Hogyan vonhatók be a dolgozók a tartalomterjesztésbe

Laptopon dolgozik valaki az asztalon egy mobillal

Az elmúlt években elképesztően felpörgött az üzleti célú tartalomgyártás. Csupán wordpresses blogból naponta több, mint 4 millió készül.

Ez a rengeteg tartalom csak azért nem temet maga alá minket, mert többségüket a készítőkön kívül nem látja senki.

 

Ahogy az ábrán is látható, a tartalmak többségét csak nagyon kevesen látják, kattintják, osztják tovább, és csak nagyon kevés tartalom jut el sok emberhez.

Miközben a B2B marketingesek óriási erőfeszítéseket tesznek a kellő mennyiségű és megfelelő minőségű tartalom előállítására, csak nagyon kevesen közülük rendelkeznek kidolgozott terjesztési stratégiával.

 

Bár nagyon sok terjesztési csatorna áll a rendelkezésünkre, általában csak a néhányra, a legnépszerűbbekre koncentrálunk. Ezekkel viszont soka a baj.

A Facebookon, a LinkedInen keresztül organikus forgalommal ma már nem lehet elég embert elérni. A Facebook Zero stratégia jól ismert, a LinkedIn céges oldalak inkább csak afféle közösségi cégbrossurának számítanak.

A fizetős „rásegítés” drága, ráadásul a közönség (érthető) gyanakvással fogadja az ilyen tartalmakat, bárhogy is nevezzük ezeket.

 

Kit érdekel?

Ha ki is kerül a tartalom a szokásos vállalati csatornákba, kérdés, hogy képes lesz-e megfelelő eredményeket elérni. Az elmúlt évek kutatásai szerint az emberek nem bíznak a céges tartalmakban, a vállalat kommunikátorokban.

A Nielsen globális kutatása szerint az emberek 84 százaléka jobban hisz a barátainak, ismerőseiknek, mint bármilyen marketingnek. Kiábrándító, ugye?

Ha nem hisznek nekünk, beszéljenek azok, akiket a célközönségünk szívesen hallgat: az ismerőseik, barátaik, családtagjaik. Őket kell bevonni a tartalmaink terjesztésébe, legyenek ők a vállalat szószólói.

A „külső”, a vállalaton kívüli emberek bevonása a marketingbe nem új gondolat. A hitelességi problémák feloldása érdekében az elmúlt években erről szólt a közönség számára kevésbé „gyanús” emberek, az influencerek, a véleményvezérek, a márkanagykövetek bevonása.. Az ő szájukból jobban, hitelesebben hangzanak azok a márkaüzenetek, amiket a „hivatalos” csatornákból egyre nehezebben fogadnak el.

A szakmai véleményvezérek azonban nehezen kezelhetők, az influencerek gyakran nem értik, miről is beszélnek, a márkanagykövetek sokba kerülnek…

 

Miközben egyes vállalatok komoly erőfeszítéseket tesznek ilyen külső megmondóemberek megszerzésére, a velük való folyamatos együttműködésre, ugyanakkor nem veszi észre, hogy házon belül is komoly potenciállal rendelkeznek. Természetesen a cég saját munkatársairól van szó. Ők eleve előnyös helyzetben vannak, hiszen ismerik a céget, a termékeket, mondanivalójuk is van róluk és – jó esetben – szívesen részt is vállalnak a tartalmak megosztásából.

  • A dolgozók 98 százaléka használ legalább egy közösségi platformot, 50 százalékuk spontán módon (minden bíztatás nélkül) is megoszt a munkahelyével kapcsolatos tartalmakat. (Weber Shanwvick)
  • Egy átlagos dolgozó 420 Facebook és 400 LinkedIn kapcsolattal rendelkezik (Smarp). Egy közepes cég 20 dolgozója saját csatornáin keresztül több embert képes elérni, mint munkaadója valamennyi csatornája együtt.
  • A vállalat munkatársai általában ugyan nem rendelkeznek milliós eléréssel, viszont saját köreikben abszolút elismertek, hitelesek. Ők az úgynevezett micro-influencerek, akik saját közönségüket nagyon jól képesek mozgósítani.

Fiatal munkatársak mobilon és laptopon közösségi médián osztanak meg tartalmakat

 

Employee advocacy a gyakorlatban

Az employee advocacy lényegében arról szól, hogy vállalat nem közvetlenül, hanem munkatársain keresztül szólítja meg közönségét. (Természesetesen az ért a hagyományos vállalati kommunikációs csatornák is megmaradnak.) A dolgozó-szószólók sok embert érnek el, ismeröseik szemében hiteles szakértőként jelennek meg.

 

A hitelesség fontos feltétele, hogy mindenki csak olyan tartalat oszt meg, ami számára fontos, vállalható, a szakmai márkájához illeszkedik. A megosztásnak mindig önkéntesnek kell lenni, minden elvárás, nyomásgyakorlás csak rossz irányba hat.

Egy, a dolgozókat a közösségi kommunikációba bevonó rendszer technikailag a következőképpen működik:

A cég tartalommenedzsere a tartalomnaptárnak megfelelően összegyűjti, illetve elkészíti a megfelelő tartalmakat. Ezeket a megfelelő ajánló szövegekkel együtt egy minden munkatárs számára elérhető helyre (pl. közös F meghajtó)  tölti fel. Ezután a hagyományos módon (email, üzenő app) értesít minden résztvevőt arról, hogy megosztható tartalmak vannak a rendszerben. A munkatársak megkapják az értesítést, bemásolják a tartalmakat a saját közösségi hálózataikba….

A baj csak az, hogy így , nem igen fog működni a dolog. A dolgozókat idegesíteni fogja a sok értesítés, nem lesz kedvük a szövegek és a képek másolgatásával vacakolni. A jól  kitalált rendszer szép lassal elhal.

 

A megoldás: tartalommegosztó platform

A tartalmak összeszedésével, a posztok szerkesztésével nem akarnak vacakolni az emberek, de ha csak kattintaniuk kell egyet a tartalmak megosztásáért, abban szívesen benne vannak.

Az employee advocacy platform lényegében úgy működik, mint a szusi étterem, ahol az asztalok körül futószalagon kering az ennivaló. A vendég csak kiválasztja mire van gusztusa és leszedi azt a futószalagról. Nem kell tehát bevásárolnia, főznie, tálalnia és mosogatnia, csak az a dolga, hogy a szalagról levegye és megegye sz egyes fogásokat.

 

A mi esetünkben a tartalommenedzser a szakács, a platform a futószalag. A fogyasztásra, vagyis megosztásra kész tartalmak felkerülnek a platformra és minden felhasználó eldöntheti, melyik tartalmat, melyik közösségi csatornájában szeretné megosztani. Mivel a munkatársak már a platformra való belépéskor bekötötték ide közösségi csatornáikat, nincs más dolguk, mint 1) kiválasztani a számukra fontos tartalm csatornát (“rovatot”) 2) megnézni a megosztandó tartalmat 3) a megfelelő közösségi hálózat ikonjára, majd a megosztás gombra kattintani.

 

Motiváció

Nem elég rábeszélni, megtanítani a munkatársakat a szószólói szerepre, fenn is kell tudni tartani a lelkesedésüket. Ebben sokat segít az employee advocacy platformba beépített gamification (játékosítás). A dolgozó-szószólók pontokat kapnak a az egyes tartalmak megosztásáért, az új résztvevők meghívásáért. A Smarp platform munkatársainak több száz cégnél dolgozó több ezer emberrel szerzett tapasztalatai szerint a versenyszellem kitűnő motiváló erő. Az emberek folyamatosan figyelik, hogy állnak a vállalati rangsorban, örülnek, ha a pontszámok révén (is) visszajelzést kapnak.

