bátorítani is kell az interjúalanyt, megfelelő visszajelzést kell adni számára a gördülékeny lebonyolításhoz, miközben fenn kell tartani a közönség figyelmét is.
Ez a formátum sok szervezési-egyeztetési feladattal és rendszerint sok utómunkával (vágás) jár.
Nagyon szeretem Roger Dooley Brainfluence podcastját, ahol a host neuromarketing és a viselkedésgazdaságtan legjelesebb képviselőivel beszélget. (Ehhez ráadásul minden alkalommal el kell olvasnia a beszélgetőtárs friss könyvét.) Dooley a podcasttal nagyon ügyesen felépítette önmagát, lényegében egy szintre került interjúalanyaival.
3. Beszélgetős podcast
Két műsorvezető (látszólag) könnyed csevegése, ahogy dobálják egymásnak a labdát nagyon kellemes és szórakoztató lehet. Ez a formátum egyáltalán nem csak a könnyed témáknál működik.
Egy jó host megtalálása is nehéz, hatványozottan érvényes ez két jó hostra. A beszélgetős podcast csak akkor működik, ha a két host hiteles, stílusuk eltérő, az összjáték mégis tökéletes.
Egyik régi kedvencem, a FIR podcast, ahol gyakran akár 1000 kilométer távolság is van a műsorvezetők között, de ez az adáson egyáltalán nem érződik.
4. Panelbeszélgetés (kerekasztal)
Ahogy egy konferencián, itt is több (jellemzően 3-5) szakértőt kérdezget a műsorvezető. Megfelelő, a közönség számára izgalmas összetételű panel esetén alkalmas formátum ez, de csak nagyon felkészült (profi) host képes kérdezni, valódi beszélgetést fenntartani és gondoskodni róla, hogy ne legyenek időbeli aránytlanságok a megszólalók között.
5. Történetmesélős podcast
A történetmesélés az egyik legfontosabb kommunikációs forma. Ezekben a podcasokban valós történeteket mond el a host, vagy a történet eredeti szereplője. A podcast része lehet valamiféle tanulság megfogalmazása is.
Ehhez a nagyon hatásos formátumhoz jó történet és nagyon jó mesélő kell. Ha ez összejön, biztos a siker.
Sokak szerint az amerikai Serial podcastnak köszönhető a formátum iránti megújult érdeklődés.
6. Hangjáték
A rádiójátékokban megismert tartalomtípus, a formátumra adaptált történettel, több színésszel, zenével, effektekkel előadva. Költséges és bonyolult podcast típus ez.
7. Újrahasznosított anyag
Ilyen podcast lehet egy videó szerkesztett átvétele, egy előadás hangzó része, vagy egy blog felolvasott változata. Ez a fajta podcast soha nem olyan hatásos, mint az 1-5. pontban leírt formátumok. Leginkább az olyan, elkötelezett közönségnek szól, amelyik egy már ismert tartalmat szeretne ezen az úton felidézni.
Jó példa erre a formára Dallos Zoltán Üzlet és Utazás podcastja.
Shownotes, a profi podcast rendkívül nélkülözhetetlen tartozéka
Sok az olyan, fontos információ, ami ugyan nem fér be egy podcast adásba, de szorosan kapcsolódik ahhoz. Ezek hordozója a shownotes (vagyis a műsorhoz kapcsolódó jegyzetek).
Tipikus tartalmak:
- Az adás pontos címe, a tartalom leírása (kb. 1000 karakter)
- A vendég(ek) részletes bemutatása fotóval, linkekkel (website, blog, LinkedIn, Twitter)
- A műsorban elhangzó nevek, linkek, utalások
- Hosszabb (20 perc feletti) műsorok esetén az egyes témák kezdetének jelölése.
(pl. 12:25 Jó tanácsok kezdő podcastereknek) - Beépített lejátszó, hogy helyben is meghallgatható legyen az adás.
- Kapcsolatfelvétel a podcasterrel.
- A podcast letölthető, szöveges átirata. Ezt ugyan csak kevés podcast kínálja, de igazi kincs – SEO miatt is.
A podcast helye a vásárlói úton
Tartalommarketingesként mi azt valljuk, hogy minden tartalomnak megvan a pontos helye Ahogy egy blog, egy letölthető e-könyv, vagy egy infografika, úgy egy podcast sem lóghat a levegőben. A podcast témájától, formájától és persze a megcélzott vevőkaraktertől függően valahol a vásárlói út 40-60 százaléka körül jelenhet meg ez a tartalomtípus. (Ennek pontos meghatározása a content mapping során történik.)
Jó, ha valaki meghallgat egy adást, de a cél, hogy reménybeli vevő iratkozzon fel és kövesse a podcastot. Az adásokat fülhallgatóval, vagy az autó zárt terében hallgatva a közönség különleges, intim kapcsolatba kerül a podcast szereplőivel, különösen a házigazdával.
Hogyan készül a podcast? (A podcast készítés technikai követelményei
Bár vannak, akik a stúdióban készült adásokra esküsznek, a legtöbb szakmai podcast egy csendes irodában, vagy – egy konferencia szünetében – egy szállodai szobában készül.
Felvevő: A legtöbben a Skype-ot használják, de ugyanígy készülhet felvétel a Zoom, a Google Meet stb segítségével. (Felvétel előtt ellenőrizni kell, hogy van-e a felvétel készítéséhez jogosultságod.) A felvétel a számítógépedre készül, vagyis fontos, hogy legyen rajta elegendő tárhely.
Mikrofon: A legtöbb számítógépbe épített mikrofon nem elég jó minőségű, kicsit zajos. Egy videókonferencián ez nem tűnik fel, egy podcast hallgatásakor igen. A legjobb valamilyen USB-vel csatlakozó mikrofont használni, ekkor kikerületed a számítógép gyengébb áramköreit. Évek óta a podcasterek kedvence a robosztus Jeti Blue, de más modellt is választhatsz.
Ha csak egyetlen beszélgetőtársad van és egy helyen vagytok, tudtok akár egyetlen mikrofont is használni.
Vágás: A legnépszerűbb még mindig az ingyenes Audacity , de számos másik program közül is válogathatsz.
Podcast készítés utómunkák: adás elkészülte utáni teendők
Menedzselés, terjesztés
Itt árban az Anchor nevű platfromr a verhetetlen (ingyenes), de sok jó egyéb applikáció is létezik.
A jó szoftver akkor fontos, ha gyakran jössz ki új epizódokkal, vagy több podcastot kezelsz. Érdemes először olcsó, vagy ingyenes eszközökkel kezdeni, és csak akkor fejleszteni, ha tényleg beindult a podcast. (Kivétel persze a használható mikrofon, amire mindenképpen szükség van.
Marketing
Amellett, hogy a podcastot elérhetővé kell tenni az összes népszerű csatornán (iTunes, Spotify, Podbean, Soundcloud stb. leginkább a közösségi csatornákban lehet támogatni. Jó, ha a podcastnak saját weboldala is van, mert azt és az adások jegyzeteit (shownotes) is lehet SEO-val támogatni, így a keresőkből is rátalálhatnak a hallgatók.
Összegzés
Szinte naponta bukkannak fel idehaza új podcastok. A legtöbb még csak óvatos próbálkozás, de akadnak köztük igen érettek is. Ha most kezdesz podcastolásba, még érezheted a hazai “podcast láz” felhajtó erejét, ugyanakkor egy még kevéssé telített piacra léphetsz be. Ne habozz, vágj bele! Alkalmazd a fenti tippeket podcastod készítéséhez!