Így működik a digitális PR

Digitális PR kampány sajtótájékoztatója

Az ismert mese szerint a testrészek összevesznek, mert mindegyik azt állítja, hogy ő a legfontosabb, nélküle nem működne a test. Végül az agy leállítja a vitát és elmagyarázza, hogy egymás nélkül a szív, a tüdő, a vese és a többiek nem tudnának működni.

Nos, pontosan így van ez a “marketing, vagy a PR a fontosabb” vitával is. 

A PR célja, hogy egy szervezet/cég nevében információkat juttasson el a célközönségének.
Az internet előtti időkben a cégek nem tudták közvetlenül elérni ezt a közönséget, hanem a média közvetítésére szorultak. Az információt először  kapuőrként működő újságírókhoz kellett eljuttatni (sajtóközlemények, sajtótájékoztatók), ők továbbították azokat (ha akarták) kiadványaikon, műsoraikon keresztül az olvasóknak, nézőknek, hallgatóknak.

Mindez komoly, speciális szakértelmet igényelt a vállalati kommunikációs szakemberek részéről és a korlátozott erőforrások és a kellő szakértelem hiánya miatt eleve kizárta a kisválllkozásokat.

Aztán az internet elterjedésével ez is megváltozott. Jött a Web 2.0, a blogok, a közösségi média, az influencerek és minden más. Közben meg a “hagyományos média” szép lassan összezsugorodott, az olvasók többsége elillant, az egykori kapuőröknek pedig más feladatok után kellett nézniük.

Mi a digitális PR?

A modern digitális PR eszköztárát tartalommarketing, az email marketing, a keresőoptimalizálás (SEO) és a közösségimédia-kommunikáció, az influencer marketing képezik.Szép. de nem ugyanezt szoktuk felsorolni a digitális marketing esetében is? Dehogynem. Az eszközök hasonlók, de a cél különbözik. 

A marketing esetében a cél (elméletileg) kettős: a rövidtávú célok elérése – a leadszerzés, az értékesítés támogatása –  mellett fontos a márkaépítés is. (A gyakorlatban a korlátozott költségvetés és a látványosabb eredmények miatt sokszor az előbbi kap sokkal nagyobb hangsúlyt.) 

 A PR ezzel szemben a márkával kapcsolatos érzelmekre koncentrál, nem akar “eladni”. Leginkább azzal foglalkozik, milyen kép alakul ki a cégről a hagyományos és a közösségi médiában. (Ha úgy érzed, hogy a PR-nek ez az értelmezése nehezen elválasztható a márkaépítés (branding) fogalmával, nem vagy egyedül. Ezek a területek mára erősen összemosódtak.)

A sajtóközlemény marad

A PR digitalizációjának gyors felfutásakor egy ideig úgy látszott, hogy a korábbi eszköztárból semmi sem marad. Hamar kiderült azonban, hogy éppen a meghaladottnak gondolt sajtóközlemény az, amire – némileg módosult formában – továbbra is szükség van.

Bár kézenfekvőnek tűnt a gondolat, hogy az újságírók majd a céges blogokból, önkiszolgáló közleménytárakból veszik ki a nekik tetsző  tartalmakat, azonban hamar kiderült, hogy az egyre zsugorodó szerkesztőségek munkatársainak erre nincs ideje. 

Így tehát az újságírók figyelmének felkeltése (media pitch) és a sajtóközlemények hozzájuk való eljuttatása továbbra is fontos maradt. Mindez persze elképzelhetetlen élő, jól karbantartott sajtókapcsolatok nélkül. (Ez az a tudás, ami egyáltalán nincs meg egy “hagyományos” marketingszervezetben.)

Míg azonban korábban az újságírók egyfajta alapanyagnak tekintették a sajtóközleményeket és azokra építve saját cikket írtak, manapság a sajtóanyagok változatlan közlése a jellemző, így azokat annak megfelelően “konyhakészen” kell szállítani. 

Érdekes helyzet, hogy miközben az emberek gyanakvóan fogadják a “marketinges tartalmakat” egy közelmúltban készült  kutatás szerint a megkérdezettek 45 százaléka hiteles forrásnak tekinti a céges közleményeket.

A sajtómegjelenések fontossága

Az üzleti, szakmai kiadványok – különösen a B2B területen – közvetlenül viszonylag kevés embert érnek el. Egy vezető gazdasági, pénzügyi magazinban, vagy iparági kiadványban való megjelenés azonban jóval többet ér, mint a közvetlen elérés.