 

A pontok a “dicsőségtáblán” való megjelenésen kívül apróbb ajándékokra is válthatók. (Hogy mik ezek és hogy mi mennyi pontot ér a tartalommenedzser határozza meg és a rendszer automatikusan kezeli.

 

Az elérésen túl

Korábban már említettem, hogy akár már 20 tartalmat megosztó dolgozó esetében is jelentősen nagyobb közönséget lehet elérni, mint a hivatalos céges csatornák használatával. Ez még csak a közvetlen elérés. A dolgozók által megosztott tartalmakat 24x többen osztják tovább, mint a cég által közvetlenül terjesztett információkat. (MSL Group)

Legalább ilyen fontos, hogy az employer advocacy révén elért emberek kötődése (engagement) is erős lesz. (Egyes kutatások itt 8 százalékról beszélnek.) Mivel az online marketing egy legfontosabb célja éppen ennek a kötődésnek az erősítése, nem lehet ezt az eredményt eléggé hangsúlyozni.

Az advocacy platform lehetővé teszi, hogy a marketinges figyelemmel kísérje a tartalommegosztás hatékonyságát. Pontos statisztikát kap az egész platform működéséről, az egyes dolgozók aktivitásáról és a megosztott tartalmak eredményességéről.

 

Mibe kerül mindez?

Ezen az ábrán éppen 30 ember egy éves megosztásainak analaitikáját láthatjátok. Innen egyebek mellett leolvasható, hogy megosztásaik összesen 64.760 kattintást eredményeztek. Ha a LinkedInen hirdetéssel szerettünk volna ennyi kattintást elérni, 975 forintos (kedvező) kattintási árakkal 59.903.000 került volna.

 

Ahogy a diákon is látható, mi a Smarp finn cég platformját preferáljuk. Ennek használata kedvezmények nélkül, 30 felhasználó számára betanítással, támogatással együtt nagyjából évi 1.440.000 forintba kerül. Sok pénz? Attól függ, honnan nézzük. Ha csak LinkedIn hirdetésekre számítjuk át, 41-szeres a megtérülés. Ha a munkatársak egyéb platforokon is megosztják a tartalmat, a megtérülés ennél is jobb lesz.

 

A kattintásszám azonban még ne minden. Ehhez kell még számolni az erősebb kötődést, a több tovább osztást és – ami végül is a cél volt – a tartalmak hatékonyabb terjesztését.

 

Tanulságok

A hagyományos vállalati gondolkodás szerint a marketing a marketingesek feladata. Az employee advocacy segítségével egyes marketinges feladatok „közüggyé” válnak. Azzal, hogy a dolgozók kicsit marketingessé válnak, közelebb kerülnek saját vállalatukhoz.

 

A dolgozói megosztást segítő platform a HR és az értékesítés munkáját is támogathatja. Ez is olyan terület, ami közelebb hozhatja egymáshoz az egyébként szeparált szervezeti egységeket. A platform közös használata „mellesleg” csökkenti a költségeket.

A tartalom megosztása együtt jár annak megértésével. Aki megosztja a vállalat tartalmait – esetleg maga is ad be tartalmakat a „közösbe” erősebben kötődik a céghez, magáénak érzi azt. Egy sikeres employee advocacy program csökkenti a lemorzsolódást.

Az employee advocacy csak egy a tartalomterjesztés kihasználatlan, vagy nem eléggé kihasznált lehetőségei közül. Érdemes rá odafigyelni, hiszen alkalmazása messze túlmutat a marketingen.

 

Az írás a Media Hungary 2018. konferencián elhangzott előadásom bővített, szerkesztett változata.

Munkáltatói márkaépítés – dolgozói segítséggel

Munkatárs mosolyog az irodában

10 éve még alig tudta errefelé valaki mi is az a munkáltatói márkaépítés, ma meg mindenki erről beszél. Érthető, hiszen két, hasonló pozíciót kínáló munkahely közül jó eséllyel azt választja a jelölt, amelyiknek erősebb, szimpatikusabb a munkáltatói márkája. Hiába áldoz azonban pénzt, időt energiát egy vállalat a munkáltatói értékeinek felfedésére, megfogalmazására, ha ezt nem tudja eljuttatni a potenciális munkavállalókhoz. A honlapot, a karrieroldalt csak az aktív álláskeresők látogatják, a céges LinkedIn oldal is kevés embert vonz, a cég Facebook oldalán pedig már csak drága kiemelésekkel (szponzorálással) lehet látható eléréshez jutni.

Nem csak a célközönség elérésével vannak bajok. A munkáltatói márka kommunikációjának egyik legnagyobb problémája, hogy furcsán hangzik, amikor egy cég saját magát dicséri. Sokkal hitelesebb, ha a munkavállalók, a céget ismerő emberek beszélnek róla.

Ma a munkaképes lakosság több, mint 80 százaléka jelen van valamelyik közösségi hálózaton (sokan többön is). Természetesen köztük vannak a vállalat dolgozói is. Ha ők beszélnek munkahelyükről, vagy megosztják saját hálózataikban a vállalat munkáltatói márkaüzeneteit, azok (együttesen) sokkal több embert érnek el mint a vállalat valamennyi „hivatalos” kommunikációs csatornájal együttvéve.

 

A dolgozók, mint a vállalat szószólói

A dolgozók bevonása a közösségi kommunikációba spontán módon sok vállalatnál megvalósul, de ahhoz, hogy ez igazán hatékonyan működjön világos stratégiára, fejlett kommunikációs kultúrára és a megvalósításhoz egy megfelelő platformra van szükség.

Az employee advocacy (dolgozói közösségi megosztás) annak felismerésén alapul, hogy a dolgozók közösségimédia-használata nem tiltandó, hanem éppen támogatandó tevékenység. A dolgozók, akik saját hálózataikban egyfajta véleményvezérek megosztásaikkal támogathatják a HR-t, a marketinget és az értékesítést.

 

Smarp, a sokoldalú platform

A skandináv egyszerűséget és megbízhatóságot megtestesítő finn Smarp platform biztosítja, hogy a dolgozók minimális erőfeszítéssel és maximális rugalmassággal oszthassák meg a számukra felkínált tartalmat. Mivel a munkáltatói márkaüzenetek megosztása mellett ugyanezen a platformon keresztül történhet a tartalommarketing/influencer marketing és a social selling támogatása is, a platform maximálisan kihasználható, annak költségei több szervezeti egység közt oszlanak meg.

 

 

A Smarp a következőképpen működik:

  1. A tartalommenedzser összegyűjti a cég saját felületein (honlap, blog, karrieroldal, közösségi felületek) megjelent tartalmakat, illetve ezeket kiegészít külső (gyűjtött) szakmai, iparági és egyéb tartalmakkal.
  2. A tartalommenedzser anyagokat ajánló szöveggel, címkékkel látja el, majd kijelöli melyik közösségi csatornába javasolja a megjelenésüket.
  3. A tartalmak terjesztésében résztvevő, ahhoz saját közösségi hálózataikkal (LinkedIn, Facebook, Instagram, Twitter) csatlakozó dolgozók a platformon látják az új tartalmakat, illetve azokról automatikus értesítést is kapnak. Természetesen maguk döntik el, hogy ezek közül saját csatornáikban melyiket adják közre. A publikáláskor használhatják a tartalommenedzser készítette ajánlót – ilyenkor egyetlen kattintással publikálhatják a kapott tartalmat – , vagy saját ajánlót írhatnak hozzá.
  4. Egyes rendszerek – így az általunk preferált Smarp is – lehetővé teszik, hogy a dolgozók is javasoljanak tartalmakat. Ennek nyomán egyfajta belső tudásmegosztás is megvalósul. Amennyiben ezeket a tartalmakat a tartalommenedzser elfogadja, a „hivatalos” tartalmakkal megegyező módon bekerülnek a rendszerbe.
  5. A tartalommenedzser méri az egyes tartalmak és a tartalommegosztásban résztvevő dolgozók eredményességét. A dolgozók a visszajelzésen kívül kisebb jutalmakat is kaphatnak.

Employer branding a közösségi megosztás segítségével

Miközben a dolgozók megmutatják ismerőseiknek cégük „emberi” arcát, bepillanthatnak a munkahely hétköznapjaiba, osztozhatnak annak sikerein, ünnepein, más változások is megfigyelhetők. A tartalommegosztásban résztvevő dolgozóknak átalakul a céghez való viszonya, erősödik a lojalitásuk, elköteleződésük. Több kutatás is megerősítette, hogy az employee advocacy programban résztvevő dolgozók kötődése erősebbé válik, csökken annak valószínűsége, hogy elhagyják a céget. Mindez rendkívül fontos, hiszen a munkaerőhiány leküzdése nemcsak az új munkaerő megszerzéséről, hanem a meglevő, gyakorlott dolgozók megtartásáról is szól.

Ilyen egyszerű lenne az új minőségi munkaerő, megszerzése, a meglevő emberek megtartása? Természetesen nem. Nem elegendő egy employee advocacy platform beszerzése, a közösségi ajánlás csak akkor fog működni, ha a dolgozók hisznek a vállalatukban, büszkék rá, jó szívvel ajánlják azt másoknak is. Ezt elérni a nagy dolog, ehhez képest az ajánlórendszert megszervezni csak afféle apróság.

 

Hogyan segíthetik a munkatársak a közösségi toborzást?

közösségi toborzás

Nincs ember. Ez ma a hazai vállalatok talán legsúlyosabb problémája. Ráadásul „sok az eszkimó – kevés a fóka”, vagyis az alkalmas jelöltekre rengeteg cég vadászik.

A hiányzó emberek megszerzéséhez már nem elegendő egy egyszerű álláshirdetés feladása valamelyik népszerű állásportálokon, és egyre ritkábban bukkan fel komoly érdeklődő a vállalati karrieroldalon is.

A vágyott szakemberek – különösen a magasan kvalifikáltak, a tapasztaltabbak – dolgoznak valahol, állásban vannak, aktívan nem keresnek munkát. Ezek az úgynevezett passzív álláskeresők nem nézegetik az álláshirdetéseket, de ha egy vonzó ajánlatot kapnak esetleg felfigyelnek rá.  A kérdés leginkább az, hogyan jutnak el hozzájuk ezek az ajánlatok?

 

A munkatársak, mint közösségi toborzók

Új munkatársakat ott érdemes keresni, ahol sok az ember. Az álláskeresők 79 százaléka használja a közösségi hálózatokat (ThiswayGlobal), de – az állásportálokkal és a karrieroldalakkal ellentétben itt jelen vannak a passzív álláskeresők is.

Vannak emberek, akik rendszeresen osztanak meg állásajánlatokat közösségi hálózataikban. Úgy gondolják, ezzel segítik ismerőseiket és támogatják munkahelyüket is. Miért ne lehetne mindezt kiterjeszteni és szervezetté tenni?

Szerencsére voltak, akik már évekkel ezelőtt feltetették ezt a kérdést, sőt, válaszoltak is rá: így született meg az employee advocacy, vagyis a munkahely nevében, annak érdekében szervezetten fellépő dolgozók koncepciója.

Az, hogy a dolgozók szólnak ismerőseiknek ha van valami „üresedés” már időtlen idők óta szokás. Az igazi változásokat itt is az internet, és a közösségi hálózatok hozták.

Közösségi toborzás ajánló platform használatával

Egy közösségi ajánló rendszer a meglevő eszközök (tartalomgyűjtő, email) segítségével is megvalósítható, de az igazi megoldást csak valamennyi eszközt együtt elérhetővé tevő employee advocacy platform jelenthet. Ez egyszerre biztosítja a központi tartalomgyűjtés, az egyszerű terjesztés, a résztvevők felé történő visszajelzés és az eredmény mérésének lehetőségét. Mindezt egyszerű, jól áttekinthető formában nyújtja a Smarp platform. (A ContentPlus a Smarp kiemelt partnere.)

 

Így működik a Smarp

A rendszerbe – egyéb tartalmak mellett –  a tartalomgazda/tartalommenedzser tölti fel az aktuális álláshirdetéseket és a hozzájuk tartozó ajánló szövegeket.

A Smarphoz saját Facebook, LinkedIn, Instagram stb. hálózataikkal is csatlakozó dolgozók látják, ha a rendszerbe új tartalmak kerültek fel. Maguk döntik el, hogy az ezek között megjelenő álláshirdetéseket megosztják-e és ha igen. melyik közösségi hálózatukban teszik meg.

 

Mérhető eredmények

Miközben mindenki láthatja, hogy megosztott tartalmai hogyan teljesítenek (elérés, kattintás, lájk stb.) a tartalomgazda a teljes hálózatra rálát. Pontosan tudja, hogy melyik tartalmak a legnépszerűbbek és kik a legaktívabb tartalommegosztók.

A közösségi marketing/közösségi toborzás során nagy szerepet játszik a gamificítion. A dolgozók között folyamatos verseny zajlik a „dicsőségtábla” első helyeiért. Akadnak szervezetek, ahol a megosztásban élenjárók valódi jutalmakat is kapnak, illetve sikeres tevékenységük megjelenik az éves teljesítményértékelésben is.

 

Kiugró eredmények

A Smarp adatai szerint egy átlagos vállalati felhasznának 850 közösségi kapcsolata van (Facebook + LinkedIn). Ha egy szervezet employee advocacy programjában „csak” 50 dolgozó vesz részt, rajtuk keresztül a vállalat potenciálisan 42.500 embert ér el. Óriási szám ez akkor, amikor a vállalati honlapot (és benne a karrieroldalt) naponta csak néhány száz, esetekben 1-2 ezer ember éri el, a céges Facebook oldal organikus elérése minimális, a LinkedIn céges oldal mindössze 200-500 (nehezen megszerzett) követővel rendelkezik.

Az elérés azonban még nem minden. Számos kutatás bizonyítja, hogy az emberek sokkal jobban hisznek az ismerőseiknek, mint a cégeknek, így a közösségi ajánlás során megosztott üzenetek –  így az álláshirdetések is – sokkal jobban teljesítenek, mint a „hivatalos” csatornákon keresztül megosztottak.

Az ismerősöktől kapott linkeket 24x többen osztják tovább, vagyis az így megosztott álláslehetőségek még tovább tejednek.

A dolgozók által toborzottak 59 százaléka  „minőségi jelölt”. (Altimeter Group) Náluk az átlagnál nagyobb a felajánlott pozíció elfogadási aránya és hosszabb ideig maradnak meg új munkahelyükön.

Jelentős elérés, minőségi közönség, kitűnő jelöltek – mindez szinte ingyen? Igen. Az employee advocacy eredményei ismét bebizonyították, hogy a munkatársak a legfontosabb – gyakran kihasználatlan erőforrást jelentik a vállalat számára. Annak azonban, hogy a dolgozók ajánlják saját közösségi hálózataikban munkaadójuk tartalmait mégis komoly “ára” van: az employee advocacy csak ott működik. ahol a dolgozók elkötelezettsége nagy, ahol hisznek a vállalatban, azonosulnak annak értékeivel. Mindez persze jóval túlmutat a hatékony toborzáson.

Egy sikeres social advocacy, márkatámogató program elindításának feltételei

Egy csapatban dolgozók összerakják a kezüket egy cél érdekében

A cikk elolvasásához ennyi időre van szükség:

Az influencer marketing az elmúlt időszakban az egyik  legfelkapottabb marketing-kifejezéssé vált. Hazánkban is egyre több márka használja ezt a taktikát kommunikációjában: 2017-ben a Sakkom ügynökség által készített influencer kutatás  szerint a cégek 64%-a.