Mivel az interneten bárki, bármit megjelentethet, a céges online közlemények súlya egyre csökken. Ezzel párhuzamosan felértékelődtek a gazdasági-szakmai kiadványokban való megjelenések. Természetesen ezeket a tartalmakat is be kell építeni a céges kommunikációba: a médiamegjelenések linkjei (ajánlóval)  is bekerülnek a közösségi médiában megosztott tartalmak közé, de itt már nemcsak mint tartalom, hanem mint egyfajta külső hitelesítés hatnak. 


A  márkanagykövettől a microinfluencererig

A hagyományos felosztás szerint a kommunikációs csatornákat  saját /birtokolt médiára (honlap, microsite, hírlevél blog stb.), fizetett médiára (a hirdetések különböző fajtái) és szerzett/kiérdemelt médiára osztjuk fel. Ez utóbbiba tartoznak a sajtómegjelnések (a fizetett megjelenések kivételével) és minden olyan tartalom, amivel nem közvetlenül, hanem valakin keresztül juttatjuk el a cég üzeneteit a közönséghez. 

A legkézenfekvőbb a nagy szakmai elismertségnek örvendő véleményvezérek bevonása. Ha sikerül ilyen alkalmi, vagy rendszeres szószólót (márkanagykövet) találni, megsokszorozhat, felerősödhet a cég üzenete.

PR-márkanagykövet-program médiatípusok belüli helyét mutató ábra

Azt, hogy hiteles szereplők részletesen beszéljenek rólunk (és pontosan azt mondják, amit mi mondatni szeretnénk) nehéz elérni. Ha megfelelő mennyiségű és minőségű tartalommal rendelkezünk, óriási segítség már az is, ha mások azokra mutató linket helyeznek el tartalmaikba.

A B2B üzletben az influencer marketing más formában jelenik meg, mint amit a B2C területen megismerhettünk. Itt nincsenek milliós eléréssel rendelkező influencerek, viszont sokkal nagyobb szerephez jutnak az adott cégnél dolgozó, vagy azzal kapcsolatban álló, vagy azt jól ismerő, néhány ezres eléréssel rendelkező micro- vagy nanoinfluencerek. A micro- és nanoinfluencerek segítségével megfelelő támogatásával és koordinálásával kitűnő eredmények érhetők el. 

SEO mint a digitális PR eszköze

A SEO már régóta nem egyszerű kulcsszóalapú manipuláció. Aki komolyan foglalkozik ezzel a területtel jól tudja, hogy a közönség ismerete és az alapos tartalomstratégia itt is alapkövetelmény. Nem nehéz felismerni, hogy két olyan feladatról van szó, amikkel a PR (is) foglalkozik. A SEO szakértők adatokkal képesek támogatni a PR stratégiát, együtt pedig hatékonyabbak lehetnek a jobb organikus keresési eredmények elérésében.. 

Az autoritás felépítése a másik terület, ahol a PR és a SEO találkozik. A hagyományos PR-rel foglalkozó szakemberek a márka pozícionásásra és a márkatudatosságra fókuszálnak.

A digitális PR sokkal inkább arra törekszik, hogy a márkával foglalkozó tartalmakra mutató linkeket építsen a megjelenések köré. A SEO feladata ezeknek a linkeknek követése, az értékük és a céges webhely forgalmára gyakorolt értékük mérése.

A marketing és a PR közeledése – nem az elnevezés a lényeg

Most akkor a PR egy a marketingtaktikák közül? Esetleg a tartalommarketing a PR új neve? A marketing csak a PR egyik lába? Szerintem felesleges a neveken, a címkéken spekulálni. Ehelyett érdemes a feladatokra koncentrálni. A márkaépítés, a márkaüzenetek eljuttatása célközönséghez ugyanolyan fontos, mint a vevőszerzés, vagy a tartalommarketing eredményeinek a mérése. Az azonnali és a hosszútávú eredményekre irányuló törekvések sok szálon kapcsolódnak egymáshoz, nagy hiba lenne ezeket szétszedni.

A témával foglalkozó szakemberek évek óta a két terület összeolvadásáról beszélnek. Felesleges tehát azon harcolni, kié a homokozólapát és kié a műanyag vödör. Ideje inkább közösen felépíteni a homokvárat!

Trendi SEO trükkök helyezéseid javítására 2019-ben

Útra 2019 felfestve

Mi köze a keresőoptimalizálásnak a tartalommarketinghez? Nagyon is sok! A legjobb tartalmak sem érnek semmit a megfelelő terjesztés nélkül, a Google pedig az egyik legfontosabb terjesztési csatorna. Ha jó helyen szerepelnek tartalmaid a Google keresési találatai között, félig már csatát is nyertél. Vendégszerzőnk, Tusnádi István a SEO legújabb trendjeit mutatja be.  

 

A 2018-as év sok változást hozott a SEO világában. Új eszközök, platformok, használati szokások jelentek meg és váltak hirtelen rendkívül népszerűvé és ezek a változások a Google-t is arra sarkallták, hogy az év során többször is változtasson az algoritmusán.

A Google működésének és változásainak megértéséhez azt kell látni, hogy egy profitorientált nagyvállalatról beszélünk, amelyik sok tekintetben hasonlít egy kisvállalkozáshoz. Termékei, szolgáltatásai vannak, amelyeket népszerűsít és értékesít, közben pedig arra törekszik, hogy versenytársait megelőzze és ő legyen az, aki a trendeket diktálja a piacon.

A Google ügyfelei többek között azok az emberek, akik felkeresik nap mint nap a keresőrendszert, hogy valamilyen termékre, szolgáltatásra vagy bármilyen más információra leljenek. Ha a keresőrendszer egymás után többször is olyan találatokat jelenít meg, amely a látogatóknak nem hasznos, nem releváns és nem értékes, akkor előbb-utóbb átpártolnak egy konkurenshez. Például a Bing-hez.

A Google-nek tehát alapvető érdeke, hogy a találati lista elején hasznos, értékes tartalmak legyenek és kiszűrje a manipulatív, gyenge minőségű oldalakat illetve azokat, amelyek csalódást okoznak a látogatóknak.

Ezek után nem nehéz megérteni a korábbi algoritmus frissítések mögött húzódó motivációt. A versenyképesség és a látogatói elégedettség megtartása érdekében, hátrébb kell sorolni a találati listán azokat az oldalakat, amelyek …

  • mobilon használhatatlanok, mert nem reszponzívak
  • lassan töltődnek be
  • vírussal vagy kártevővel fenyegetik a látogató eszközét
  • idegesítő felbukkanó ablakokat nyitogatnak meg
  • nehezen navigálhatók, kuszák, nehezen olvashatók
  • túl sok reklámmal vannak telezsúfolva
  • más oldalakról másolt szöveget tartalmaznak
  • rövid, haszontalan cikkekkel vannak tele
  • a keresőrendszert próbálják megtéveszteni pl. spam linképítéssel

Ha ezeket a szempontokat megértjük és kellő figyelmet szentelünk nekik, akkor már jó úton vagyunk ahhoz, hogy 2019-ben is megfeleljünk a Google irányelveinek. Az alábbiakban kibontok az előbb felsorolt követelmények közül párat és leírom őket részletesen.

 

1. Legyen weboldalad reszponzív

Mobiltelefonból egy vár emelkedik ki

 

Itt ezen a ponton sokan tovább görgetnek azzal a felkiáltással, hogy beszéltem a webfejlesztőmmel és ő azt mondta, hogy a weboldalam reszponzív.

Több ezer weboldal áttekintése, tesztelése után viszont azt látom, hogy sajnos ez az állítás sokszor nem állja meg a helyét. A weboldalak nagy része ugyanis bár látszólag teljesít pár reszponzív feltételt, mobil menü jelenik meg rajta és a tartalom nagyjából igazodik a kijelző méretéhez, de nagyon sok kisebb-nagyobb hibát tartalmaz.

Ha nem 100%-os a reszponzív oldal működése mobilon, akkor ez azért probléma, mert 2018. tavaszától a Google már mobil indexelést használ, amit azt jelenti, hogy ha reszponzív az oldal, akkor annak tartalma alapján végzi el az indexelést. De ha mobilon pl. egyáltalán nem jelenik meg a lábléc és a benne szereplő tartalmak, vagy olvasáshoz túl apró a betűméret, esetleg a mobil menü rosszul működik, akkor ez az egész oldal Google általi megítélésére rossz hatással lesz.

Védekezni ellene nem bonyolult dolog: ragadj egy iPhone-t és egy Androidos készüléket és kattintgasd végig az oldalad, illetve nézd meg a site-ot valamilyen elemző szoftverrel, amely gyorsan rávilágít a problémákra.