Sok márka a régi marketinges beidegződések szerint minél több emberhez akarja eljuttatni üzenetét, ezért celebeket, közösségi médiasztárokat használ influencerként. A fejlettebb országokban ugyanakkor egyre több cég ismeri fel, hogy az online marketingben nem a tömegekhez kell szólni, hanem az üzenetek személyre szabásával növelhető a kommunikáció hatékonysága, érdemes inkább úgynevezett micro-influencerek felé fordulni. Velük építhető fel ugyanis legjobban egy hatékony márkatámogató, social advocacy program.

Ahhoz hogy te is elindíthass egy ilyen programot először tisztázzuk, hogyan csoportosíthatók a véleményvezérek.

 

Fiatal munkatársak mobilon és laptopon közösségi médián osztanak meg tartalmakat

 

A véleményvezérek (influencerek) fajtái

A véleményvezéreket 3 fő csoportra lehet bontani: mega-, macro-, és micro-influencerekre. Mindegyik csoport más-más célra használható kommunikációdban.

 

Mega-influencerek

A mega-influencerekhez a celebeket és a közösségi médiasztárokat soroljuk. Általuk az elérés nagyon nagy lehet, hiszen követőik száma 100 000 fő felett van. (A megadott számok a hazai piacra vonatkoznak.) Ugyanakkor a mega-influencereknél a bevonódás (engagement) mértéke szinte soha nem haladja meg a 2 százalékot.

 

Grafikon, mely a bevonódás, engagement nagyságát mutatja követőszámok szerint az Instagramon

Emiatt a nagy elérés miatt választják a mega-influencereket azok a cégek, amelyek a sokember elérésében (tömegmédiás szemléletben) gondolkoznak. Az ilyen kooperációkban az a legnagyobb kihívás, hogy a véleményvezér és a márkád személyisége között meg kell találnod a kapcsot: hogyan tudja a celeb a márkád kommunikálni, mennyire releváns számára az adott termék, szolgáltatás, mennyire hitelesen jelenik meg ebben a szerepben az influencer. A kooperáció ebben az esetben kizárólag pénzügyi alapú.  Ezek az együttműködések elsősorban a márkaismertség növelésére és jó benyomás kialakítására használhatók.

 

Macro-influencerek

A macro-influencerekhez tartoznak a bloggerek, a vloggerek és az újságírók. Utóbbiak meggyőzése a klasszikus PR feladata. Ezeknek az influencereknek a követőtábora  5 000-100 000 fő közé esik. Esetükben már magasabb bevonódási számokról beszélhetünk: általában 2-5 százalék körül alakul egy-egy poszt átlagos engagement értéke. Mivel a macro-influencerek egy-egy területre specializálódnak, sokkal relevánsabb a rajtuk keresztüli kommunikáció. Te is könnyen megtalálhatod a céged számára legmegfelelőbb bloggert, vloggert akármilyen szűk réspiacon is tevékenykedik a céged. Macro-influencerekre támaszkodva az  üzeneteid sokkal autentikusabbak lesznek, mintha mega-influencereket vetnél be. Ezeket a véleményvezéreket már nemcsak a pénz befolyásolja, hanem hogy milyen a márkád imidzse, és hogy mennyire illik hozzá a brand az influencer személyiségéhez. Ellenszolgáltatásokra is épülhet egy ilyen kooperáció, például a márka készíti el a vlogger videóit, médiamegjelenést vagy termékeket, szolgáltatásokat biztosít a márka a blogger vagy vlogger számára.  Ezek a kooperációk elsősorban márkaismertség és bevonódás növelésére használhatók.

 

Micro-influencerek

A micro-influencerek csoportját a mikrobloggerek, mikrovloggerek, felsővezetők, oktatók, kutatók, szakmai szervezetek képviselői és céges véleményvezérek alkotják. Ezeknek az embereknek a követői száma körülbelül 1000-5000 fő között alakul. Ha megszólalnak a közösségi médiákon isszák szavaikat az adott mikrokörnyezetben. Posztjaik 5-10%-os engagementeket érnek el – ez is mutatja, hogy környezetük nagyon releváns információforrásnak tekinti őket. Meggyőzésükben a pénz nem játszik szerepet, sokkal inkább a “soft” tényezők számítanak, mint hogy mennyire vonzó számukra az adott márka, mennyire kapnak egyedi figyelmet és alapjában minden elismerésnek, ellenszolgáltatásnak örülnek. A micro-influencereket konverzió növelésére és a márkád iránti engagement (bevonódás) növelésére használhatod.

 

Influencerek 3 csoportjának bemutatása

Kiket vonj be márkatámogató, social advocacy programodba?

A fenti három csoportból a mega-influencerek egy márkatámogató programba csak nagyon nehezen vonhatók be. Mivel legkönyebben a micro-influencereket lehet rajongóvá változtatni, ők azok, akik elsődleges célcsoportjai lehetnek márkatámogató programodnak.

Létezik egy másik köre is márkatámogatói program célcsoportjának, ők pedig azok, akik eleve elkötelezettek márkád iránt, de még nem micro-influencerek, ugyanakkor azzá tehetők. Ők azok a munkatársaid, akik fogékonyak a közösségi média iránt (tehát például a Facebookon, Instagrammon aktívak), de még nem erős  személyes profiljuk szakmai vagy üzleti szempontokból.

Egy sikereres márkatámogató programba tehát micro-influencereket és céged munkavállalóit érdemes bevonni. Most már csak az szeretnéd tudni hogyan kezdj neki, hogyan építs fel egy ilyen programot? Lássuk!

 

Márkatámogató (social advocacy) program felépítésének lépései

Social advocacy program indításának 5 lépése

1. Határozd meg social advocacy programod célját

A célok legyenek SMART (specifikus, mérhető, akció orientált, reális és határidőhöz kötött) célok, mint például:

  • Céges oldal követői számának növelése (külön-külön csatornánként)
  • Munkavállalóid követői számának növelése
  • A programba bevont személyek profiljaiból weboldaladra terelt látogatók száma
  • EEMV (estimated earned media value) növelése: az EEMV egy összefoglaló szám, mely megmutatja, hogy az adott csatornán a megosztott tartalmakra történő klikkelésekért mennyi PPC budget kellett volna fizetni. Méréséhez speciális social advocacy platformra lesz szükséged.

2. Határozd meg a résztvevők körét

Alakítsd ki a szervezeten belül, ki alkalmas leginkább egy ilyen programban történő részvételre. Kik azok akik eleve aktívak a közösségi médián, kik azok akiknek nagy a követőszáma, kik azok, akiknek a szavára adnak piacodon. Ők lesznek a belső véleményvezéreid.

Határozd meg azon micro-influencereid körét is, akik bevonhatók egy ilyen programba. Avasd be őket céljaidba.

 

3. Válaszd ki a program tartalommenedzserét

Egy sikeres social advocacy programhoz kell egy folyamatosan frissített tartalomnaptár és a tartalmakat is folyamatosan gondozni kell. Ennek egy felelőse kell legyen a szervezetben, vagy akár külsős céget is megbízhatsz rá. A tartalommenedzser egyik fő feladata, hogy olyan tartalmakat gyűjtsön össze és időzítsen, amiket céged dolgozói és micro-influencereid megoszthatnak. Egy social advocacy platform segítségével ez a tevékenység nagyon könnyen menedzselhető.

 

4. Tartsd fent az érdeklődést: alakíts ki ösztönző programot

Mindenki szeret játszani, így érdemes gamificationt is beépíts a programba a siker érdekében. Tűzz ki hosszabb távú, a megállapított célokhoz kötött nyereményeket, és alakíts ki negyedéves versenyeket is, amikor kisebb ajándékokat nyerhetnek a résztvevő munkaválllalók. Ezzel a program belső elfogadását is javíthatod, így egyre több munkatársad akar majd csatlakozni a programhoz.