 

2. Növeld a felhasználói élményt

Fiatal lány örömmel ül a laptop előtt

 

Felhasználói élmény alatt értjük azoknak a „hatásoknak” az összességét, amelyek befolyásolják a látogató hangulatát az oldal böngészése során. Úgy szoktam megfogalmazni, hogy a felhasználói élmény az a benyomás, ami a látogatóban kialakul, miközben az oldalon navigál.

A tucatnyi felhasználói élményt befolyásoló tényező közül itt most csak egyet szeretnék kiemelni: legyenek a weboldal szöveges tartalmai szkennelve olvashatók, könnyen befogadhatók. Ehhez alapvetően arra van szükség, hogy a szöveges tartalom legyen jól strukturált, alcímekkel tördelt.

Legyen megfelelő mobilon is a betűméret és ügyelj a tipográfiára, válassz kontrasztos betűszínt, könnyen olvasható betűtípust. Nem tűnik bonyolultnak, mégis 100 blogból ha 5-nél látom, hogy megfelel ezen követelményeknek.

 

3. Végezz hőtérképes elemzést

Laptopon egy weboldal hőtérképes elemzése látható

 

A hőtérképes elemző szoftverek nemcsak azt mutatják meg, hogy a látogatók meddig görgetnek egy oldalon és hova kattintanak, de videó felvételeket is készítenek a teljes látogatás ideje alatt. Ezeket a videó felvételeket visszanézni meglehetősen unalmas dolog, de rengeteget lehet tanulni belőlük és nagyon sokat segítenek annak megértésében, hogy hol, milyen problémák vannak a weboldal szerkezetében, navigációjában, működésében.

Hőtérképes elemző szoftverek:

4.  Javítsd a betöltési sebességet

Homokóra

 

Illetve első körben nézd meg a Google PageSpeed Insigts és a GTmetrics eszközökkel az oldaladat arra vonatkozóan, hogy mennyi idő alatt töltődik be.

Ha 5 másodpercnél hosszabb idő alatt, akkor ezek a szoftverek azt is megmutatják, hogy a látogatóid hány százalékát veszíted el közvetlenül azelőtt, hogy betöltődne az oldalad. Ebben az a rossz, hogy mivel nem töltődik be az oldal, ezért a Google Analytics-ben sem látod, hogy elveszítetted a látogatóid 30%-át, ugyanakkor valóban megdöbbentőek azok a számadatok, amelyek a Google statisztikáiból származnak. A feladat tehát egyértelmű, kivitelezni azonban nem könnyű: mindenáron gyorsítani kell az oldal beltöltődését.

 

5. Törekedj a minőségi tartalomra

Tablettet olvas egy férfi

 

Miután bejött a köztudatba a tartalommarketing, sok cég elintézte azzal a dolgot, hogy készítettek egy blog menüpontot, ahová jó esetben havonta egyszer felkerült egy rövidke 1500-2000 karakteres cikk. Ez így ilyen formában nagyjából semmire sem jó. A bevezetőben említett feltételek miatt esélytelen, hogy egy ilyen tartalom bármilyen kulcsszóra jó helyezést érjen el vagy felkeltse a látogatók, ügyfelek figyelmét egy hírlevélben.

Ahhoz, hogy hatékony, Google-ban is jól szereplő tartalmak készüljenek, kulcsszó kutatásra, konkurencia elemzésre, tartalommarketing-stratégiára és ezek után pedig hosszú, legalább 5.000 – 7.000 karakter hosszú, egyedi, minőségi cikkekre van szükség, amelyek egy adott témát a lehető legtöbb oldalról, a lehető legalaposabban körüljárnak. Szerintem nincs olyan téma, amibe ha valóban beleássa magát az ember, akkor ne lehetne legalább 10.000 karaktert írni.

Még egy tipp: nézd meg néhány kulcsszóra a hazai vagy inkább a külföldi népszerűbb blog cikkeket és látni fogod, hogy az első helyeken szinte kizárólag hosszabb, alaposabb cikkek osztoznak.

 

6. Készülj fel a hang alapú keresésre

Mobiltelefonon hangalapú keresést végeznek

 

Egyértelműen ez lesz a sláger 2019-ben és talán a következő években is. Gombamód szaporodnak a hangalapú keresésre építő eszközök nemcsak az otthonokban, de már egyéb területeken, például a gépjárműiparban is.

A hangalapú kereséseknél a felhasználók másfajta módszereket alkalmaznak, más kifejezéseket használnak amire az oldalunkat és a tartalmunkat is fel kell készíteni. Ez lesz ennek az évnek egész biztosan az egyik legnagyobb kihívása.

 

7. Optimalizálj a kép alapú keresésre

Tablettet tart a kezében egy nő, s a Googlen keres egy képet

 

A képek optimalizálása a Google keresőben még mindig egyfajta mostohagyerek a SEO-val foglalkozók körében. Sok esetben azt látom, hogy a szöveges tartalmak optimalizálásába rengeteg energiát ölnek, viszont a képekkel szinte egyáltalán nem foglalkoznak.

Pedig számos olyan iparág és azon belül kereső kifejezés van, ahol a képtalálatokat már az organikus szöveges találati listán is megjeleníti a Google. Ezen felül sok keresés kifejezetten a Google képkeresőből indul. Éppen ezért érdemes végigmenni a korábbi blogcikkeken és kitölteni a képek ALT tag-jeit annak érdekében, hogy ezek is kivegyék a részüket a találati lista helyezésekből.

 

8. Készíts videós tartalmakat

Mobilt tartó kéz videó lejátszására készül

 

Ez egy korábban induló trend, amely kitart még 2019-ben is. A szöveges tartalmak olvasása helyett a látogatók egyre gyakrabban fordulnak a könnyebben befogadható videós tartalmak felé. Ha megnézel pár vezető külföldi blogot, azt fogod látni, hogy a szöveges cikkek elején van egy beszúrt Youtube videó is, ahol nagyjából ugyanazt elmondják, mint ami a cikkben szerepel. Így a látogató választhat, hogy milyen formában szeretne az információhoz hozzájutni.

Ez a megoldás nagy mértékben növeli a felhasználói élményt, ráadásul a videós tartalom önálló találatként is megjelenik a Google keresőben. Két legyet ütnek egy csapásra. Egy rövid 2-3 percet videót felvenni nem nagy ördöngösség, de az utómunkálatokkal együtt mégis jelentősen megnövelheti a tartalom elkészítésére szánt időt, de sajnos ez egy ilyen műfaj. Ha jó helyezéseket, sok látogatót szeretnél, akkor nem lehet olcsón, könnyen megúszni.

SEO vagy PPC: Melyik a jobb cégem számára?

Két boxoló bunyózik

Gyakran visszatérő kérdés, hogy a SEO vagy a Google Adwords a hatékonyabb és jobb csatorna egy cég számára.

A leggyakrabban visszatérő válasz pedig az, hogy: “attól függ.” Joggal merül fel a kérdés, hogy akkor mégis mitől?

 

SEO vagy PPC: az alapok

A SEM, mint Search Engine Marketing 2 részből áll:

  1. SEO: keresőptimalizálás
  2. SEA / Adwords / PPC

A SEA a search engine advertising rövidítése, de mivel a Google a domináns szereplő ezen a piacon, ezért a legtöbben csak Adwordsként helyettesítik ezt a kategóriát. De valójában ugyanarról van szó.

Míg a SEO lassan fejti ki a hatását, cserébe térítésmentesen hozza a kattintásokat, és ha jól van felépítve, akkor a hatása hosszan tart. Ezzel ellentétben az Adwords gyorsan kifejti a hatását. Viszont minden kattintásért fizetni kell, gyakran igen drága és csak átmenetileg működik. Amint leállítjuk a kampányt, nem fog ezen keresztül látogató jönni ugyanis az oldalunkra.

 

A keresőmarketing két elemének a keresőoptimalizálásnak és PPC hirdetés (Adwords) bemutatása

Keresőoptimalizálás vagy Adwords: mi alapján döntsünk

Amikor mérlegelni kell, hogy egy cég a keresőoptimalizálás vagy a Google Adwords közül választ, akkor az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

  • Költség
  • Idő
  • Versenytársak ereje

 

Költség és budget

Ha valaki nagyon pici budgettel dolgozik, akkor a hosszú távú és drága kifejezésekre történő AdWords hirdetés nem jó választás. Olyan összegeket lehet elkölteni Adwordsre, amire sokan nem is gondolnának. Amikor kiszámoltam, hogy egy évben mennyibe kerülne ha Google Adwords révén hoznám be SEO helyett a látogatókat, akkor azt kaptam, hogy évi közel 20 milliót kéne PPC-re költenem. Ez az esettanulmány is jelzi a tartalommarketing valódi erejét.