Külső micro-influencereidnek is felajánlhatsz ösztönzőket, ellenszolgáltatást. Rengeteg lehetőség áll rendelkezésedre. Egy-két ötlet:

  • kedvezmény termékeidre, vagy ingyen termék biztosítása
  • belépő fontos konferenciákra, rendezvényekre
  • megjelenés lehetősége PR eseményeiden
  • kollaboráció tartalomgyártásban (például videós költségének fedezése)
  • B2B területen ajánlóprogram kialakítása: influenszered szolgáltatásainak promótálására vevőid körében
  • speciális partnerlogók használatának lehetősége
  • találkozók, meetupok szervezése, ahol még jobban megismerheted támogatóidat

5. Mérd az eredményeket

Folyamatosan mérd a kitűzött célok elérését. Ez történhet havonta vagy negyedévente.

Ellenőrizd a követőszám növekedéseket!

A weboldalra történő forgalomterelés mérését nagyban segítik az utm paraméterrel ellátott linkek, melyet mindenkire egyedileg kell kialakíts. Analytics fiókodban így követheted, hogy általánosan és legfontosabb céloldalidra ki, mennyi forgalmat terelt, s ott miből lett vásárlás.

Social advocacy programod mérésére egy nagyon transzparens és kiváló mutatószám az EEMV mutató. Ennek mérése speciális social advocacy platform keretein belül valósulhat csak meg. Egy ilyen program méri a megosztásokat a hozzászólásokat, átkattintásokat, s ezekből kiszámítja milyen médiaértéket értek el külön-külön vagy együtt a tagok. Ez az érték nagyon jól összehasonlítható PPC hirdetéseid eredményeivel, s kimutatja mennyivel jobban megéri egy ilyen program bevezetése, mint PPC budget nagyságának folyamatos növelése.

Biztos te is hallottad, hogy a Facebook idén jelentős algoritmus változásokat hajt végre. Még inkább előnybe részesíti a barátaid, ismerőseid posztjait a céges posztokkal szemben. A céges posztok közül csak azok maradnak “talpon”, amik megfelelő engagementet érnek el, amiket kellő számú ember kommentel. Egy márkatámogató program ezt a kihívást kiválóan kezelheti. Nem kell tehát tovább növeld Facebook hirdetési költségkeretedet!

 

 

dolgozók az iródában ülnek

Összefoglalás

Egy márkatámogató program kiváló lehetőséget teremt tehát a közösségi kommunikációd támogatására:

– nagyban segíti tartalmaid terjesztését,

– választ ad az újonnan jelentkező Facebook algoritmus változások kihívásaira,

– bevezetésével csökkenthető közösségi médiás hirdetési költségkereted.

Ehhez csak közösségi médiára fogékony munkatársaidat és micro-influencereidet kell bevont. Kövesd a program bevezetésének 5 lépését és nem marad el a siker! Segítünk szívesen mi is az implementációban, a technológia biztosításában Európa piacvezető applikációja segítségével!

 

Dolgozók, mint márkanagykövetek (employee advocacy)

A cikk elolvasásához ennyi időre van szükség:

A legtöbb cég számára gondot okoz üzeneteinek eljuttatása célcsoportjához. A céges honlapok látogatottsága a legnagyobb vállalatok kivételével általában alacsony. A Facebookon szerzett organikus forgalom minimális. A LinkedIn oldalakra csak a legismertebb globális cégek képesek nagyobb számú látogatót vonzani. A blogposztok az egyre növekvő „tartalomzajban” nehezen találnak utat a közönségez. Ezek a nehézségek nemcsak a hagyományos (a honlapra kikerülő) céghírek, hanem a kifejezetten a közösségi médiára készült tartalmak esetében is jelentkeznek.

Egyre több vállalat készít blogot, videót, infografikát és más saját tartalmakat. Hiába születnek azonban kiváló anyagok, ha azok megfelelő terjesztés hiányában nem jutnak el közönségükhöz. Ezek a vállalatok általában csak fizetős megoldásokkal – leggyakrabban AdWords hirdetésekkel, szponzorált Facebook posztokkal  – tudnak látogatókat terelni a vállalati honlapra és a közösségi felületekre.  A hirdetések útján terjesztett tartalmak azonban kevesebb eredménnyel (kattintás, lead,  engagement) járnak, mint az organikusan terjesztettek A fenti nehézségek is nagyban közrejátszanak az influencer marketing kirobbanó sikerében. A célcsoportban népszerű, számukra hiteles, nagy eléréssel rendelkező influencerek eredményesen vonhatók be a vállalati tartalmak terjesztésébe. De mi tegyenek azok, akik nem a 18-24 éves fiatalok körében népszerű termékeket, hanem például IP telefonközpontokat, forgácsolóeszközöket, vagy vállalati szoftvereket kínálnak ügyfeleiknek? Szerencsére számukra is létezik hatékony és az üzleti működésbe teljesen belesimuló megoldás: az emloyee advocacy (dolgozói  közösségi marketing).

 

 

“Hivatalos” és közösségi megosztás

A vásárlók 84 százaléka többre tartja a barátok és a családtagok ajánlását a reklámok bármilyen formájánál. ( Forrás: Nielsen

A vállalat dolgozói egyben mind valakiknek a barátai, rokonai, ismerősei. Saját hálózatukban ők mico-influencerek, akik erősen hatnak a többiek véleményére. Ha ők is segítenek a vállalat üzeneteinek a terjesztésében, nagyobb, értékesebb közönség érhető el, mint közvetlenül a vállalat csatornáin keresztül.

A gondosan megválogatott szakmai, vállalati, iparági tartalmak megosztásával egy különleges, social influencer-hálózat alakítható ki. Egy vállalati hír a saját honlapon és a közösségi csatornákon keresztül átlagosan 300-500 emberhez jut el. Egy átlagos vállalati dolgozónak a Facebookon 400, a LinkedInen 450 kapcsolata van. Ha csak 20 social influencerként működő dolgozóval és egyenként 500 kapcsolattal számolunk, ez akkor is 10000 ember közvetlen elérését jelenti! Ez még csak a közvetlenül elért emberek száma, de egy jól megírt, érdekes, hasznos, figyelemfelkeltő poszt esetében joggal számíthatunk arra, hogy az elsődleges közönség tovább is osztja azt. Természetesen ezzel a vállalati csatornák esetében is számíthatunk, hiszen tudjuk, hogy a témában végzett kutatások szerint a dolgozók által terjesztett tartalmakat 24x többen osztják meg, mint a cég hivatalos csatornáin keresztül terjesztetteket . (MSL Group)

Nemcsak az elérésben és a megosztásban, de a bevonódásban (engagement) is vezetnek a céges tartalmakat publikáló dolgozók. A Social Media Today szerint a dolgozók ebben 8x jobb eredményt érnek el, mit a hivatalos vállalati csatornák. Az elérés, vagy a bevonódás fontos mérőszámok, de végső soron minden vezető az új eladások, vagy az új leadek számát akarja látni. A dolgozók közreműködése, az úgynevezett employer advocacy itt is meggyőző statisztikákat képes felmutatni: A dolgozói közösségi marketinggel szerzett leadek 7x jobban konvertálnak (válnak üzletté), mint más leadek. (IBM)

 

4 statisztika, az employee advocacy mellett

A rendkívüli eredményesség magyarázata, hogy a saját közösségi hálózatában mindenki véleményvezér, influencer, akinek ismerősei jobban hisznek, mint a „hivatalos” kommunikátoroknak.

Hogyan működnek a munkahelyi közösségi marketingesek?

A tartalommegosztás folyamata egyszerű és logikus:

1. A tartalommenedzser (tartalomgazda, tartalomkurátor) összegyűjti a cég saját felületein megjelent tartalmakat, illetve ezeket kiegészíti szakmai, iparági tartalmakkal.

2. A tartalommenedzser anyagokat ajánlószöveggel, címkékkel látja el, majd kijelöli melyik közösségi csatornába javasolja megjelentetésüket.

3. A munkahelyi közösségi marketing programban résztvevők automatikusan értesítést kapnak az új tartalmakról. Természetesen maguk döntik el, hogy saját csatornáikban ebből mit adnak közre. A publikáláskor használhatják a tartalommenedzser által készített ajánlót – ilyenkor egyetlen kattintással publikálhatják a kapott tartalmat – , vagy saját ajánlót írhatnak hozzá.

4. Egyes rendszerek – így az általunk preferált Smarp platform  is – lehetővé teszik, hogy a dolgozók is javasoljanak tartalmakat. Amennyiben ezeket a tartalommenedzser elfogadja, a „hivatalos” tartalmakkal megegyező módon bekerülnek a rendszerbe.

5. A rendszer a belső “dicsőségtáblán” megjeleníti a legeredményesebb közösségi marketingesek nevét, megjelenteti fényképüket, pontszámukat. A tapasztalatok szerint ez az egyszerű, játékos elem komoly ösztönzést jelent a résztvevők számára.

6. A tartalommenedzser méri az egyes tartalmak és a tartalommegosztásban résztvevő dolgozók eredményességét. A dolgozók a visszajelzésen kívül kisebb jutalmakat is kaphatnak.

Nyilván sokakban felmerül kérdés, hogyha ez a folyamat ilyen egyszerű és ennyi előnnyel jár, miért nem él ezzel a lehetőséggel minden vállalat? Talán éppen azért mert ugyan egyszerűnek látszik, megvalósításához azonban néhány technikai és szervezeti/kulturális feltételt kell teljesíteni.

Nézzük először az egyszerűbbet, a technikai feltételeket:

Bár employee advocacy program (elvileg) meglevő eszközök (email, intranet, tartalomgyűjtő szoftverek, mérőszoftver) használatával is megoldható, a folyamat így bonyolult, lassú és nehézkes lenne. Éppen azt a könnyedségét veszítené el, amitől a dolgozók nem egy újabb tehernek, hanem egy izgalmas lehetőségnek, játéknak érezhetik a tartalommegosztást. Az igazi megoldás egy kifejezetten erre a célra készült platform, ami integrálja a tartalomgyűjtést, a tartalmak feldolgozását (ajánlók írása, kategorizálás, címkézés) és a publikálást. Egy ilyen rendszerben a tartalommenedzser (általában egyéb feladatai mellett) tetszőleges számú önkéntes közösségi marketingest képes megosztható anyaggal ellátni.  A platformot használva a dolgozóknak nincs más dolga, mint választani a felkínált tartalmak közül és egyetlen gomb megnyomásával publikálni azokat az általa preferált csatornákban.

 

Fiatal munkatársak mobilon és laptopon közösségi médián osztanak meg tartalmakat

Ahhoz, hogy mindez működhessen megfelelő szervezeti/kulturális feltételek is szükségesek:

 

5 feltétel employee advocacy programhoz

1. A vállalat iránti elköteleződés. Csak attól a dolgozótól várható el, hogy a Facebookon, a LinkedInen, vagy más személyes közösségi csatornákban megossza munkahelye tartalmait, aki elkötelezett a vállalat iránt, hisz benne, azonosul az értékeivel. Egy jól működő dolgozói közösségi megosztó platform erősíti az elköteleződést, de annak megteremtésére korábban, a platform bevezetése előtt van szükség.

2. Megosztható tartalmak. Száraz vállalati híreket, semmitmondó sajtóanyagokat senki sem akar megosztani ismerőseivel. Csak akkor lesz sikeres a megosztás, ha a dolgozók elé érdekes, hasznos, számukra is vállalható anyagok kerülnek. Fontos, hogy a cég saját tartalmai mellett sok iparági, szakmai tartalom is kerüljön a megosztásra szánt tartalmak közé. (A jól bevált gyakorlat szerint a saját tartalom aránya nem lehet több 25 százaléknál.) Érdemes kerülni a túlságosan „nyomulós” értékesítési tartalmakat – ezek könnyen leiratkozásokhoz vezethetnek, ami viszont elkedvetlenítheti a tartalmakat megosztó dolgozót.

3. A véleményvezérek megtalálása. A belső social influencerek munkája csak  önkéntességen alapulhat. A munkatársak bevonása előtt érdemes feltérképezni kik azok, akikre sokan hallgatnak a közösségi hálózatokon és a vállalaton belül is. Ők lesznek azok a vállalati véleményvezérek, akiken az egész program alapul. A tapasztalatok szerint a véleményvezérek sikereit látva mások is szívesen csatlakoznak a vállalati szószólókhoz.

4. A megosztó kultúra támogatása. Minden vállalati közösségben akadnak olyanok, akik szívesen részt vennének a tartalommegosztásban, de bizonytalanok a közösségi eszközök használatában. A számukra szervezett képzés, „digitális felzárkóztatás”, a támogató anyagok készítése később többszörösen megtérül.Bár a tartalmak és a hozzájuk fűzött ajánlások központi készítése lényegesen egyszerűbbé teszi az életet, mégis szükséges egy, a közösségi kommunikációt támogató kalauz elkészítése. Ez ne tiltásokat, hanem ajánlásokat, bevált gyakorlatokat tartalmazzon.

5.Visszajelzés. Fontos, hogy a tartalommegosztásban résztvevő dolgozók tudják, milyenek az eredményeik (hány embert értek el, hányan kattintottak az egyes tartalmakra stb.) Ösztönzően hathat rájuk, ha látják, hol állnak kollégáikhoz képest. A „Bajnok” vagy a „Nap hőse” titulus akkor is ösztönző lehet, ha ez csak játék. A játékosítás (gamification) mellett fontos, hogy a legjobban teljesítő tartalommegosztók valamilyen „igazi” jutalmat is kapjanak, hiszen munkájukkal kézzelfoghatóan hozzájárultak a vállalat eredményeihez.

 

A legfontosabb tartalom-kategóriák

Sokan úgy gondolják, hogy a dolgozói közösségi marketing csak a vállalati hírek megosztására használható. Valójában a tartalmak széles köre osztható meg, amivel többféle cél érhető el. A legfontosabb kategóriák:

10 tartalomfajta employee advocacy programhoz

1.  Iparági hírek
A célközönség számára releváns hírek az iparág legfontosabb kiadványaiból. Ez a fajta tartalom kiválóan alkalmas arra, hogy  a tartalomalapú értékesítést (social selling) folytató értékesítők állandóan a vevők szeme előtt legyenek. Az employee advocacy program tehát képes arra, hogy kielégítse a modern értékesítők tartaloméhségét.

2. Céges hírek
A száraz, gyakran túl szakmai, ezért csak kevesek számára érdekes híreket kevesen fogják megosztani. Sokkal nagyobb figyelemre számíthatnak egy szerződés megpecsételését jelentős kézfogásról, egy konferencián, vagy kiállításon való szereplésről, vagy egy ügyfélpartyn készült képek. Ezeket a fotókat az Instagramon érdemes közreadni, de a célcsoport médiahasználati szokásait ismerve más csatorna is szóba jöhet. A képeken látható ügyfelek boldogok lesznek (esetleg tovább is osztják azokat), vagyis ez a fajta tartalom is leginkább az értékesítést (social selling) támogatja.

3. Újdonságok
A vállalat a termékek, szolgálatások értékesítéséből él – természetesen az ezekhez kapcsolatos hírekkel is foglalkozni kell. Ne várjuk el azonban mindenkitől, hogy ezeket a tartalmakat is megossza. Ez a téma nyilván az értékesítőket, az ügyféltámogatással és termékfejlesztéssel foglalkozó munkatársakat fogja érdekelni, ők tudják majd kapcsolataikkal jól megosztani.