Ha nincs óriási keretünk Adwordsben hirdetni, akkor sem kell csüggedni. Már kis kerettel is el lehet kezdeni teszteket futtatni. Akár napi néhány száz forinttal is. Így képbe kerülhetünk, hogy mennyibe is kerül megszerezni egy felhasználót, kicsit javíthatunk az oldalon és a konverziós erején.

 

Idő

Ha gyors eredményeket kell szállítanunk, akkor szinte biztos, hogy nem a SEO lesz a győztes csatorna. Itt ugyanis akár 6-12 hónapba is telhet mire számunkra fontos kifejezésekre a top találatok közé kerülünk.

Ez persze nagy mértékben függ attól, hogy mekkora a verseny a Google top organikus találatai között.

 

Versenytársak ereje

A két fenti elemet (idő és költség) döntően befolyásolja a versenytársak ereje és a verseny mértéke. Ha sokan hirdetnek és SEO-znak az adott piacon, akkor extrém magasak lehetnek a hirdetési költségek és akár éven túli is lehet a SEO munka eredménye.

Az AdWords versenyt le tudjuk úgy is tesztelni, hogy megnézzük:

  • Mennyien hirdetnek az adott kifejezésekre (darabszámra)
  • Mekkora a javasolt bid, licit értéke (forintban)

A Google Keyword Planner a bidre vonatkozóan elég jó becslést tud adni, így ennek a használatával képbe tudunk kerülni a PPC versenyt illetően.

A SEO versenynél főként azt kell megnézni, hogy milyen oldalak rangsorolnak a top találatok (SERP) között, azoknak milyen a tartalmi optimalizáltsága és hány linket építettek az adott domainhez és tartalomhoz. Amennyiben óriási távolság van (főként minőségi linkek számában) a mi oldalunk és a versenytárs oldalak között, akkor valószínűtlen, hogy gyorsan utol fogjuk őket érni. Ilyenkor akarva-akaratlanul, de átmenetileg érdemes a Google Adwords budgetbe átcsoportosítani a marketinges költésekből, hogy látogatókat szerezzünk az oldalra és növeljük a brand ismertségét. A márka ereje (brand affinity) ugyanis segít növelni az átkattintási arányt (CTR – click through rate). Ez pedig tesztek alapján direkt és indirekt módon is javítja egy oldal SEO-ját. Minél többen kattintanak ugyanis egy Google találatra a többi találathoz képest, annál feljebb kerül a rangsorban. És fordítva is igaz. Ha egy 2. helyen lévő találatra hosszú távon kevesebben kattintanak mint egy 3. találatra, akkor idővel a kettő sorrendje felcserélődhet.

 

Tapasztalatok

Bár a SEO és az Adwords között elég sok eltérés van, az alapvető célja ugyanaz a két módszernek. Olyan látogatókat akarunk az oldalunkra terelni, akik keresnek egy adott termékre, kifejezésre, területre. Ezt a keresés alapú igényt akarjuk kielégíteni.

Csak míg az AdWords erre egy gyors, de fizetős megoldást nyújt, addig a SEO egy hosszabb távú, de térítésmentes lehetőséget. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy a SEO-ért nem kell fizetni, hiszen ha egy belsős munkatárs vagy külső seo szakértő dolgozik az oldalon, akkor az ő bérét ugyanúgy bele kell számolni a SEO valódi megtérülésébe. De hosszú távon elnyújtva a SEO-ra költött forintok jellemzően megelőzik az Adwords költéseket.

Ennek ellenére nagyon sok olyan eset van, amikor érdemes AdWords kampányokat futtatni:

  • Ha gyorsan kell forgalmat terelni az oldalra
  • Ha nagyon erős a SEO verseny egy adott kifejezésre
  • Ha tesztelni akarjuk egy landing page konvertáló erejét
  • Ha retargetálni akarjuk az oldalunkon járt felhasználókat Google Search során RLSA (remarketing list for search ads) segítségével. Itt csak azoknak is meg tudunk AdWords hirdetést jeleníteni, akik már jártak az oldalunkon, tehát ismerik a márkánkat.

Vagyis a SEO nem jobb és nem rosszabb mint az Adwords. Nagyon hasonlóak. És bár alap esetben ugyanarra a problémára adnak megoldást (minket találjon meg az, aki keres), nagyon eltérő módon is lehet őket használni.