4. Álláshirdetések
Az emberek szívesen osztanak meg álláshirdetéseket. Az ilyen posztokat megosztókat az jó érzés töltheti el, hogy egyszerre tesznek jót munkaadójuknak és ismerőseiknek is. Az álláskeresők jobban bíznak az ismerőseik által megosztott lehetőségekben, mint az állásportálokon található hirdetésekben. Az ajánlásra a céghez érkezettek elégedettebbek, mint a hagyományos úton felvettek és hosszabb ideig maradnak a cégnél.

5. Céges blog
Ha a cégnek van blogja – mindenkinek ajánljuk – , akkor ez közvetlenül beköthető az employee advocacy platformra. Ekkor a friss posztok tartalommenedzseri beavatkozás nélkül is megjelennek a megosztható tartalmak között. Ezek a posztok a vállalat, illetve egyes meghatározó munkatársak szakértelmét,  szakmai vezető szerepét bizonyítják, ezért sokak érdeklődésére számíthatnak.

6.Életképek
Így dolgozunk. Partnernap. Sportnap. Csapatépítés. Ezeket a tartalmakat imádni fogják azok, akik a vállalat, mint potenciális iránt érdeklődnek és komoly segítséget jelentenek az employer brandinggel foglalkozó munkatársak számára.

7.Vezetés, karrier, életmód
A dolgozók nem csak szakmai információkkal akarják ellátni ismerőseiket. A LinkedIn adatai szerint az emberek 62 százaléka az informatív és egyben inspiráló tartalmakra vevő. Érdemes tehát a megosztható tartalmak közé ilyen, harmadik féltől származó anyagokat is keverni. (Kiemelten jól teljesítenek a hatékonysággal, időmenedzsmenttel, karriertervezéssel   foglalkozó anyagok.

8. Szórakoztatás
Bár a „cukiságok” terjesztéséről mindenkit lebeszélnénk, számos olyan tartalom létezik (karikatúrák, feladványok, infografikák stb.) sikeresen oldhatják a szakmai anyagok szigorát.

9. Partnerek anyagai
A partnerek anyagainak bevonása a dolgozói közösségi platformba számos előnnyel jár:• gazdagodik a dolgozók által megosztható tartalmak kínálata,• az együttműködés révén erősödnek a partnerkapcsolatok,• a partnerek színvonala tartalmai is erősítik a vállalat megítélését.

Az employee advocacy platform felhőalapú szolgáltatás. Ennek előnyei közé tartozik, hogy a dolgozói közösségi marketing akár már néhány lelkes, a közösségi médiában aktív munkatárs részvételével elindítható. Ha egy ilyen kollégának átlagosan csak 500 kapcsolata is van (Facebook + LinkedIn), 6 dolgozói szószóló esetén már (potenciálisan) 3.000 emberhez jutnak el az üzenetek. A rendszer az igényektől – a megosztásban résztvevő munkatársak számától – függően rugalmasan, szabadon skálázható.A dolgozói közösségi marketinggel nyer a vállalat, mert üzenetei minőségi, az üzenetekre fogékony közönséghez juthat el. Nyer a tartalmakat megosztó dolgozó, mert befelé márkanagykövetként, kifelé szakértő-véleményvezérként pozícionálja magát és nyernek a programban részvevő dolgozók ismerősei is, mert jól megszűrt, értékes információkhoz jutnak. Kell ennél több?

 

dolgozók az iródában ülnek

Digitális marketingtrendek: erre figyelj 2018-ban

2018 start feliratú gombot nyom meg egy ujj

A cikk elolvasásához ennyi időre van szükség:

Az év végén és a következő év elején sok előrejelzést, trendet bemutató cikket olvashatunk. Nincs ez másképp a digitális marketinggel foglalkozó blogokkal sem. Mindenki próbálja megjósolni, milyen újdonságokkal érdemes a marketingeseknek foglalkozniuk, hogy versenyelőnyre tegyenek szert. Ebben a blogban nemcsak előrejelzéseket olvashatsz minden év elején, hanem az előző év előrejelzéseinek teljesülését is megvizsgáljuk. Azért is tesszük ezt, mert általában ezek a trendek az elkövetkező évben, években is ugyanúgy aktuálisak maradnak. Érdemes azokkal később is foglalkozni, kihasználni újdonságukból fakadó erejüket.

2017 év elején 4 digitális marketingtrendet fogalmaztam meg. A következő bekezdésekből megtudhatod mennyire váltak azok be.

 

2017-es digitális marketing-előrejelzések értékelése

1. A mesterséges intelligencia megjelenik a tartalommarketingben is

Három területet említettem, ahol a mesterséges intelligencia mint a marketinget támogató eszköz megjelenik : az e-mail marketing, a chatbotok és PPC kampányok kezelése.
Ami az e-mail marketinget illeti elég csak megnézni a piacvezető Mailchimp 2017-es újdonságait, amiből egyik a brain, mely segítségével mesterséges inteligenciával támogathatod e-mail marketinged.

Mailchimp brain kampányának hirlevele

A chatbotok megjelenése is elindult a magyarországi nagyvállalatoknál. Az egyik piacvezető chatbot-ügynökség által készített chatbotokat már 1,3 millióan használják. PPC területén a Facebookon megjelentek az automatizált szabályok beállításának lehetőségei (nem teljesítő hirdetések kikapcsolása, költségkeret növelése, értesítés küldése) a célzásbővítési lehetőségek (beállított célcsoportnál tágabb elérés lehetősége mesterséges intelligencia támogatásával). A LinkedInen megjelent a retargetálás, a matched audience (a Facebook lookalike audience-hez hasonló) beállítás lehetősége. Az Adwordsön is rengeteg mesterséges intelligenciával támogatott új funkció indult el, mint például: dinamikus keresési hirdetések (kulcsszavak Google általi kiegészítése a weboldalról nyert információk segítségével), intelligens display kampányok (kampányok segítése automatikus ajánlattétel, célzás és hirdetés-létrehozás funkciókkal), konverziók maximalizálásának lehetősége (automatizmus ennek támogatására), intelligens CPC támogatás (CPC költség optimalizálásának automatizálása), hirdetésrotációs beállítások (Google gépi tanulásán alapuló optimalizálás-támogatás).

 

2. A hiteles tartalmak még fontosabb rangsorolási tényezők lesznek a keresőkben, csökken a közösségi oldalakon a hamis tartalmak száma

A hamis tartalmak visszaszorítására sok lépés történt a Google kitiltott globálisan 200 álhírgyártó oldalt Ad-Sense rendszeréből, bevezette Bagoly algoritmusát, mely rangsorolási változásokat eredményezett, frissítette a minőségi irányelveit. A Facebook frissítette hírfolyam közzétételi irányelveit, jelenteni lehet, ha valaki álhírrel találkozik. Ezek a változások elsősorban a politikai cikkekre születtek, ugyanakkor minden témájú cikkre alkalmazhatóak. A hitelesség fontos rangsorolási tényező lett.

 

3. Befolyásmarketing (influencer marketing) szerepe tovább nő Magyarországon is

Úgy gondolom az influencer marketing előretörése nagyon erős volt 2017-ben. A Google Trendsben is látszik ez a tendencia: míg 2016-ban 7 kiugró időszak volt erre a kifejezésre, 2017-ben szinte folyamatosan jelentkezett a 2016-os kiugrásoknál nagyobb érdeklődés erre a kifejezésre.

2016-2017-es adatok

Ezt a tendenciát támasztja alá a Sakkom ügynökség által készített influencer kutatás is, mely szerint a cégek 64%-a használta az influencer marketinget 2017-ben.

 

4. AR (augmented reality – kiterjesztett valóság) tartalmak megjelenése

Talán ez az a terület, ahol nem történt egyelőre jelentősebb áttörés 2017-ben Magyarországon. A Facebook AR Studiójának megjelenésével ugyanakkor ez is változhat 2018-ban.

 

Összegzésként elmondható, hogy a megjósolt 4 trendből három megvalósult 2017-ben, vagyis elég jól sikerült eltalálni a magyarországi trendeket. Ezért is próbálkozom most újra az előrejelzéssel.

 

2018-as digitális marketingtrendek

1. A korábban felsorolt digitális marketingtrendek 2018-ra is érvényesek

A mesterséges intelligencia térnyerése továbbra sem veszti aktualitását. A felsorolt területeken kívül egyre jobban megjelenik majd az analítikában is. Ugyanez igaz az influencer marketingre, azzal az új tendenciával, hogy egyre több marketinges fog a mikro-véleményvezérek (500-5000 követővel rendelkező influencerek) felé fordulni, mivel már nemcsak a tömeges elérés, hanem a nagyobb engagement (bevonódás) realizálása lesz fontos ezeknél az aktivitásoknál. A speciális vizuális tartalmak (AR, live videó, 360 fokos videó) használatais nagyobb számban várható 2018-ban.

Hogyan gondolkodj? Élj ezekkel az eszközökkel, hisz másoknak is beváltak Magyarországon

A mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket érdemes kihasználni, hisz munkád hatékonyságát javíthatják. Itt csak az elérhető költségkeret nagysága szabhat határt. Az influencer marketinges aktivitások kifizetődőek a magyar marketingesek 78%-a szerint, tehát ha még nem kezdtél ilyen programba, érdemes elkezdened. Speciális vizuális tartalmak előállítása terén pedig érdemes próbálgatni a lehetőségeket és a megtérülést. Ezekkel a tartalmakkal nagyobb bevonódás érhető el, s jobban meg tudod magad különböztetni a konkurenciádtól.

 

2. Social selling projektek indulása nagyobb b2b cégeknél, pénzügyi szektorban.

A cégeknél néhány éve elindult tartalommarketing programoknak köszönhetően sok vállalat (cégek kb. 10% százaléka) jutott el a digitális érettség szintjére. Ezen digitálisan érett b2b és ügynökhálózatokkal működő pénzügyi szektorban tevékenykedő cégeknél 2018-ban várom a tartalomalapú gondolkozás értékesítésre történő kiterjesztését. Egyre több cégnél indul el social selling program, mely az értékesítők tevékenységét hivatott támogatni tartalmakkal.

Hogyan gondolkodj? Legyen terved és továbbra is a vevők igényeire adj választ!

Amennyiben social selling program indításán gondolkodsz, célszerű tartalomstratégiádba integrálni a értékesítést támogató aktivitásaidat, tartalmaidat. Fontos a pontos célzás: jelenlegi és lehetséges key accountjaid beazonosítása, hogy számukra releváns tartalmak szülessenek. Ennél az aktivitásnál is szükséged lesz támogató platformokra, amik social selling aktivitásod segítik. Ezekkel is megismerkedhetsz social selling tréningünkön, mellyel segítünk tartalomalapú értékesítésed elindításában is.

 

3. Social/employee advocacy fogalmának megjelenése a hazai marketingesek és HR-esek “szótárában”

Egyre nehezebb jó embereket találni egy-egy megüresedett pozícióra, az employer branding jelentősége megnőtt a vállalatok életében a munkaerőhiány miatt. A közösségi média  rendkívül fontos kommunikációs csatornája munkáltatói márkánk erősítésének.
A marketingesek egyre kevésbé tudják elérni már organikusan követőiket, PPC budgetjük volumene folyamatosan nő ugyanakkor az elérés változatlan. Sok cég indított influencer marketing aktivitásokat, amiknek megtérülését gyakran nem tudják megfelelően mérni. A potenciális vásárlók kevésbé bíznak a céges oldalakban, mint ismerőseikben. Ezeknek a kihívásoknak a megoldásában segíthet egy social/employee advocacy program, melyben a cég munkaválllalói válnak márkanagykövetekké, azzal hogy megosztják a cég olyan tartalmait, melyek számukra is kedvesek. A programot belső premizálással, gamificationnel segítheti a HR vagy marketing részleg, a követhetőséget és a megtérülést pedig social advocacy platformok támogathatják.

Hogyan gondolkodj? Lépésről lépésre haladj

Kisebb cégek esetében egy social advocacy program elindítható támogató platform nélkül is. A hangsúly inkább a jó belső kommunikáción van: mindenki tudja a célokat, az ösztönzőket. Közepes és nagy cégek esetén, s akkor, ha ezen programok megtérülését is szeretnéd mérni érdemes social /employee advocacy platform beszerzése a program támogatására, menedzselésére. Ebben az esetben a márkanagyköveteidet is bevonhatod, így influencer marketinged megtérülését is mérheted.

 

Fiatal munkatársak mobilon és laptopon közösségi médián osztanak meg tartalmakat

 

4. Nagyobb tudatosság a személyes adatok kezelése területén.

2018 májusában lép életbe a GDPR az uniós államokra érvényes új adatvédelmi rendelet. Ennek keretében minden Magyarországon működő cégnek auditálnia és szabályoznia kell adatkezelési folyamatait. Ebben a folyamatban minden szervezeti egység részt vesz, így a marketingesek is nagyobb rálátást kapnak a területről. Ez elősegíti, hogy a jövőben sokkal körültekintőbbek legyenek a személyes adatokat érintő döntésekben.
Ezután valószínű egyre kevesebbszer fordul az elő, hogy egyszer csak megjelenik e-mail fiókunkban egy olyan hírlevél, aminek listájára nem iratkoztunk korábban fel.

Hogyan gondolkodj? Kezeld úgy vevőid, potenciális vevőid adatait, ahogy saját adataidat is szeretnéd, hogy kezeljék a cégek

A GDPR-nak történő megfelelés egy többlépcsős folyamat, mely során adatkezelési tevékenységeket kell dokumentálni, adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni, szerződéses partnerek megfelelőségét kell ellenőrizni, adatvédelmi felelőst kell kinevezni, adatvédelmi szabályzatokat, eljárásokat kell készíteni. A kiszabható büntetés nagysága (forgalom 4%-a vagy 20 millió euró) miatt érdemes komolyan venni ezt a rendeletet minden cégnek.

 

Összefoglalás

Négy főbb digitális marketingtrendet gyűjtöttem össze ebben a posztban. Az első közülük inkább korábbi 2017-es előrejelzésem megerősítése, hisz a mesterséges intelligencia, influencer marketing és speciális vizuális tartalmak térnyerése továbbra is releváns marad idén is.
Ha céged digitális érettsége lehetővé teszi érdemes B2B értékesítésedet tartalomalapon is támogatnod social selling tevékenység indításával. Amennyiben a közösségi médiás csatornák eddig is fontos kommunikációs felületei voltak cégednek social advocacy program elindítása lehet üdvözítő. Mindkét program térnyerése várható lesz 2018-ban. Végül, de nem utolsó sorban jelentős javulást várok a személyes adatok védelme területén az új EU-s GDPR jogszabály életbe lépésének köszönhetően.

 

 

Employee advocacy, avagy legyenek a dolgozóid a szószólóid

Employe advocacy: öltönyös úr tartalmat oszt meg mobiljáról

A cikk elolvasásához ennyi időre van szükség:

Tartalommarketingesként gyakori feladat, hogy közösségi hálózatokon keresztül érjük el a kiválasztott közönséget. Egy népszerű termék, márka esetében ez – leginkább a Facebook segítségével – viszonylag egyszerűen megoldható, de mit tehetsz, ha nagy(obb) cégeknek dolgozol? Logikusnak tűnhet ilyenkor a céges LinkedIn oldal használata, de a számokat látva általában mindenki gyorsan elkedvetlenedik. A legtöbb hazai cég LinkedIn oldalát legfeljebb néhány száz, kivételes esetben néhány ezer ember követi.

Continue reading